Vasárnap fél tizenkettő tájékán megjelent egy idősebb úriember és tojászáport zúdított az emlékműre. A dobálózásba többen is bekapcsolódtak, kisebb dulakodás is volt, feltehetőleg az egyik ellentüntetőt pofozták fel, de a rendőrök azonnal közbeléptek – közölte a Hír Televízió helyszínen tartózkodó riportere. A tüntetők elmondták, ha a dobálózás bűncselekménynek számít, akkor is vállalják a következményeket. A rendőrség szabálysértési eljárást indított ellenük. Egyikük a Gyurcsány-párt aktivistája volt.
Az MTI érdeklődésére az Országos Rendőr-főkapitányság azt közölte: vasárnap délután 5 óráig a téren a rendőrök 11 embert igazoltattak, és három emberrel szemben szabálysértési feljelentést tettek, mert azok például tojást dobáltak.
A helyszínen több baloldali politikus is megjelent, Tóbiás József, az MSZP új elnöke azt mondja, azért ment ki, mert a szobor sérti egy társadalmi csoport múltját. A téren ott volt Karácsony Gergely és Lendvai Ildikó is. Az MSZP egykori elnöke elmondta: megdöbbent, hogy az országalma és a kettős kereszt motívuma is megjelent a szoborcsoporton.
A Hír TV tudósítójának Mécs Imre felesége, Magyar Fruzsina azt mondta: információik szerint hétfőn avatják fel a szobrot, ma már nem terveznek semmit sem a téren.
Karácsony Gergelyt a Demokratikus Koalíció egyik aktivistája elzavarta a helyszínről, szerinte a Bajnai-párt csak politikai tőkét akar kovácsolni a tüntetésből, a téren pedig csak Gyurcsány Ferenc tiltakozhat.
A téren feltűnt a Jobbik szóvivője is. Mirkóczki Ádám azt mondta: a megszállások áldozatainak emléket kell állítani és nem helyes, hogy az emlékmű ellen ilyen agresszíven léptek fel a tüntetők.
A televízió kereste a Kormányzati Információs Központot is, de vasárnap senkit sem lehetett elérni.
A Gyurcsány-párt közleménye szerint az emlékművel a kormány meghamisítja a holokausztot. A DK elnöke közös tiltakozásra hívott fel „Orbán és csapata újabb gaztette ellen”.
Az Együtt–PM Szövetség is tiltakozik a német megszállási emlékmű felállítása ellen, mert annak célja szerintük nem a múltra való tárgyszerű és békés emlékezés, hanem a magyar állam felelősségének eltagadása és a történelem meghamisítása. Mint írják: az önkormányzati választás után az új balközép városvezetés el fogja távolítani a szobrot.
Steiner Pál, az MSZP V. kerületi polgármesterjelöltje szombaton tudatta, hogy végleg elutasította a Fővárosi Törvényszék a német megszállás áldozatai Szabadság téri emlékművének építését megakadályozó helyi népszavazási kezdeményezést.
Szabadságunk elvesztésének fájdalma vezeti a budapesti Szabadság téri emlékmű felállítóit – írta korábban Orbán Viktor abban a válaszlevélben, amelyet harminc zsidó származású amerikai képviselőnek küldött. A kongresszusi képviselők és szenátorok a Zsidó Világkongresszus honlapján május végén közölt nyílt levelükben a Szabadság téri emlékmű megépítésére vonatkozó tervek felülvizsgálatát kérték a magyar miniszterelnöktől.
„Egy függetlenségét oly büszkén ünneplő népnek, mint az amerikai, talán természetesnek tűnhet a magyarok ragaszkodása a szabadsághoz, és talán átélhető az a fájdalom, amelyet szuverenitásunk és szabadságunk elvesztése jelentett. 1944. március 19-től 1991-ig folyamatosan állomásoztak megszálló katonai csapatok hazánk területén. A szabadságunk elvesztésének fájdalma vezeti tehát az emlékmű felállítóit. Az a törekvés, hogy emlékeztessük az elkövetkezendő nemzedékeket a szabadság jelentőségére és hogy milyen tragikus következményekkel jár egy nemzet életére szabadságának elvesztése. Az emlékmű felirata világos: Magyarország német megszállása, 1944. március 19., az áldozatok emlékére” – írta válaszában Orbán Viktor.
Az emlékmű nem holokauszt-emlékmű – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy megindító holokauszt-emlékművek és -emlékhelyek léteznek már Magyarországon. Az alkotás – írta a kormányfő – egy szabadságharcos nemzet emlékműve arról a fájdalomról, amikor eltiporták a szabadságát. „Ez az emlékmű arra emlékeztet mindannyiunkat az áldozatok emléke előtti főhajtással, hogy hazánk szuverenitásának elvesztése tragikus következményekkel járt, sok százezer ember életét követelte, és további millióknak, az egész nemzetnek rengeteg szenvedést okozott.”
Orbán Viktor felidézte, hogy Magyarországon megszülettek azok a döntések, amelyekkel „erkölcsi, szellemi jóvátételt adtunk a történelem során velünk együtt élt és a magyar nemzet részévé vált zsidó közösség tagjainak” is. Megemlítette a Holokauszt Emlékközpont létrehozását, a holokauszt-emléknap bevezetését, és kiemelte: „zéró toleranciát hirdettünk az antiszemitizmus ellen”.
A miniszterelnök jelezte egyúttal, hogy idén emlékezünk meg a magyar holokauszt 70. évfordulójáról. Ezzel kapcsolatban arról biztosította az amerikai képviselőket, hogy kormánya a holokauszt-emlékév minden lényeges mozzanatában igényt tart a magyarországi zsidó közösség véleményére és részvételére.
„Mi úgy gondoljuk, hogy a holokauszt az egyetemes és a magyar történelemben is egyformán sötét korszak” – rögzítette Orbán Viktor.
A kormány tavaly év végén döntött az emlékmű felállításáról, a december 31-i közlönyben jelent meg a kormányhatározat a Szabadság téren, a német megszállás évfordulójára tervezett emlékmű felállításáról. A Magyar Közlöny ugyanezen számában kormányrendelettel az emlékmű megvalósítását nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították.
Az V. kerületi önkormányzat január 22-én előzetes tulajdonosi hozzájárulást adott az alkotás felállításához. Az emlékmű elkészítésére kiírt pályázatot Párkányi Raab Péter szobrászművész nyerte. A látványterv szerint a kompozíció két fő eleme Gábriel arkangyal és a rá lecsapó német birodalmi sas, az alakok egy 13 oszlopból álló, hét méter magas timpanonos kapuzatban állnak majd.
A Kormányzati Kommunikációs Központ április 8-án jelentette be, hogy megkezdődtek az emlékmű építésének munkálatai. A hírre reagálva még aznap este tüntetők lebontották az épülő emlékmű talapzata köré az építők által emelt kordont. Az emlékmű körüli kordonbontások hetekig ismétlődtek.
