A kongresszusi képviselők és szenátorok a Zsidó Világkongresszus honlapján május végén közölt nyílt levelükben a Szabadság téri emlékmű megépítésére vonatkozó tervek felülvizsgálatát kérték a magyar miniszterelnöktől.
„Egy függetlenségét oly büszkén ünneplő népnek, mint az amerikai, talán természetesnek tűnhet a magyarok ragaszkodása a szabadsághoz, és talán átélhető az a fájdalom, amelyet szuverenitásunk és szabadságunk elvesztése jelentett. 1944. március 19-től 1991-ig folyamatosan állomásoztak megszálló katonai csapatok hazánk területén. A szabadságunk elvesztésének fájdalma vezeti tehát az emlékmű felállítóit. Az a törekvés, hogy emlékeztessük az elkövetkezendő nemzedékeket a szabadság jelentőségére és hogy milyen tragikus következményekkel jár egy nemzet életére szabadságának elvesztése. Az emlékmű felirata világos: Magyarország német megszállása, 1944. március 19. az áldozatok emlékére” – írta válaszában Orbán Viktor.
Az emlékmű nem holokauszt-emlékmű – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy megindító holokauszt-emlékművek és -emlékhelyek léteznek már Magyarországon.
Az alkotás – írta a kormányfő – egy szabadságharcos nemzet emlékműve arról a fájdalomról, amikor eltiporták a szabadságát. „Ez az emlékmű arra emlékeztet mindannyiunkat, az áldozatok emléke előtti főhajtással, hogy hazánk szuverenitásának elvesztése tragikus következményekkel járt, sok százezer ember életét követelte, és további millióknak, az egész nemzetnek rengeteg szenvedést okozott” – fejtette ki.
Levelében Orbán Viktor emlékeztetett az áprilisi országgyűlési választásra is, amelynek eredményeként – fogalmazott – folytathatja azt a nemzetegyesítő politikát, amelyet még első kormányzása idején, 1998-ban indított el. „Mi, magyarok a kölcsönös megértésen, a tisztelet kultúráján és az emberi méltóság feltétlen tiszteletén alapuló jövő irányába fordítottuk lépéseinket” – hangsúlyozta.
Orbán Viktor felidézte, hogy Magyarországon megszülettek azok a döntések, amelyekkel „erkölcsi, szellemi jóvátételt adtunk a történelem során velünk együtt élt és a magyar nemzet részévé vált zsidó közösség tagjainak” is. Megemlítette a Holokauszt Múzeum létrehozását, a holokauszt-emléknap bevezetését, és kiemelte: „zéró toleranciát hirdettünk az antiszemitizmus ellen”.
A miniszterelnök jelezte egyúttal, hogy idén emlékezünk meg a magyar holokauszt 70. évfordulójáról. Ezzel kapcsolatban arról biztosította az amerikai képviselőket, hogy kormánya a holokauszt-emlékév minden lényeges mozzanatában igényt tart a magyarországi zsidó közösség véleményére és részvételére.
„Mi úgy gondoljuk, hogy a holokauszt az egyetemes és a magyar történelemben is egyformán sötét korszak” – rögzítette Orbán Viktor.
Erkölcsi szempontból és gesztusrendszerének történelmi tartalmát tekintve pontosnak és makulátlannak tartja a német megszállás áldozatainak emlékére a fővárosi Szabadság téren állítandó szobrot Orbán Viktor, aki szerint erkölcsi kötelesség emléket állítani az ártatlan áldozatoknak. A kormányfő hangsúlyozta, a korabeli magyar vezetést felelősség terheli, ugyanakkor az 1944. márciusi német megszállás nélkül nem lett volna deportálás.
A miniszterelnök erről abban – az Origo által nyilvánosságra hozott – április végi levelében írt, amelyet Dávid Katalin Széchenyi-díjas művészettörténésznek, a Magyar Művészeti Akadémia tagjának címzett, a professzor emlékművel foglalkozó feljegyzésére reagálva.
Orbán Viktor teljes levelét ide kattintva érheti el.
Ismert, április végén Orbán Viktor miniszterelnök meghívására a kormányfőnél jártak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) vezetői.