A Norvég Alap kezelését felügyelő brüsszeli finanszírozási mechanizmus iroda megtiltotta az Ernst & Young könyvvizsgáló cégnek, hogy átadja a magyar kormánynak azt a jelentést, amelyet az alapok 2008 és 2011 közötti forráselosztásáról készített – nyilatkozta csütörtökön a távirati irodának Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára, miután tárgyalt az Ernst & Young magyarországi igazgatójával, Havas Istvánnal. Havas jelezte, a tanulmányt megrendelő brüsszeli irodával titoktartási szerződést kötött, így többet nem is mondhat.
Csepreghy elmondta: a magyar kormány kezdeményezi a brüsszeli irodánál, hogy adják át a szóban forgó jelentést. Tájékoztatása szerint az Ernst & Young vezetője sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudta, hogy az Átlátszó.hu honlapra föltett jelentés hiteles-e, a teljes anyagot jelenti-e, és ha nem, mennyiben tér el a véglegestől.
Mint arról a Magyar Nemzet elsőként beszámolt, az Ernst & Young jelentése súlyos kritikával illette az egész norvég pályáztatási rendszert. A könyvvizsgáló cég szerint a pénzeket odaítélő konzorcium bírálóbizottsági tagjai nem függetlenek a lebonyolító szervezetektől, ami a Norvég Alap kezelését koordináló és felügyelő brüsszeli iroda és az Ökotárs Alapítvány közti megállapodásba ütközik. Sokszor pedig indoklás nélkül, utólag vitték feljebb a pontszámokat, és sok szervezet így jutott támogatáshoz. Emiatt Csepreghy Nándor a múlt héten bekérte az Ernst & Youngtól a jelentést, egyúttal jelezve: ha a dokumentumban az szerepel, ami a sajtóban napvilágot látott, akkor az sikkasztás gyanúját is fölvetheti, és várhatóan büntetőfeljelentést tesznek. Bár az Átlátszó.hu (amely maga is kapott a norvég civil pénzekből) a napokban föltett a honlapjára egy iratot, ám az a 18. oldalnál kezdődik, és a fejlécén az áll: jelentéstervezet.
Csütörtökön Csepreghy Nándor is úgy nyilatkozott: a honlapra kitett anyag nem a teljes változat, hiszen az első 17 oldala hiányzik, a fejlécén szerepel a „draft” (tervezet) kifejezés, és nem tudni, véget ér-e ott, ahol a portálon lévő irat. Furcsállotta, hogy a brüsszeli iroda nem járult hozzá a dokumentum kiadásához. Csepreghy szerint ezzel a kormány gyanúját erősítik, hiszen ha nincs mit takargatni, akkor mi értelme van az anyag titkosításának, ennek közérdekből nyilvánosnak kellene lennie.
További részletek a Magyar Nemzet pénteki számában.
