Elismerte Balog Zoltán, hogy szerencsétlenül fogalmazott, amikor a Kossuth rádióban a roma holokauszt emléknapon arról beszélt, hogy Magyarországról nem történt romadeportálás. Ugyanakkor az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta, szavait kiragadták a szövegkörnyezetéből. A miniszter Szegeden egy kiállítás-megnyitón beszélt erről, s hangsúlyozta, felháborítónak tartja, hogy épp azok támadják őt, akiknek hivatali ideje alatt a romagyilkosságok megtörténtek. És – tette hozzá – még az Orbán-kormánynak kellett azt is kivizsgálni, mi volt a titkosszolgálatok szerepe a bűncselekményekben. A miniszter emlékeztetett arra is, ő már akkor romaholokauszt-megemlékezéseket szervezett, amikor még nem is készült politikusi pályára.
A Fidesz tegnap szintén elítélte a minisztert kritizálókat. Nem Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének kell magyarázkodnia romaügyben, hanem annak a baloldalnak, amelynek kormányzása idején romákat gyilkoltak Magyarországon, és ezeknek az ügyeknek a felderítéséért és a kártalanításért semmit nem tettek – írták az MTI-nek elküldött közleményükben.
Ismert, valódi boszorkányüldözés indult baloldali és liberális körökben Balog Zoltán miniszter ellen a hét végén, a holokauszt roma áldozatainak emléknapján a Kossuth rádióban elhangzott nyilatkozata nyomán. A politikus a Vasárnapi újságban többek közt azt mondta, fontosnak tartotta kiemelni, hogy Magyarországról nem történt romadeportálás, a magyar cigányokat Ausztriából vitték el.
Az Együtt–PM hétfőn bocsánatkérésre, tegnap az MSZP már egyenesen lemondásra szólította fel a minisztert a roma holokauszttal összefüggésben tett kijelentése miatt. Tiltakozott a Demokratikus Koalíció is, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége közleményében tegnap pedig már a teljes kormány távozását követelte a történtek miatt. Megszólalt az ügyben Karsai László történészprofesszor is. Az RTL Klub híradójában hétfőn arról számolt be, történelmi tény, hogy több ezer cigány embert a komáromi gyűjtőtáboron keresztül deportáltak az országból.
– Az a kijelentés, hogy Magyarországról nem volt cigánydeportálás, ez, ha nagyon finoman és óvatosan fogalmazok, akkor azt mondom, hogy holokausztrelativizálás. Lehetne holokauszttagadás is, de én még finomabban szeretnék fogalmazni. Talán ez az egyetlen magyarázat, hogy nagyon tájékozatlannak kell őt tartanom ebben a kérdésben is – fejtette ki. A magabiztos kijelentés azonban azért is érdekes a történész részéről, mert 1992-ben megjelent könyvében egészen mást állított. A deportálás definíciója: az állam által kijelölt tartózkodási helyre kényszerítés. Karsai szerint azonban „a cigányokkal kapcsolatban a nácik nem dolgoztak ki összefüggő, világos és következetes megsemmisítő politikát. [ ] A koncentrációs tábor és megsemmisítés elsősorban a kóborcigányokat fenyegette, ők voltak azok, akiket a nácik és Magyarországon 1944 őszén-telén a nyilasok és cinkosaik üldöztek. [ ]” – olvasható A cigánykérdés Magyarországon 1919–1945. Út a cigány Holocausthoz című tanulmányában.
A történészprofesszor kitér arra is, hogy „a legtisztábban cigány vérűnek minősített törzsekhez tartozóknak volt a legtöbb esélyük arra, hogy elkerüljék a koncentrációs táborba kerülést, míg a kevert vérűek, és főként a vándor, kóborló életmódot folytató cigányokat a nácik Európa-szerte üldözték. [ ] Azokon a területeken, ahol a nácik és helyi csatlósaik tömegével gyilkolták a cigányokat is, a tömeggyilkosok nem valamiféle központi utasításnak, tervnek engedelmeskedtek, inkább helyi kezdeményezésről beszélhetünk ezekben az esetekben (például Szerbiában vagy a szovjet területeken).” Később leszögezi „1944 késő ősze előtt Magyarországon nemhogy nem beszélhettünk cigányüldözésről, de még hivatalosan a központi szervek által irányított cigánypolitikáról sem.” Azt állítja, hogy a „Magyarországot megszálló németek sem törődtek 1944–1945-ben a cigányokkal”.
– A roma holokauszt történetéről kijelenthető, hogy hiányosan kutatott. A tények között ellentmondások vannak, s hogy ez így legyen, annak a hátterében különböző érdekek húzódnak meg – fejtette ki lapunknak tegnap telefonon Németh György kutató. A szakember szerint a jövőben éppen ezért mindenképpen alapos kutatásokat kell folytatni ezen a területen, ezekhez pedig forrásokat kell biztosítani. A történész jelezte, azért is nehéz pontos képet kapni erről az időszakról, mert nagyon bizonytalanok a visszaemlékezések.
