Az Országgyűlés alelnöke a muravidéki magyarság augusztus 20-i központi ünnepségén arról beszélt, hogy Szent István elérte apja, Géza fejedelem stratégiai célját, „és úgy csatolta Magyarországot a nyugati, latin rítusú kereszténység táborához, hogy amit csak lehetett, megőrzött a korábbi hagyományokból”. A nehézségek közepette sem vált szolgai utánzóvá, idegen hatalmak itteni helytartójává, mint ahogy „a rendszerváltás ürügyén ezt megtette megannyi hazai vezető a komor huszadik században vagy éppen az ezredfordulón” – fogalmazott.
Mint mondta, Szent István idejében még egy országban élt a magyar nemzet, míg „az 1920-ban szétszabdalt magyarság lelki és közösségi egyesülését immár a magyar alaptörvény garantálja".
A magyar állampolgárságot felvett félmillió magyar egy része élt állampolgári jogával és szavazott az idei országgyűlési választásokon. Szavazataik nélkül ma nem lenne kétharmados többségük a rendszert váltó kormánypártoknak, és e többség hiányában jelentősen megnehezülne a kormányon lévők törvényalkotása – jelentette ki Lezsák Sándor, köszönetet mondva a határon túli voksokért.
A parlament alelnöke arra is kitért ünnepi beszédében, hogy a Muravidéken is lehetőség van a hungarikumtörvény szellemében helyi értéktárat életre hívni. Felszínre kell hozni „a rendkívül gazdag muravidéki forrás” értékeit – mondta.
Azokat a kézműveseket, mesterembereket nevezte értékhordozóknak, Szent István népének, akik fát, bőrt vagy agyagot munkálnak, illetve „a földművelőket, helyi ételek, italok gazdáit, megteremtőit, őshonos állatok vagy a csillagjárás, a füvek gyógyító erejének ismerőit”.
Végül úgy fogalmazott: „Szent István üzenete ma, hogy a magyarságban újra kell éleszteni az ősök parázsló hitét és szent akaratát”, mert – Reményik Sándor gondolatait idézve – talán a legfontosabb, hogy „ne hagyjátok a templomokat, ne hagyjátok az iskolát”!
Lendván mintegy 150-200-an vettek részt az államalapító Szent István tiszteletére a Templom téren rendezett ünnepségen. A helyi politikai és közösségi vezetőkön kívül jelen volt többek között Szent-Iványi István szlovéniai magyar nagykövet, Márfi Gyula veszprémi érsek, továbbá a szlovéniai parlament magyar képviselői, a Zala és Vas megyei, valamint a magyarországi települési önkormányzatok vezetői.
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség vezetője ünnepi köszöntőjében felidézte, hogy az 1920-ban Magyarországtól elszakított Muravidék magyarságának azóta legfontosabb feladata a nyelv és a kultúra megőrzése, továbbadása. Ehhez szükség van mindkét ország támogatására, de az is kell, hogy az itt élő családok megtanítsák gyermekeiknek a magyar nyelvet.
Hozzátette, a kisebbségvédelmi törvények ellenére „Szlovéniában a gyakorlat nem igazodik az elmélethez”, ezért az iskolákban, hivatalokban még nagyobb szerepet kell kapnia a magyar nyelvnek.
Hangsúlyozta továbbá, hogy Magyarország és Szlovénia között „szorosabb most az együttműködés, mint a történelemben bármikor”, köszönhetően leginkább a két nemzeti kisebbségnek. Az elmúlt években a magyar kormány jelentős támogatást nyújtott a szlovéniai magyarságnak, az egyik legjelentősebb eredmény a lendvai magyar konzulátus megnyitása – tette hozzá.
Szent István üzeneteiben arra tanít minket, hogy éljük meg hitünket, éljünk békében a más felekezethez vagy nemzetiséghez tartozó emberekkel; ezek az intelmek erősítik a magyar nemzetet és az egész világot – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára kedden a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Paszabon. Eközben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter állami kitüntetéseket és elismeréseket adott át az augusztus 20-i állami ünnep alkalmából Budapesten.
