Az Országgyűlés alelnöke a muravidéki magyarság augusztus 20-i központi ünnepségén arról beszélt, hogy Szent István elérte apja, Géza fejedelem stratégiai célját, „és úgy csatolta Magyarországot a nyugati, latin rítusú kereszténység táborához, hogy amit csak lehetett, megőrzött a korábbi hagyományokból”. A nehézségek közepette sem vált szolgai utánzóvá, idegen hatalmak itteni helytartójává, mint ahogy „a rendszerváltás ürügyén ezt megtette megannyi hazai vezető a komor huszadik században vagy éppen az ezredfordulón” – fogalmazott.
Mint mondta, Szent István idejében még egy országban élt a magyar nemzet, míg „az 1920-ban szétszabdalt magyarság lelki és közösségi egyesülését immár a magyar alaptörvény garantálja".
A magyar állampolgárságot felvett félmillió magyar egy része élt állampolgári jogával és szavazott az idei országgyűlési választásokon. Szavazataik nélkül ma nem lenne kétharmados többségük a rendszert váltó kormánypártoknak, és e többség hiányában jelentősen megnehezülne a kormányon lévők törvényalkotása – jelentette ki Lezsák Sándor, köszönetet mondva a határon túli voksokért.
A parlament alelnöke arra is kitért ünnepi beszédében, hogy a Muravidéken is lehetőség van a hungarikumtörvény szellemében helyi értéktárat életre hívni. Felszínre kell hozni „a rendkívül gazdag muravidéki forrás” értékeit – mondta.
Azokat a kézműveseket, mesterembereket nevezte értékhordozóknak, Szent István népének, akik fát, bőrt vagy agyagot munkálnak, illetve „a földművelőket, helyi ételek, italok gazdáit, megteremtőit, őshonos állatok vagy a csillagjárás, a füvek gyógyító erejének ismerőit”.
Végül úgy fogalmazott: „Szent István üzenete ma, hogy a magyarságban újra kell éleszteni az ősök parázsló hitét és szent akaratát”, mert – Reményik Sándor gondolatait idézve – talán a legfontosabb, hogy „ne hagyjátok a templomokat, ne hagyjátok az iskolát”!
Lendván mintegy 150-200-an vettek részt az államalapító Szent István tiszteletére a Templom téren rendezett ünnepségen. A helyi politikai és közösségi vezetőkön kívül jelen volt többek között Szent-Iványi István szlovéniai magyar nagykövet, Márfi Gyula veszprémi érsek, továbbá a szlovéniai parlament magyar képviselői, a Zala és Vas megyei, valamint a magyarországi települési önkormányzatok vezetői.