A múlt év majd minden napjára jutott egy trafikbűncselekmény – tudtuk meg az Országos Rendőr-főkapitányságtól. Az adatok szerint 2013 júniusának vége és 2014. július elseje között 358 bűntettet jegyeztek fel. Az esetek nagyjából felében betörés miatt indult eljárás; közel száz alkalommal rablás gyanúja merült fel, két-két tucat esetben pedig lopás, rongálás és csalás kapcsán kellett tisztázni a körülményeket.
Némely ügyekben sikkasztás, kényszerítés, kifosztás vagy garázdaság miatt vette kezdetét a hivatalos eljárás.
Emlékezetes, a trafikok ügyét a balliberális oldal kampánytémává emelte.
A rendőrségi adatokból három érdekesség olvasható ki. Mindenekelőtt az, hogy az ügyek háromnegyedében ismeretlen személy követte el a cselekményt, 91 eljárásban ugyanakkor nem volt kérdéses a nyomozó hatóság előtt, kihez köthető a bűncselekmény. Másodszor az emelhető ki, hogy az esetek harmadát a fővárosban és Pest megyében jegyezték fel, miközben egyes megyékben jóformán ismeretlen fogalom a trafikbűncselekmény.
Tolnában tizenkét hónap alatt például két ügy indult, Csongrádban három, Szabolcsban és Jász-Nagykun-Szolnokban pedig összesen négy-négy.
Végezetül érdemes egy pillantást vetni arra is, hogy a trafikrendszer működésének első évében mely időszakokban követték el a legtöbb bűncselekményt. Az új árusítási szisztéma kezdeti heteiben – vagyis tavaly június végén és júliusban – 46 ügy indult, míg augusztusban egy napra átlagosan két bűntény jutott. Tavaly ősszel, majd télen némileg apadt a regisztrált ügyek száma, átlagosan napi egy betöréssel, lopással, rablással vagy rongálással azonban ekkor is számolniuk kellett a dohányboltok üzemeltetőinek. A helyzet tavasszal változott meg: márciusban 21 nyomozás indult, áprilisban és májusban pedig már csupán egy-egy tucat ügyben kellett vizsgálódniuk az ország nyomozóinak. Ezek után júniusban mindössze hat esetet jegyeztek fel.
Az adatok alapos áttanulmányozásakor szembeötlő lehet, hogy a trafikbűncselekmények száma éppen a legutóbbi, áprilisi országgyűlési választások környékén csökkent érdemben. Bilkei Pál kriminálpszichológust arról kérdeztük, elképzelhető-e bármilyen összefüggés a dátumok, az események között. A szakember szerint a választ a trafikbűncselekmények körülményeinek tüzetes vizsgálatával lehet megadni.
– Mindenekelőtt a dohányboltok külleméről szükséges szót ejteni. Az egyik lényeges előírás szerint a trafikokat úgy kell kialakítani, hogy a helyiségbe ne lehessen belátni, a fiatalok az utcáról ne fürkészhessék a csábító csomagolású füstölnivalót. A szabálynak a legtöbb helyen úgy igyekeztek megfelelni, hogy fóliát ragasztottak az ablakokra, ajtóra, így nemcsak a portékát takarták el a boltosok, de az üzlet történéseiről sem szerezhet információt az egyszeri járókelő. – Az ilyen környezetet nem egy rabló, tolvaj alkalmasnak gondolhatta bűntettének elkövetésére, hiszen védve érezhette magát, biztos lehetett benne, hogy kívülről nem láthatják meg – magyarázta Bilkei Pál. A szakember szerint az elkövetők bátorságát a trafikrendszer kialakítása körüli közéleti diskurzus, a nyilvánosság előtt zajló politikai és szakmai viták is fokozhatták.
A teljes cikket a Magyar Nemzet csütörtöki számában olvashatja.
