Szijjártó Péter a köztévé Az Este című műsorában kiemelte: példátlan gyorsaságú és mélységű változások zajlanak a világban, nemcsak politikai és gazdasági, hanem most már katonai értelemben is. Nem túlzás új világrendről beszélni. A korábban a versenyképességi listák élén álló térségek visszaesnek, mások pedig olyan versenyképességet érnek el, amelyet korábban senki sem gondolt volna. Ezért teljesen újfajta külpolitikai megközelítésre van szükség, de a klasszikus diplomáciai feladatok elvégzésére – mint alap – mindig szükség van – hangsúlyozta a Híradó.hu-n olvasható összefoglaló szerint Szijjártó Péter.
Ezért külgazdasági fókuszra kell átállni a magyar külpolitikának, a magyar nemzetgazdaság teljesítményének növeléséhez kell minél inkább hozzájárulnia – tette hozzá. Szerinte a külpolitika minden egyes lépését a külgazdasági gondolatvilágnak kell áthatnia. A külképviseleteken dolgozóknak egyrészt meg kell győzniük a nagy nemzetközi vállalatokat arról, hogy hozzák a tőkét Magyarországra, másrészt a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) számára piacot kell szerezniük, részt kell venniük az exportfejlesztésben. Jelenleg 2000-2500 olyan magyar kkv van, amely exportképes terméket vagy szolgáltatást állít elő, ezt 12 ezerre kell emelni – mondta.
Rögzítette azt is, hogy a teljes külgazdaságot két lábon álló szerkezetűvé kell alakítani, mert Magyarország nem függhet túlságosan a nagy nemzetközi vállalatok termelésszervezési döntéseitől, ugyanakkor nem lehet kiszolgáltatva egyetlen exportiránynak sem. A keleti nyitás stratégiája szerint a keleti piacokra is megfelelő figyelmet kell fordítani, az Egyesült Államokba és az Európai Unióba irányuló export mellett – emelte ki a külgazdasági és külügyminiszter-helyettes.
A külügyi diplomaták feladatai közül kiemelte: minden olyan esetben, amikor Magyarország hitele romlik, hatékonyan és gyorsan fel kell lépniük. Úgy vélte, komoly különbség van az ország gazdasági megítélése és „bizonyos politikai hangulatkeltés” között. Vannak olyan országok, amelyek médiumai, adott esetben politikai vezetői is, „rendkívül lesújtó képet” próbálnak festeni Magyarországról, miközben a vállalatai „elképesztő méretű beruházásokat” hajtanak végre itthon. A hangulatkeltés ugyanakkor lehet, hogy negatívan befolyásolja a befektetői döntéseket, ezért minden, „Magyarországról hazug módon negatív képet festő kritikát” helyre kell tenni – nyomatékosította.
Szijjártó Péter beszélt az oroszországi embargó hatásainak csillapításáról is. Ennek érdekében három lépés történt: egyrészt kezdeményezte a magyar–orosz gazdasági vegyes bizottság társelnökeinek találkozóját (valószínűleg szeptember 22-én lesz Moszkvában), másrészt a kereskedőházi rendszer kapott egy olyan utasítást, hogy segítsen minden olyan új piacra lépést, amely kompenzálni tudja az orosz piacon lévő kiesést. Harmadrészt pedig az EU kompenzációs alapjára is bejelentkezett Magyarország – sorolta.
Szijjártó a Hír TV Magyarország élőben című műsorában is beszélt az orosz embargó hatásairól. Mint mondta, az intézkedések következtében az orosz–magyar kétoldalú kereskedelmi forgalom 13 százalékkal esett vissza.
