Norvégia budapesti nagykövetsége május 9-én tette közzé a honlapján, hogy Norvégia, Liechtenstein és Izland az EGT és Norvég Alapok további magyarországi kifizetéseinek felfüggesztéséről döntött. Kifogásolták ugyanis, hogy a magyar kormány januártól az alapok programjainak lebonyolítását és monitorozását az állami tulajdonban lévő, de attól szervezetileg független Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-hez helyezte át, amit a megkötött egyezmények megszegésének neveztek. Egyben a Norvég Alapok kezelését koordináló és felügyelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) igazgatója arról tájékoztatta Lázár Jánost, hogy a magyar kormány szerveinek nincs ellenőrzési joguk az NCTA felett.
Utóbb Székely László ombudsman úgy foglalt állást: mivel a magyar és a norvég állam szerződésében nem említik a Kehit mint ellenőrző szervet, a két kormánynak egyeztetnie kell a szerződés értelmezéséről.
Csepreghy Nándor augusztus elején bejelentette: a norvég kormány észrevételeinek figyelembevételével augusztus 15-étől a Miniszterelnökséghez kerül a Széchenyi Program Irodától a Norvég Alap nemzeti kapcsolattartó feladata a kormány által felügyelt kilenc program esetében, ám az NCTA ügyében nem közeledtek az álláspontok.
A 2011-ben létrehozott alapban lévő, 2016-ig felhasználható, tízmilliárd forintos nagyságrendű forrásokat a három donorország, Norvégia, Izland és Liechtenstein a szolidaritás jegyében bocsátja Magyarország rendelkezésére. A források mintegy 97 százalékát Norvégia biztosítja.
