A Szép-kártya felpörgette a hazai turizmust

Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár szerint kreatív eszközökkel új helyszínek kapcsolhatók be a vendégjárásba.

– Milyen kilátásai vannak az egymillió magyar munkavállaló pihenését segítő, adókedvezménnyel járó kafetériaelemnek, a Szép-kártyának?
– Ma már nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Szép-kártya 2011-es bevezetése rendkívül jó kormányzati döntés volt. Míg a válság előtti időszakban a beutazó forgalom, addig mára honfitársaink utazá-sainak gyarapodása ösztönzi az ágazatot, amiben rendkívül nagy szerepe van ennek a juttatásnak. A Szép-kártya egyszerre gazdaságfejlesztő, munkahelyteremtő, egészségmegőrző és társadalmi szemléletformáló program. Külön ki kell emelni a kártya gazdaságfejlesztő hatását a vidék vonatkozásában, hiszen a költés több mint 80 százaléka ott jelentkezik, és bizonyítottan új munkahelyeket is teremt. Minden sikeres program megbecsülést, folytatást kíván, így a Szép-kártya is érdemessé vált arra, hogy megerősítsük, az általa elért nemzetgazdasági eredményeket tovább növeljük. Terveink szerint jövőre is megmarad a rendszer. Szeretnénk, ha a munkáltatók felismernék, nemcsak az adókedvezmény miatt előnyös Szép-kártyán keresztül segíteni a dolgozókat, hanem azért is, mert a kipihent, egészséges munkavállalók sokkal hatékonyabban végzik a munkájukat.

– A magyarországi turizmus egyik legígéretesebb területe az egészségturizmus. Például az orosz– ukrán helyzet ellenére sem csökkent a jellemzően tehetősebb orosz vendégek száma, akik kifejezetten hazánk gyógyturisztikai lehetőségei miatt utaznak ide. Ön erről a területről érkezett a turizmus irányításához. Ez azt jelenti, hogy a jövőben még nagyobb súlyt fektet a kormány egészségturizmusunk fejlesztésére?
– Az egészségturizmus és azon belül a természetes gyógytényezőkön alapuló gyógyturizmus Magyarország egyedi, nemzetközi viszonylatban is versenyképes területe. Ezért a fejlesztések szempontjából kiemelten kell kezelni. Míg az elmúlt években jelentős kapacitásbővülés valósult meg a fürdőkben, a következő időszakban a hangsúlyt arra helyezzük, hogy a fürdők szolgáltatásai egymástól megkülönböztethetők legyenek, a vendégek igényeinek még jobban megfeleljenek. A gyógyturizmus jelentőségét erősítheti a gyógyhelyek (Miskolc-Lillafüred, Harkány, Sopron-Balf, Gyöngyös-Kékestető, Hévíz, Balatonfüred, Parád, Hajdúszoboszló, Zalakaros, Bükfürdő, Eger, Debrecen, Gyula, Sárvár, Mezőkövesd, Nyíregyháza, Szigetvár) fejlesztése, amit európai uniós források felhasználásával tervezünk megvalósítani. Olyan összehangolt, egységes szemléleten alapuló fejlesztésekre van szükség, amelyek során az önkormányzatok és a vállalkozások együttműködve valósítják meg a gyógyhelyek kínálatának hiányzó elemeit.

– Milyen konkrét elképzelések vannak a fejlesztésre e területen?
– Például a fürdőknek számottevő kiadás az energiaköltség. Ezért szükség van a jövedelmezőséget javító energiahatékonysági fejlesztésekre, amelyeket uniós forrásból szeretnénk ösztönözni. Ezen kívül új, nagyon fontos feladatnak tekinthető a gyógyvizek orvosi bizonyítékokon alapuló gyógyászati hatásainak vizsgálata, amit kutatás-fejlesztési célú forrásokból valósítunk meg. Célunk, hogy a vezető fürdőinkben, ahol jelentős a hazai és nemzetközi vendégforgalom, készüljön tudományosan megalapozott és elismert módszertanon alapuló gyógyvízkutatás is. Ezzel bővíthető azon betegségek köre, amelyek esetében az effajta kezelés eredményes lehet, illetve szakmai alapot nyújt a külföldi egészségbiztosítókkal folytatandó tárgyalásokhoz.

– Hamarosan megnyílnak a brüsszeli pénzcsapok a következő uniós pályázati időszakban. Mi a kormányzat elképzelése: pontosan mekkora összeggel és hogyan kívánja támogatni a hazai turisztikai vállalkozásokat?
– Emlékezetes, szeptember 11-én hazánk miniszterelnöke és az Európai Bizottság elnöke aláírta azt a partnerségi megállapodást, amely 106 milliárd forintot irányoz elő a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) keretén belül a fenntartható turisztikai kínálat kialakítására. Emellett természetesen a GINOP más intézkedései keretében is lehetőség nyílik majd a turizmushoz kapcsolódó fejlesztések támogatására. Az alapvető cél az, hogy az országos és nemzetközi jelentőségű természeti és kulturális értékeket látogathatóvá tegyük és turisztikai vonzerőként mutassuk be. Idesorolhatók a világörökségi helyszínek, a tartós állami tulajdonú örökségek, a nemzeti parkok, az egyházi emlékhelyek. Másik támogatási terület az országos és nemzetközi jelentőségű természeti és kulturális örökségek hálózatos, tematikus fejlesztése. Ugyanis az önmagukban jelentős vonzerőt nem jelentő látványosságok több megyén átívelő összekötésével, illetve kreatív eszközökkel új helyszínek kapcsolhatók be a turizmusba. A jövőben nagy súlyt kívánunk fektetni a kulturális, vallási témájú utak, a kerékpáros, természetjáró, illetve lovas és vízi hálózatok fejlesztésére, amelyek egységes megjelenésű útvonallá fejlesztve újszerű élményeket jelenthetnek az utazóknak.

– Lehetőséget kapnak-e azok a hazai kisvállalkozások is, amelyek nem külföldi tőkéből működtetnek szállodákat, éttermeket?
– Ezek az úgynevezett vonzerőfejlesztések megalapozzák a kapcsolódó vállalkozói szolgáltatások életképességét, emellett törekszünk arra, hogy a szolgáltatások működtetésében is az eddiginél több lehetőséget kapjanak a kis- és közepes vállalkozások. A szállások és vendéglátóhelyek fejlődését különféle pénzügyi eszközök, például kedvezményes hitelek formájában fogjuk támogatni. További lehetőség a házigazda szerepét gyakran betöltő turisztikai szervezetek fejlesztése is, valamint az újszerű nemzeti marketingakciók támogatása. Ezek a programok közvetve a kkv-k versenyképességét és piacszerzését is javítják.

– Évek óta hiányzik a fővárosból egy európai viszonylatban is versenyképes konferencia-központ, amely az üzleti célú utazásokat, ezáltal a magyar szolgáltatókhoz irányuló nagyobb költést ösztönözné. Ennek megvalósításáról tavaly született kormánydöntés, az építési területet már meg is vásárolta az állam. Hol tart most a folyamat?
– A turisztikai fejlesztések közül a nagy befogadóképességű kongresszusi központ megvalósítása lesz a következő évek egyik legjelentősebb beruházása. A részletes megvalósítási tanulmányt követően elkezdődhet az építkezés. Reményeink szerint 2017–2018-ban megkezdheti működését a központ, egy új területen, az üzleti turizmusban teremtve meg hazánk számára a további növekedés távlatait. Ezzel Budapest végre elfoglalhatja méltó helyét a legjelentősebb európai városok sorában.

– Ön szerint hol tart országimázsunk a külföldiek szemében? Még mindig a gulyás–puszta–csikós országa vagyunk, vagy érzékelhető változás a megítélésünkben?
– Az utazók elsősorban új élményeket keresnek, és hazánk e tekintetben jól teljesít. Az előző fejlesztési időszakban uniós társfinanszírozású forrásból több mint ezeregyszáz turisztikai elképzelés kapott támogatást, amely négyszáznegyvennégymilliárd forintnyi beruházás megvalósulását segítette. Hazánk megújult kínálata nemcsak azoknak szolgál pozitív meglepetéssel, akik először látogatnak ide, de azoknak is, akik hosszabb idő elteltével térnek vissza hozzánk. Szerencsére a magyarokra jellemző kreativitás a turisztikai szolgáltatóktól sem áll távol. Olyan kínálati elemek születtek például, mint a buliturizmusban fontos helyen álló romkocsmák, vagy a legkülönfélébb közlekedési eszközökkel megvalósuló tematikus, alternatív városnézések. Emellett például magyar találmány a főképp a fiatalok körében népszerű, úgynevezett szabadulószoba is, amelynek sikerére mi sem jellemzőbb, mint hogy kontinensszerte másolják. Az évezredforduló óta lezajlott gasztroforradalmat ugyancsak említhetném mint sikertényezőt, amelyet éppúgy fémjelez a Michelin-csillagos éttermek megjelenése – ezekből immár hárommal is büszkélkedhet Budapest. Emellett jelentősek borászataink és pálinkafőzdéink sikerei, vagy legújabban a streetfood ételeket kínáló vendéglátóhelyek felfutása. Szinte nincs olyan hétvége, hogy az ország legkülönfélébb pontjain ne lenne vonzó kulturális program. Rendezvény- és fesztiválkínálatunk gazdagsága önmagában vonzerőt jelent külföldön.

– Miközben visszaesett a korábban klasszikusan a legtöbb vendéget küldő Ausztria, Németország hazánkba irányuló forgalma, megugrott a keletről érkező turisták Magyarországon eltöltött ideje.
– A kormány elképzeléseivel összhangban a turizmuspolitika terén is nyitunk a nagy gazdasági potenciállal büszkélkedő keleti piacok irányába. Oroszország például egyre fontosabb szerepet tölt be a magyar turizmusban, ahonnan a vendégéjszakák száma 2010 óta megduplázódott. Ugyancsak a keleti nyitás egyik leginkább kézzelfogható eredményeként fontos megemlíteni a Budapesten nemrégiben létrehozott, Kína és a kelet-közép-európai országok közös turisztikai koordinációs központját, ettől egyebek között azt várjuk, hogy a távol-keleti utazók szemében Magyarország legyen a térség egyik fő utazási célpontja. Az ösztönzés eszközeinek fontos eleme a vízumpolitikánk rugalmasabbá tétele is. Törekvéseinket nagyban támogatja, hogy a kormányzat a gazdasági diplomáciát kiemelten kezeli, amely a külügyi munkát a jövőben még inkább áthatja. A Magyar Turizmus Zrt., a nemzeti marketingszervezet egyébként is nagy súlyt fektetett az elmúlt években a kevésbé hagyományos, távolabbi piacok (mint például Kína, Oroszország, Arab-öböl-térség) megismerésére és megnyerésére. Ezen kívül a kormányzat aktív turizmusdiplomáciai erőfeszítései is segítették az új repülőjáratok indítását, aminek következtében a Budapest Airport előrejelzése szerint az év végére az utasforgalom meghaladhatja az évi kilencmillió főt, ami rekordnak számítana a repülőtér történetében.