Erről Balog Zoltán a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium tanévnyitóján beszélt hétfőn. A magyar iskolarendszerben az egyházi és nemzetiségi iskolák különös státussal bírnak – emlékeztetett a miniszter, aki azt mondta: az egyházi oktatási rendszer ma vonzó Magyarországon, működőképes és képes a megújulásra.
Jelezte, hogy 215 ezer diák kezdi szeptember 1-jén az iskolanapját egyházi iskolában, s az elmúlt négy évben csaknem megduplázódott az egyházi intézmények száma. Újabb és újabb lendületet vesz ez az oktatási forma – állapította meg.
A tárcavezető jó kiindulási pontnak nevezte, hogy az ünnepélyes tanévnyitónak helyt adó templom tele van fiatalokkal, és azt mondta: a következő lépés, hogy az ország és a Kárpát-medence is tele legyen velük. Akkor egész jól fogunk állni azzal a nemzetstratégiával, amelyikben az oktatásnak, nevelésnek kulcsszerepe van – tette hozzá.
Balog Zoltán szólt arról is, hogy a „zsidó-keresztény-protestáns kultúrának elidegeníthetetlen része a nevelés, a tanítás”. A miniszter szerint alapvető emberi jog a vallásos neveléshez való jog, emellett még az etnikai és nemzeti hovatartozás meghatározó az oktatásban.
Balog Zoltán felidézte: 65 évvel ezelőtt úgy gondolták, el kell venni a vallásos, keresztény közösség kezéből a nevelés eszközét. Az iskola újraindulására utalva úgy folytatta, huszonöt évvel ezelőtt „valami kicsit” visszaadtak abból, amit 65 évvel korábban elvettek. Megjegyezte: 25 évvel ezelőtt kiderült, hogy felülről, a kommunista ideológia nevében nem lehet összetartani egy közösséget, sikeressé, boldoggá tenni egy országot, nem lehet az embereket akaratuk ellenére boldogítani.
A több ezer éves emberi, vallási, hitbeli és keresztény értékek alapján lehet újra megerősíteni a széteső félben lévő közösségeket – hangsúlyozta Balog Zoltán, aki szerint ha nincsenek hiteles képviselői a keresztény értékeknek, akkor azok csak nagyon keveset érnek. Kitért arra is, hogy tudni kell az örök értékek nevében korszerű, aktuális válaszokat adni.
Glatz Ferenc akadémikus – aki 1989-ben művelődési miniszterként vett részt az újrainduló gimnázium tanévnyitóján – beszédében felhívta a figyelmet a lutheránus hit öt évszázados alapelveinek versenyképességére. Fontosnak nevezte a türelmet és a sokszínűség elfogadását „az új népvándorlás korában”. A fasori gimnázium világhírnevét többek között azzal vívta ki, hogy már a 20. század első felében „példát mutatott a más felekezetűek befogadásából” – tette hozzá.
A tanévnyitó istentiszteleten Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke igehirdetésében úgy fogalmazott, 1989-ig az evangélikus egyház csak az emlékét őrizte egy nagyszerű gimnáziumnak. Azok az emberek, akik 25 éve megérezték, hogy el lehet kezdeni valami újat, nemcsak az idők szavát értették meg, de a történelem urának „ébresztgető szavait” is. 1989-ben ugyanis nemcsak a fasori gimnázium indult újra, hanem egy folyamat kezdődött el, amelynek eredményeképpen jelenleg 43 oktatási intézménye van az evangélikus egyháznak.
A Budapest-Fasori Gimnáziumot 1823-ban alapították. Kezdetben a Deák téren, majd 1864-től a Sütő utcában működött. 1904-ben költözött a Városligeti Fasorba, abba a Pecz Samu által tervezett épületbe, amelyben ma is működik. Az iskola híres diákja volt Neumann János matematikus, a számítástechnika egyik megalapozója, Jánossy György építész, Kandó Kálmán mérnök, a hazai vasutak villamosításának meghatározó alakja, Lukács György filozófus, Moravcsik Gyula Bizánc-kutató, Podmaniczky Frigyes politikus, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke.
1952-ben megszüntették az iskolát. Az 1989-ben újra megalapított gimnázium jelenleg négy- és nyolcosztályos gimnáziumként működik, 20 osztálya és több mint 500 diákja van.
