Földi László úgy látja, a szakma alapvető szabályai szerint a kémet tetten kell érni, ami sokkal egyszerűbbé teszi a bizonyítást, és így elkerülhető az is, hogy az ügy politikai vitát robbantson ki. Ezt mondta lapunk érdeklődésére az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója. A szakember szerint abban a pillanatban, amikor dokumentálható az ügynök tartója, kapcsolata vagy iratok, információk cseréje, akkor le kell csapni, az azonban már nem szakmai, hanem politikai kérdés, hogy mindez nyilvánosságra is kerül-e. – Ha nem alakul ki olyan szituáció, amelyben az illetőt le lehet buktatni, akkor meg kell teremteni.
A tettenérés után pedig már nem a bizonyításról, hanem csak arról kell vitatkozni, a bíróság milyen mértékű szabadságvesztést szabjon ki a kémmel szemben – fogalmazott Földi László. Az ezredes úgy vélte: az Index által közöltek alapján az orosz titkosszolgálat fontos szerepet játszott a Kovács család életében, a feleséget „személyes postaládaként” használhatták, s szabadon mozogva láthatta el feladatait.
Ismeretes, az Index arról írt, Kovács Béla, a Jobbik európai parlamenti képviselője és orosz felesége, Szvetlana Isztosina életében az orosz titkosszolgálat volt az összekötő kapocs. A politikust nemcsak ismerte a KGB, de felesége révén be is hálózta. Feleségének pedig még két férje volt, egy japán és egy osztrák. Kovács tagadja a kémkedést.
Földi szerint a szovjet és orosz szolgálatokra is jellemző a hosszú távú gondolkodás, az általuk kiválasztott személyek sorsát már egészen fiatal koruktól irányítva termelik ki a későbbi együttműködőket. – Az így felépített egyéneket ellátják valamilyen feladattal. A feleség az Indexen megjelentek alapján mindenképp az egykori KGB-hez, s utódszervezetéhez köthető, ám Kováccsal úgy sem kellett feltétlenül tudatni, ki valójában a neje, hogy a férfi nyilvánvalóan irányított módon végezhetett Moszkvában a nemzetközi kapcsolatok egyetemén – jelentette ki Földi. Nem zárta ki, hogy Kovács Bélát beszervezték, ám a leírtak alapján a nő volt a főszereplő, akinek tevékenységéhez a férj csak a háttérrel, az identitás megteremtésével járult hozzá.
– Oroszországban a rendszerváltást követő pillanatnyi zavar után leporolták a régi aktákat, és így kerülhetett képbe ismét a feleség, s vele együtt a férj. Ha Kovácsot beszervezték, feladata szerint jött vissza Magyarországra, majd támogatta anyagilag is azt pártot – a Jobbikot –, amelynek európai delegáltjai közé be kellett kerülnie. Brüsszelben már sokkal könnyebb teljesíteni a feladatot, mert ott ezres nagyságrendben vannak olyan lobbisták, akik egy ország vagy cég érdekeit képviselik, amikor uniós döntéshozókkal keresnek kapcsolatot – hangsúlyozta a szakértő.
Földi szerint Kovács a róla közölt írás és korábbi nyilatkozatai alapján zavarodott ember benyomását kelti, ami arra utal, hogy nem kaphatott komoly képzést. Amikor a szerző a felesége párhuzamos házasságaival szembesíti, állítólag zavarba jön. – Ha valakit kiképeznek, az az első, hogy a fejébe verik: ha lebuksz, nem beszélsz, a képviselő pedig magyarázkodni kezdett, ami nem azt jelzi, hogy olyan személy lenne, akit komoly hírszerzési feladatokkal bíztak volna meg – vélekedett Földi.
Az Index kitért arra is, hogy az újságíróként Tokióban élő, de a KGB munkatársaként tevékenykedő Sztanyiszlav Levcsenko az Egyesült Államokba emigrált, és átadta az ottani szerveknek a Japánban dolgozó szovjet kémek névsorát, amelyben a politikus felesége is szerepelhetett. – Ebből kiindulva, a cikk elkészítéséhez használt adatok forrását is a tengerentúlon kell keresni. Amikor Kovács politikai tényezőként bukkant fel Magyarországon egy szélsőségesnek értékelt párt színeiben, az amerikaiak nyilván elkezdték feldolgozni a vele kapcsolatos információkat, s onnan érkezhetett az a tájékoztatás is, amelyre a sajtóban mint a Kovács tevékenységéről a külföldi titkosszolgálatoktól érkezett jelzésre hivatkoztak – mondta Földi.