K. Sándor Szilárdról a Blikk derítette ki, hogy korábban több alkalommal is elítélték erőszakos bűncselekmény miatt. Először még 1996-ban indult ellene eljárás, erőszakos nemi közösülés miatt. A férfi nem állt le, másodszor is elítélték jogerősen, mégpedig 2004-ben. A vád szemérem elleni erőszak volt, ráadásul K. Sándor Szilárd immár visszaesőként állt a bíróság előtt. Így nem is meglepő, hogy letöltendő szabadságvesztést kapott, hat és fél évet kellett volna rács mögött töltenie. Jó magaviselete miatt később enyhítették a büntetését, így 2009-ben, öt év után kijöhetett a börtönből.
A pénteki, Fonyódligetre szervezett ELTE-s gólyatáborban a férfi megint próbálkozott – a szervezők által felkért fotósként. Egy eldugott, bokros részre vitte áldozatát, majd erőszakoskodni kezdett vele. Mivel a lány nem hagyta magát, megverte, majd megerőszakolta.
Az ELTE BTK informatikus-könyvtár szakán tanuló férfit másfél órával később előállították, kérdésre elismerte tettét. Meggyanúsították, előzetes letartóztatásba helyezték, a vád 1996 után valószínűleg újra erőszakos közösülés lesz.
Innentől kezdve elvileg a Büntető törvénykönyv három csapás elnevezésű rendelkezésének kellene következnie, amennyiben ítélet születik. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, ugyanis az Alkotmánybíróság nemrégiben alaptörvény-ellenesnek minősített több ide vonatkozó passzust és 2013. július elsejére visszamenő hatállyal megsemmisítette őket.
K. Sándor Szilárd tette viszont így sem maradhat feltétlenül súlyosbítás nélkül. Az Ab ugyanis döntésében kitér rá, hogy „a többszöri bűnelkövetés súlyosabb büntetéssel fenyegetettsége alkotmányos indokokon alapul. A többszöri bűnelkövetés törvényhozói értékelése szükséges, mert ezzel különös jelentőséget tulajdonít a büntetőjogi normák megtartásának. A szigorúbb megítélés emellett azért is indokolt lehet, mert ezzel nyomatékot ad a büntető igazságszolgáltatás működésének. A többszöri bűnelkövetés súlyosabb megítélése a büntetőjog hatályos rendszerében megfelel az alkotmányos büntetőjog követelményeinek, a törvényhozónak alkotmányos szabadságában áll a többszörös bűnelkövetést súlyosabban büntetni.” Márpedig a férfi kétszer követett el nemi erőszakot, a szemérem elleni erőszak pedig ugyanebbe a bűncselekménycsoportba és minősítési rendszerbe tartozik.
Ekképpen a három csapás akár jelen esetben is alkalmazható lenne, ennek azonban időkorlátai is vannak. Az általunk megkérdezett jogászok jelezték: fontos részlet, hogy K. Sándor Szilárd már 2009-ben szabadult. A bíróság a három csapás esetében az elkövetési időt is nézi, 2004 pedig elég rég volt ahhoz, hogy enyhítőleg hasson a mostani ítéletre.
Emellett a bűncselekmény beismerése és esetleg a megbánás csökkentheti még a büntetési tételt, a többi körülmény viszont egyértelműen a súlyosbítás mellett szól. A hírek szerint előre megfontolt szándékkal erőszakolta meg áldozatát K. Sándor Szilárd, előtte pedig alaposan megverte. Az erőszakos közösülés a Btk. alapján 2–8 évig terjedő szabadságvesztést von maga után, azonban jelen esetben halmazati büntetést is kiszabhatnak a testi sértés miatt. Emellett a bíróság biztosan figyelembe veszi majd, hogy az elkövető visszaeső, és mindannyiszor erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt ítélték el. Ez alapján K. Sándor Szilárd – bár életfogytiglanit biztosan nem kap majd – aligha ússza meg a mostani tettéért kiszabható maximum nyolc évvel.
