Ami a gólyatáborban történik, az ott is marad – ezt írta bemutatkozásában K. S. Sz., az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar gólyatáborának egyik szervezője, akit azzal gyanúsítanak, hogy a hét végén bántalmazott, majd megerőszakolt egy lányt az egyetem fonyódligeti rendezvényén. A Kaposvári Járásbíróság ezért a szökés, elrejtőzés, illetve a bűnismétlés veszélyére figyelemmel hétfőn elrendelte a 38 éves férfi 30 napos előzetes letartóztatását. Lapunk névtelenséget kérő igazságszolgáltatási forrásokból úgy értesült, hogy az augusztus 29-e és szeptember 1-je között tartott táborban fotósként dolgozó férfi a kihallgatáson beismerte tettét. Megtudtuk azt is, hogy K. S. Sz.-t már korábban is elmarasztalta a bíróság egy másik ügyben.
Bár a korábbi hírek arról szóltak, hogy az elkövető egy „külsős” férfi lehetett, kiderítettük, hogy K. S. Sz. valójában a gólyatábor egyik szervezője, amit a Tanító- és Óvóképző Kar gólyatábori honlapján is feltüntettek.
Ráadásul egyetemi forrásaink szerint a fotósként és filmesként tevékenykedő férfi jelenleg is az ELTE Bölcsészettudományi Karának hallgatója lehet. Az ügyben megkerestük az ELTE-t is, de elhárították a felelősséget, és elhatárolódtak a bűncselekménytől. Hangsúlyozták, a gólyatábor szervezett programjainak keretében semmilyen kényszerítésnek nem voltak kitéve a résztvevők, és a programokhoz kapcsolódva nem történt bűncselekmény.
Mint írták, a rendezvény programjaitól függetlenül történt atrocitás esetében a biztonsági szolgálat és a szervezők az észlelés nyomán a kellő határozottsággal léptek fel, valamint gondoskodtak a sértett jogérvényesítéséről, személyes támogatásáról. Az egyetem állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy „ilyen aljas bűncselekmények gyanúja esetében” különösen fontosnak tartja az áldozat fokozott védelmét, és az esetlegesen szükségessé váló pszichológiai segítség megadását. Kitértek arra is, hogy az ELTE elutasítja az ilyen cselekmények relativizálását, rosszízű bulvárosítását.
Mivel nem ez az első eset, hogy híre megy egy-egy gólyatábori botránynak, megkérdeztük a felsőoktatási államtitkárságtól is, nem tartanák-e indokoltnak a táborszervezési szabályok szigorítását, a biztonsági szolgálatok megerősítését. Válaszukból az derült ki, hogy a szaktárca tehetetlen. „A felsőoktatási intézmények gólyatáborai, vagy bármilyen más rendezvényei kapcsán a fenntartó minisztériumnak nem lehet semmiféle beleszólása az intézményi autonómia körébe tartozó rendezvények szervezése kapcsán. Büntetőügyekben kizárólag a nyomozóhatóságoknak van jogköre eljárni” – írták válaszukban. Hozzátették: a szaktárca mindig felszólítja az adott egyetemet vagy főiskolát a szabályzata módosítására, ha valamilyen problémás, a hatályos jogszabályokba ütköző rendelkezést észlel, de a rendezvények biztonságos megrendezéséről minden egyes felsőoktatási intézménynek saját magának kell gondoskodnia.
Emlékeztettek ugyanakkor arra, hogy a kormány éppen az ilyen bűncselekmények miatt alkotta meg Európa legszigorúbb büntető törvénykönyvét, amely különösen szigorúan bünteti a szexuális bűncselekményeket. Ez alapján a fotósra – honlapjának tanúsága szerint egyik fő profilja az aktfotózás – súlyos büntetést róhatnak ki. Kozma Péter ügyvéd lapunk megkeresésére elmondta, a férfi akár 8 év letöltendő börtönbüntetést is kaphat, ugyanis az előélete súlyosbító körülmények számít.
A fonyódligeti eset azért is tragikus, mert a sajtó már évek óta cikkezik az egyetemi gólyatáborok botrányos programkínálatáról, s azok veszélyeiről. A Blikk például 2004-ben arról írt, hogy a győri székhelyű Széchenyi István Egyetemen a felsőbb évfolyamosok előtt meztelenre vetkőzött fiúknak és lányoknak egymás testén kellett különböző feladatokat megoldaniuk. Az esetről fotók is készültek, a botrány hatására az egyetem rektora megígérte, a jövőben a tanári kar felügyelete mellett zajlik az esemény. Tavaly aztán ismét az újságokba került a gólyatáborok ügye, miután kiderült: a Budapesti Műszaki Egyetem Hallgatói Önkormányzata egész alakos képet kért a táborra jelentkezőktől, s ízléstelen „erkölcstesztet” töltetett ki velük. Miután több lap is orgiákról, beteges beavatásszertartásokról számolt be, a HÖOK nyilatkozatban ítélte el a megalázó, szexuális feladatokat.
Lapunk ezután utánajárt, miként rendezték meg továbbra is változatlan formában a botrányos gólyatáborokat. Forrásaink megerősítették, az alkoholfogyasztáshoz kötött programokból a szervező hallgatói önkormányzatok anyagilag is profitálnak, a pénzzel pedig sokszor semmilyen módon nem számoltak el – miközben kikezdhetetlen politikai pozíciójukból adódóan az egyetemi vezetők tehetetlenek. Mindezt bizonyítja az is, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a Corvinus Egyetem hallgatói önkormányzatának gazdálkodása miatt nemrég sikkasztás és csalás elkövetésének gyanúja miatt büntetőfeljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen. A hivatal ellenőrzése során kiderült: a HÖK csupán 2012-ben több mint 27 millió forinttal nem tud elszámolni rendezvényei után.
A pénzügyi átláthatatlanság alól sokszor a gólyatáborok sem kivételek, s nem csak az ízléstelen programok okoznak problémát. Mint arról beszámoltunk, az Óbudai Egyetem tavalyi gólyatábora után annak költségvetéséről eltérő adatokat közölt lapunkkal az egyetem, annak hallgatói önkormányzata, valamint a tábor üzemeltetője. Ezért nem tudtuk ellenőrizni, hogy a HÖK felelősen költötte-e el a rábízott pénzt. Az akkori rendezvényt egy egyesület szervezte, amelynek 11 tagja közül tízen a hallgatói önkormányzat képviselői. A tisztánlátás érdekében akkor azt kértük, hogy betekinthessünk könyvelésükbe, de ez azóta sem történt meg.