Már 2011-ben vizsgálatot indított a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a palackozott és ömlesztett étolajakat forgalmazó Bunge Zrt. jelzése alapján. Információink szerint az amerikai érdekeltségű – a cégadatok szerint Hollandiához kötődő – társaság kétszer is felhívta az adóhatóság figyelmét az esetleges magyarországi adócsalásokra. Először 2011-ben – amikor már vizsgálat indult –, majd 2013-ban. A figyelmeztetések a Szlovákiából, Csehországból és Ausztriából Magyarországra behozott cukorral, kávéval és étolajjal álltak összefüggésben, ami után a gyanú szerint nem fizették be az adót. Az adóhatóság vizsgálatai során kiderült, nemcsak a Bunge, hanem két másik külföldi társaság – a Glencore és a Cargill – is részese annak a céghálónak, amelyet a büntetőügyben az adóhatóság feltérképezett.
Az ellenőrök egyébként leginkább azokra a társaságokra koncentráltak, amelyek szokatlanul alacsony alaptőkével elképesztően magas forgalmat bonyolítottak. Az eljárás során eddig nyolc személyt gyanúsítottak meg jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt. A gyanúsítottak közül négy személyt előzetes letartóztatásba helyeztek, a többiek pedig házi őrizetben vagy lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt állnak. További négy személyt közokirat-hamisítással gyanúsítottak meg. A NAV eddig 50 vagyontárgyat foglalt le összesen 800 millió forint értékben, emellett folyamatban van 32 számítástechnikai eszköz adatainak vizsgálata. Ráadásul a hatóság nemzetközi jogsegély formájában megkereste a szlovák nyomozó hatóságot is.
A három adóhatósági vizsgálat alatt álló külföldi óriáscég közül a Bunge a világ legnagyobb palackozott olajosmag-feldolgozója, 2013-ban csaknem 62 milliárd dolláros árbevételt ért el. A társaságról egyébként kiderült – ahogy azt lapunk tegnapi számában már megírtuk –, hogy maga is adóbotrányba keveredett, amit három évvel ezelőtt indított az argentin adóhatóság. Az ügyben a világ négy meghatározó gabonakereskedő vállalata, az amerikai ADM, a New York-i székhelyű Bunge, az amerikai Cargill és a francia Dreyfus is érintett. Argentína a Bunge-tól 476 millió dollár adótartozást, a Cargilltől 252 milliót, a Dreyfustól 140 millió dollárt követelt. Mind a négy vállalat elutasította a vádakat. Ricardo Echegaray, az argentin adó- és vámhivatal vezetője 2011-ben azt nyilatkozta, hogy „ezek a vállalatok bűnözésbe fogtak”.
– 2008 volt az az év, amikor a mezőgazdasági termékek ára drasztikusan megemelkedett. Az árakat tekintve ez volt (az érintett vállalatok szempontjából) a legjobb év, mégis azt láttuk, hogy a legnagyobb eladásokat jegyző vállalatok profitja nagyon alacsony volt – mondta Echegaray. Szerinte bizonyítékokkal lehet alátámasztani, hogy a négy kereskedőcég meghamisította adóbevallásait, az argentin törvényeket megszegve adóparadicsomokba menekítették bevételeiket. Az argentin botrányban szintén érintett, s Magyarországon is tevékenykedő másik élelmiszercég, a Cargill 2013-ban csaknem 140 milliárd dolláros árbevételt ért el.
A Cargill üzletfilozófiája a Bunge-hoz hasonlóan a génmódosított élelmiszerek terén szöges ellentétben áll a magyar kormány törekvéseivel, vagyis a genetikailag módosított termékekkel szemben megfogalmazott zéró toleranciával. A Cargill más cégekkel együtt 25 millió dollárt költött arra, hogy megakadályozzák azt a kaliforniai kezdeményezést, hogy meg kelljen jelölni a GMO-t tartalmazó élelmiszereket. A magyar adóhatóság látókörébe került harmadik óriáscég, a Glencore mások mellett a mezőgazdaságban tevékenykedik. A svájci óriáscég éves forgalma 2013-ban több mint 230 milliárd dollárra rúgott.
