Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke egy interjúban aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Budapest törvénnyel engedélyezte a Déli Áramlat magyarországi szakaszának megépítését. „A mi pozíciónk teljesen világos: nagyon aggódunk a magyarországi fejlemények miatt” – jelentette ki abban az interjúban, amelyet a Respekt című cseh liberális társadalompolitikai hetilapban jelent meg. Hozzátette: az Európai Bizottság már levelet küldött a magyar hatóságoknak, amelyben kéri a törvény elfogadásának hivatalos magyarázatát. A szlovák biztos emlékeztetett: az Európai Tanácsnak idén tavasszal az energiabiztonságról hozott döntése szerint az olyan nagy és fontos projekteknek, mint a Déli Áramlat, egyértelműen tiszteletben kell tartaniuk az érvényes európai jogszabályokat. „Nagy érdeklődéssel várjuk, milyen magyarázatot ad a magyar fél, hogy ez a törvény minként tartja tiszteletben a tanács következtetéseit. A további lépésünk ennek a válasznak a függvénye” – emelte ki az alelnök.
Arra a kérdésre, mit tehet az EB, ha nem elégíti ki a magyar fél magyarázata, Sefcovic kifejtette: nem tudja elképzelni, hogy a világ bármely országa egy ilyen hatalmas – az adott esetben egész Európát befolyásoló – infrastrukturális projektről úgy döntene, hogy nem veszi figyelembe azokat a szabályokat, amelyek az adott területen érvényesek. „Az Európai Uniónak itt az európai szerződések szigorú őreként és az európai jog garantálójaként kell fellépnie, ezért nagyon intenzív tárgyalásokat fogunk folytatni a magyar partnerekkel” – nyilatkozta.
A Respekt azon kérdésére, hogy képes-e az Európai Unió a Déli Áramlatnál valami jobbat kínálni a projektben érintett országoknak, Sefcovic azt válaszolta: „az energetikai unió, amelyet ki akarunk építeni, szerintem képes alternatívát nyújtani”. Megjegyezte, hogy komplex megoldásokra van szükség.
Orbán Viktor november 6-án Horst Seehofer bajor kormányfővel találkozott, ami után újságírók előtt figyelmeztetett: a Déli Áramlat szerződése nem magyar ügy, a vezeték Ausztriáig ér majd.
Közben a magyarországi tüntetéseket kommentálta vasárnap késő esti politikai magazinműsorában a Pervij kanal orosz állami televíziós csatorna. A Politikai póker címmel elhangzott kommentárban – amelyet feltételezhetően a múlt hétfői budapesti kormányellenes tüntetésről bejátszott felvétellel, illetve a Milos Zeman cseh államfő elleni prágai megmozdulással illusztráltak – Makszim Szjomin érdekesnek mondta, hogy a budapesti tüntetés azt követően zajlott, hogy Orbán Viktor kormányfő bejelentette: Magyarország folytatja a Déli Áramlat építését. „A tisztán gazdasági érvek mögött valaki oroszbarát politikát látott” – fogalmazott. Szakértőkre hivatkozva Szjomin azt mondta, hogy a magyarországi és csehországi megmozdulások a hidegháború elején kialakított befolyásolási módszer, az úgynevezett puha erő alkalmazásának klasszikus példáját jelentik.
Az összeállításban több szakértőt is megszólaltattak, közöttük orosz, szlovák és amerikai politológusokat, akik azt állították, hogy a színes forradalmaktól kezdve az ukrajnai hatalomváltáson keresztül a hongkongi tüntetésekig minden ilyen eseményt az Egyesült Államok által alkalmazott puha erővel, vagyis a lakosság kulturális és információs befolyásolásával, a nem kormányzati (civil) szervezetek pénzügyi támogatásával provokáltak ki.
