A Wieszt-ügy 2010 tavaszán, a választási időszakban pattant ki egy évekkel korábban rögzített, majd az internetre felkerült videofelvétellel, amely a Fidesz tizenegyedik kerületi szervezete szerint bizonyította, hogy az MSZP helyi frakcióvezetője évekkel korábban a vagyongazdálkodási bizottság vezetőjeként több millió forint csúszópénzt fogadott el egy kerületi önkormányzati üzlethelyiség eladásával kapcsolatban.
A feljelentést egy vállalkozó tette az általa 2007-ben rejtett kamerával készített felvétel alapján, amelyen látható, amint Wieszt János pénzt vesz át.
A politikus és két, hasonló jellegű korrupciós cselekményekkel megvádolt társa az eljárás során tagadta bűnösségét. Wieszt János a politika áldozatának nevezte magát, a videofelvételt manipuláltnak tartja, és évekig nem tett részletes vallomást, majd az elsőfokú eljárás utolsó szakaszában azt adta elő védekezésként, hogy pénzszűkében volt, ezért kért kölcsön a vállalkozótól, ám vissza is fizette.
A Fővárosi Törvényszék a vádlottak védekezését elvetve idén januárban első fokon négy év börtönnel, 2,2 millió forint vagyonelkobzással és 500 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta Wiesztet vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés miatt. A törvényszék a két társát – akik ügyvédek – befolyással üzérkedés miatt két év letöltendő börtönre, továbbá 8,2 millió, illetve 5 millió forint vagyonelkobzásra ítélte.
Az elsőfokú ítélet szóbeli indoklása szerint a kenőpénz többnyire az eladni szándékozott önkormányzati ingatlan értékének 10 százalékából, illetve az áfából tevődött össze, a kenőpénzből sok embernek kellett adni, Wieszt pedig a vádbeli időszakban 37 milliós évi jövedelem után adózott.
Az ügyészség az első fokon kiszabott büntetés súlyosítását kérte egyebek között a korrupciós cselekmények elszaporodottsága miatt, a védők viszont új eljárást, illetve enyhítést.
Wieszt János védője korábban, perbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az ügyet „átitatja a politika”, kipattanásának körülményeiből érezhető, hogy valami baj van az eljárással, sok minden történhetett, csak az nem, amit a vádirat, és az alapján az elsőfokú ítélet tartalmaz. Ha számít, hogy mi az igazság, akkor a „tálcán felkínált” bizonyítékok mögé kell nézni – vélekedett az előző tárgyaláson az ügyvéd. Emlékeztetett arra: a feljelentő, akinek a vádbeli időszakban a nemzetbiztonság részére szállító milliárdos biztonságtechnikai cége volt, nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy miért robbantotta ki az ügyet évekkel a történtek után, és miért tárgyalt fideszes helyi politikusokkal, mielőtt rendőrséghez fordult volna.
A másodrendű vádlott védője arra figyelmeztetett a korrupciós cselekmények elszaporodásával kapcsolatban: lehet, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség gyakrabban folytat eljárást egy bizonyos politikai oldalhoz tartozókkal szemben, de a jogerős ítéletek nem igazolják vissza az állítólagos tendenciát.
Hétfőn az utolsó szó jogán Wieszt János ártatlanságát hangoztatta, a másodrendű vádlott pedig azt fejtegette, hogy csak azért került bele az eljárásba, mert az ügyészségnek szüksége volt másik vádlottra is Wieszt mellett, hogy az újságokban jobban mutasson az ügy.
A Fővárosi Ítélőtábla hétfőn kihirdetett határozata annyiban változtatta meg a törvényszék elsőfokú döntését, hogy a másod- és harmadrendű vádlott kétéves szabadságvesztésének végrehajtását öt évre felfüggesztette, továbbá eltörölte a közügyektől és a foglalkozástól eltiltást. Az enyhítés indoka alapvetően a jelentős időmúlás volt, hiszen a vádbeli cselekmények 2007-ben történtek.
Egyebekben a tábla nem osztotta az elsőfokú ítéletet támadó védői érveket, és helybenhagyta, jogerőre emelte a törvényszék döntését, Wieszt János vonatkozásában teljes egészében.
