A Kehi által tett feljelentés tartalmát a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a nála folyamatban lévő nyomozás keretében vizsgálja. Így reagált az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálata lapunk azon megkeresésére, melyben arról érdeklődtünk, miként döntöttek a feljelentésről. November 11-én írtuk meg, hogy hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt feljelentést tett a Kehi ismeretlen tettes ellen a Norvég Civil Támogatási Alaptól (NCTA) Magyarországra érkező pénzek felhasználása ügyében. Cikkünk megjelenése után a feljelentés tényét a kormányzati szerv és az ORFK is megerősítette.
Megírtuk, a feljelentésben egyebek mellett az szerepelt, hogy az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium képviselői – mint az NCTA vagyonkezelői – az összeférhetetlenségi szabályokat megsértve számos olyan szervezetnek nyújtottak támogatást, amelyek a lebonyolító alapítványok vezetőihez, illetve a pályázatok értékelésében részt vevő személyekhez köthetők. Emellett a támogatási szerződések szabálytalan módosításával, valamint az el nem számolható költségek elfogadásával is hozzájárultak ahhoz, hogy az NCTA legalább 250 millió forintot szabálytalanul fizessen ki.
Úgy tudjuk, hogy az ORFK mostani válaszában arra a „folyamatban lévő nyomozásra” hivatkozott, amelyet jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt indítottak a Kehi korábbi feljelentése nyomán. Erről szintén lapunk számolt be szeptember elején, amikor megírtuk, az érintett civil szervezetek tevékenységének ellenőrzése során felvetődött annak a gyanúja, hogy az egyik szervezet 2008 óta 17 egyesület és alapítvány részére összesen 29 esetben úgy nyújtott rövid határidőre „visszatérítendő támogatást” (pénzügyi kölcsönt), hogy erre nem volt engedélye. A büntetőfeljelentés mellett piacfelügyeleti eljárás is indult az ügyben.
Ismeretes, a magyar kormány januártól a Norvég Alap programjainak lebonyolítását és monitorozását az állami tulajdonban lévő, de attól szervezetileg független Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-hez helyezte át. Lázár János miniszter áprilisban levélben fordult a norvég kormány fejlesztésekért felelős tagjához, sérelmezve, hogy az NCTA támogatásait egy, szerinte az LMP-hez szorosan kötődő szervezet, az Ökotárs Alapítvány vezetésével osztják szét Magyarországon. A Miniszterelnökség májusban kérte fel a Kehit a Norvég Alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára. Az átfogó vizsgálat célja az, hogy tisztázzák, megáll-e az a magyar kormányzati gyanú, miszerint a Norvég Alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak.
A Kehi első, a jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatti feljelentése után szeptemberben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai házkutatást tartottak a támogató szervezetek budapesti irodáiban, majd kezdeményezték a pénzek elosztását végző konzorcium négy tagja esetében az adószám felfüggesztését.
Október elején pedig kiderült, hogy az Ökotárs Alapítvány sok esetben nem a benyújtott pályázatok szakmai értékelése alapján döntött arról, hogy a Norvég Alap pénzeit milyen szervezetekhez irányítja. Előfordult ugyanis, hogy a szervezet igazgatója, Móra Veronika által vezetett bizottság nem a tendereken magasabb pontszámot elérő pályázót akarta támogatni.
A kormány által október 22-én megtárgyalt Kehi-jelentés (ebből született a második feljelentés – a szerk.) a vizsgált 63 projektből 61 esetben állapított meg szabálytalanságot a pályázati pénzek felhasználásában. A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatta a budapesti norvég nagykövetet a vizsgálat eredményéről, Lázár János pedig Magyarországra hívta Norvégia illetékes miniszterét. A norvég kormány nem fogadta el a Kehi vizsgálatát, és független vizsgálatot követelt. Később az is kiderült, hogy a tárgyalást is elutasították. Sőt Tove Skarstein norvég nagykövet pedig azt mondta, csak akkor folytatná a norvég kormány a hazánknak szerződés szerint járó összegek folyósítását, ha továbbra is az Ökotárs oszthatja szét a civileknek szánt pénzeket. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára úgy reagált, „ha rosszindulatúak lennénk, akkor azt mondhatnánk, hogy a norvég nagykövet kvázi zsarolja Magyarországot, a magyar adófizetőket”.
