A beszédről a kormányzati honlapon tettek közzé videofelvételt. Ebben a miniszterelnök a most megalakult bizottságot haditanácsként jellemezte, ahol megvitatják, miként foglalják vissza a magyar nemzetnek – „nem csellel vagy ostrommal, hanem széles nemzeti összefogással és munkával” – a budai Várat, a magyar nemzet szimbolikus helyszínét, identitásának szerves részét. A Várhegy a magyar kultúra akropolisza, méltán része a világörökségnek – fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy a várnegyed rekonstrukciója nemcsak a kormány és a budapestiek, hanem minden magyar ügye, olyan vállalkozás, amelynek „könyörtelen lektora a magyar nemzet lesz”.
Orbán Viktor bízik abban, hogy visszafordítható az az értékvesztési folyamat és esztétikai rombolás, amely a főváros világháborús ostromával kezdődött, a kommunista rendszer alatt teljesedett ki, „a rendszerváltás utáni toporgás” pedig konzerválta.
„Azt szeretnénk, hogy a budai Várhegy – ahogy ezt Hauszmann Alajos maga is gondolta, és saját korában meg is valósította – a magyar kultúra fellegvára legyen” – mondta a kormányfő. Hozzátette, ezt a szocializmus idején is el akarták érni, de nem sikerült megvalósítani ezt az „elvtársi akaratot”, aminek okát abban látja, hogy a budai Várral egyetlen olyan politikai rendszer sem képes mit kezdeni, amely nem békélt meg vagy egyenesen szemben áll Magyarország történelmével.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, „egy élő Várra van szükségünk, ahol zajlik az élet”, reméli, ezt az ott élők is elfogadják majd. Megjegyezte egyúttal, hogy mára a Budavári Palotában lévő Országos Széchényi Könyvtár kinőtte a hozzá tartozó épületrészt, és a szintén ott lévő Magyar Nemzeti Galéria is jobb otthonra találhatna a múzeumi negyedben.
A szerinte fontos gazdaságélénkítő szerepű és az idegenforgalom fellendülését hozó beruházás tervét Orbán Viktor szellemi és intellektuális kalandnak nevezte, amelynek előteremthető a pénzügyi alapja. A várnegyed felújítása mellett beszédében megemlített más nagy budapesti beruházási terveket is, így az olimpiai központot, a múzeumi negyedet, a Margitsziget és a Duna-part rendbe tételét, valamint a Hajógyári-szigetre vonatkozó elképzelést, benne az ottani római kori emlékek teljes helyreállításával.
Szavait azzal zárta, hogy a Várkert Bazár volt a főpróba, most pedig elkezdődhet az előadás.
A bizottság ülésén olyan építészek, művészettörténészek, történészek, jogászok és közgazdászok vettek részt, akik korábban intenzíven foglalkoztak a várnegyeddel – mondta a testület első, az Országházban tartott ülése után L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára, hozzátéve: a testület tagja még Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Rogán Antal, a kerület fideszes országgyűlési képviselője és Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere is.
L. Simon László a bizottsági ülés elején hosszú előadásában számolt be a várnegyed jelenlegi állapotáról, valamint a palota lehetséges felújítási irányairól, a lehetséges felújítások konkrét összegét is említve. A testület külön kitért például arra, hogy a Szent István-terem külső szerkezeti felújítások nélkül is felújítható, emellett az Országos Széchényi Könyvtár lehetséges új helyszínei is szóba kerültek. Utóbbival kapcsolatban a felszólalók egy új, metrókapcsolattal rendelkező épület megépítését javasolták – fejtette ki L. Simon László, aki szerint a miniszterelnök is egy, a XXI. századi igényekhez igazodó könyvtár megépítését javasolta.
Az államtitkár szerint az első ülésen ezt követően kétórás szakmai vita alakult ki, a felszólalók pedig többségében egyértelműen kulturális feladatokat szántak a budai Várnak. Kérdésre válaszolva L. Simon László ugyanakkor megjegyezte, hogy a vártól kormányzati, állami reprezentációs feladatok sem lehetnek idegenek, hiszen az mindig is töltött be ilyen funkciókat. Beszámolója alapján a miniszterelnök ebben a kérdésben úgy fogalmazott, háromszáz év folyamatos fejlődését, „nyilvánvalóan nem teheti zárójelbe hatvan vagy hetven év”.
Elmondása alapján szóba került a Várkert Bazár előtti út részleges lezárása is, amelynek révén az Orvostörténeti Múzeum és a bazár vége között korzót alakítanának ki, a Lánchíd utca további részét pedig zsákutcává alakítanák a Clark Ádám tér felé. Korábban Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezetője is támogatta ezt a javaslatot – fűzte hozzá L. Simon László.
További kérdésekre válaszolva az államtitkár kifejtette, a bizottság első ülésén egyelőre az sem dőlt el, hogy a rekonstrukció egy vagy két évtizedig tartson-e. A jövő évi költségvetésben 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre a Nemzeti Hauszmann Terv elindítására, a bizottság pedig a tervek szerint január elején folytatja munkáját, amikor is várhatóan már a felújítás ütemtervéről, valamint költségvetési keretéről is tárgyal majd – mondta L. Simon László, aki kérdésre válaszolva nem tartotta irreálisnak a vár teljes felújításának 200 milliárd forintra becsült költségét, de a pontos összeg szerinte csak a felújítás mértékének meghatározása után állapítható meg.
Kitért arra is, hogy 2015-ben elsőként az Egyesült Államok által visszaadott Táncsics-börtön udvarán végeznek régészeti feltárásokat mintegy 800 millió forintból. A kormány abban reménykedik, hogy a területen jelentős régészeti értékek kerülnek felszínre, hiszen ott a II. világháború óta semmilyen feltárást nem végeztek – fűzte hozzá.
L. Simon László ugyancsak kérdésre válaszolva azt mondta, a realitások alapján a következő tíz évben a Köztársasági Elnöki Hivatal nem költözik a palotaépületbe, erről pedig nem is volt szó a bizottság ülésén.
A kabinet képviselője beszámolt arról is, hogy Eltér István, a Magyar Építész Kamara alelnöke hozzászólásában azt kérte, ahol lehet, építészeti területen legyenek pályázatok. A kormány erre válaszul egyértelművé tette, hogy a speciális feladatoktól eltekintve, új épületek vagy rekonstrukció esetén nyilvános pályázatot írnak ki – mondta L. Simon László, majd megjegyezte: a régi épületek visszaépítését csak ott javasolják, ahol ahhoz kellő dokumentáció áll rendelkezésre.
A Hauszmann-bizottság felállításáról a kormány idén nyáron döntött, a testület előkészületei munkáira 200 millió forintot biztosított a kabinet.
