Érdemben továbbra sem válaszolt a neki feltett kérdésekre Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettese, aki tegnap délelőtt folytatólagos gyanúsítotti kihallgatáson járt a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF). Nagy Andrea, a főügyészség szóvivője érdeklődésünkre megerősítette, hogy kihallgatásra idézték a terheltet, ám az nem tett érdemi vallomást. Kérdésünkre, hogy Simon idézése öszszefügg-e azzal, hogy a volt szocialista politikus – mint arról beszámoltunk – visszafizette a külföldi számlákon rejtegetett vagyona utáni adótartozását, a szóvivő a nyomozás érdekeire hivatkozva nem válaszolt. Azt viszont elárulta: a KNYF továbbra is vizsgálja, hogy az említett összeget milyen forrásból térítette meg a gyanúsított.
Nagy István, Simon védője az Origónak elmondta: a tegnapi kihallgatáson kezdeményezte védence házi őrizetének megszüntetését és szabadlábra helyezését, mert Simon már egy hónapja befizette a 128 millió forintnyi adóhátralékát, és eddig főleg erre hivatkozva volt érvényben ellene kényszerintézkedés. Az ügyvéd közlése szerint Simon Gábor adófolyószámláján október 21-én írták jóvá a befizetett 128 385 409 forintot. A pénz átutalását Simon azután döntötte el, hogy a büntetőügyével párhuzamosan folyó közigazgatási eljárás ekkora személyijövedelemadó-hátralékot állapított meg. Bár a határozatot a volt szocialista politikus megfellebbezte, mégis fizetett – ügyvédje szerint azért, mert költségvetési csalás esetén a kettőtől nyolc évig terjedő büntetési tétel korlátlanul enyhíthető, ha a gyanúsított még a vádirat benyújtása előtt megtéríti a kárt.
Tuzson Bence, a Fidesz szóvivője tegnapi sajtótájékoztatóján belső vizsgálat lefolytatására szólította fel az MSZP-t, hogy kiderüljön, miből fizette meg több mint százmillió forintos adótartozását a párt egykori elnökhelyettese. A kormánypárti politikus szerint a szocialisták azért sem térhetnek ki ez elől, mert Simon éppen akkor volt az egyik legfontosabb vezetőjük, amikor vagyonára szert tett, másrészt a korrupcióval szembeni zéró toleranciát mindenkinek komolyan kell vennie. Úgy vélte, ezt a pénzt nem a börtönben vagy a házi őrizetben szedte össze, s emlékeztetett, Zuschlag János már utalt arra, miből lehet visszafizetni ekkora összeget. Tuzson feltette a kérdést, megvan-e még a széf az MSZP székházában, és onnan veszik-e ki a százmilliókat, amelyekből fedezik a Gyurcsány Ferenc által is említett „zűrös ügyleteket”. A szóvivő a Gyurcsány–Bajnai-korszak hagyatékának nevezte a Simon-ügyet.
A Magyar Nemzet írta meg elsőként, hogy Simon a külföldi bankszámlákon rejtegetett vagyona után adóhátralékként több mint százmillió forintot fizetett be a közelmúltban az államnak. Ezután az Origónak a gyanúsított ügyvédje elárulta: 128 millió forintról van szó. A pénz forrását firtató kérdésére csupán annyit közölt: „egyéb pénzeszközből”. Az biztos, hogy nem a tavasszal a nyomozó hatóságok által zárolt külföldi számlákon lévő pénzből utalta át az adóhátralékot, mivel nem férhet hozzájuk.
A Magyar Nemzet még februárban írta meg: Simon évek óta mintegy 240 millió forintnyi devizát őriz egy osztrák pénzintézetnél. Később kiderült, más bankoknál is százmilliókat rejteget, amelyekről vagyonnyilatkozataiban nem adott számot, utánuk nem adózott. Simon sajtóinformációk szerint márciusban az ügyészségen arról vallott, a külföldön rejtegetett százmilliók csak vagyonkezelésre kerültek a birtokába. Ám a közteher kiegyenlítésével gyakorlatilag elismerte, az eltitkolt vagyon az övé.
