A tárcavezető szerint a Fideszre nem a kormányzati döntések negatív társadalmi következményei jelentik a legnagyobb veszélyt, hanem az igazi bajt az jelenti, ha a törzsszavazóik, a saját politikai véleményformálóik vagy meghatározó politikusaik bizonytalanodnak el vagy fordulnak ellenük. Lázár úgy vélekedett, hogy ebben a megjegyzésben benne van az is, hogy a politikai veteránok elszánták magukat a harmincas-negyvenes generáció megrendszabályozására. – Ami nem méltányos, sőt az a meggyőződésem, hogy helytelen – tette hozzá.
Mint mondta, ezen belső viták azért veszélyesek, mert nincs valós tartalmuk, ugyanakkor „álszentek, jópofizók, bűnbakkeresők”. Kijelentette: rossz úton jár, aki az egyéni népszerűsége érdekében szembefordul a saját pártjával, szövetségeseivel. Azt is kiemelte, hogy tiszteli Kövér Lászlót vagy Pokorni Zoltánt, de ha a nyilvánosság előtt fogalmaznak meg kritikát, akkor az szerinte egy politikai akció része.
Lázár saját bevallása szerint felvállalta a szintén kritizált Rogán Antal, Szijjártó Péter és Giró-Szász András, sőt Habony Árpád védelmét is, hiszen „ki-ki a maga területén sokat tett azért, hogy 2012–13-ban politikai értelemben stabilizálódjanak a párt ügyei”. – Jól gondolja meg egy politikai veterán, akár személyes sértődöttségből, akár politikai megfontolásból, hogy bennünket milyen mértékben gyöngít meg, mert azzal saját magát gyöngíti vagy végzi ki – tette hozzá.
A vasárnapi nyitva tartás kérdéséről elmondta: az olyan vita, ami hozhat vagy vihet, de mindenképpen megéri beszélni róla. Arra is kitért, hogy Európa a gazdasági válságot az Egyesült Államokkal ellentétben nem tudta legyőzni, és újabbakba kormányozza magát. Szerinte a kontinens gazdasága stagnál, sőt visszaesőben van, ez pedig cselekvésre kényszeríti a kormányokat. Mint mondta, olyan döntések születnek Brüsszelben, amelyek érdemben befolyásolják a magyarok hétköznapjait.
Új szempontnak nevezte, hogy az ukrán válság miatt immár háborús övezetben vagyunk, nem zárható ki, hogy a konfliktus sokkal rosszabb fázisba is léphet. A tárcavezető életveszélyesnek tekinti, hogy „több százezer magyar túszként él Ukrajnában”, a magyar kormány feladata pedig az ő biztonságuk és jövőjük garantálása. Veszélyesnek és aggasztónak nevezte, hogy az új amerikai szenátusi többség fegyvereket szállítana Ukrajnának, és fel kell készülnünk az ottani magyarok megvédésére. Szerinte az európai béke megőrzése jelenleg Németország kezében van, ezért is tulajdonítanak nagy jelentőséget Angela Merkel budapesti látogatásának. Mint mondta, béketárgyalásokra van szükség az ügyben, nem csak szankciókra.
Angela Merkel látogatásával kapcsolatban elmondta: ma a német kancellár magyar szempontból a világ legfontosabb vezetője, érkezése minden magyar számára fontos üzenet. Szerinte a hazai gazdasági eredmények a „német házi feladatok” teljesítését jelentik, ezek közé tartozik a takarékos állami üzemmód, a hiány leszorítása és a növekedés beindítása. Közölte: a Magyarországon tevékenykedő német vállalatokkal kapcsolatos vitákat tárgyalásos, megegyezéses módon kell kezelni.
Az amerikaiakkal folytatott utóbbi időkbeli vitákról Lázár úgy vélekedett: a rendszerváltás óta az amerikaiakra minden magyar szövetségesként és barátként tekint, ezzel szemben az Egyesült Államok rendőrként és zsandárként viselkedik, „körülbelül úgy vagyunk, mint 1849 után az oroszokkal és osztrákokkal”. Szerinte a rendszabályozót most nem Alexander Bachnak, hanem André Goodfriendnek hívják, aki megmondja, mit szabad és mit nem, mit illik és mit nem, mi helyes s mi helytelen.
„Azok, akik a demokrácia védelmében támadnak minket, nem veszik tudomásul az idei demokratikus választások eredményeit” – mondta. Lázár reményének adott hangot, hogy az amerikai elnökválasztás után higgadtabb, nyugodtabb légkörben tudunk majd visszatérni ezekre a vitákra.
A miniszter az MKB és a Budapest Bank átvételéről az interjúban elmondta: az nem jelenti, hogy állami tulajdonban maradnak, három éven belül transzparens módon értékesíteni kell őket.
Jelenleg osztrák bankokkal tárgyalunk stratégiai együttműködésről, illetve az állami hitelintézeti portfólió kibővítéséről, itt az Erste és a Raiffeisen bankokról van szó – részletezte Lázár. „Azzal bízott meg a miniszterelnök úr, miután tárgyalt az Erste Bank vezetőjével, hogy tegyünk egy közös megegyezési javaslatot. Az Erstének stratégiai céljai vannak Magyarországon. Erős pénzintézetnek számít nálunk és ez kiemelt figyelmet érdemel. A Raiffeisen helyzete lehet, hogy más, szeretnénk, ha a jövőjéről velük is szót tudnánk érteni” – mondta a miniszter.
Lázár János szerint az MKB tökéletes példa arra, hogy állami tulajdonos nélkül is „el lehet úsztatni egy pénzintézetet”. Az MKB egy rosszul vezetett, szétlopott bank volt, most az a feladat, hogy talpra állítsák. Azt még nem lehet megmondani, hogy a konszolidáció többe kerül-e, mint amennyit az anyabank beletett tőkepótlásként az eladáskor. A Budapest Bank viszont egy kiválóan működő, profitábilis pénzintézet – tette hozzá.
Érdemi változást hoz, ha megállapodás születik a hitelintézetek és a magyar állam közt, amellyel lezárul a bankrendszer átalakítása. 2015. június elsejével megtörténhet a devizahitelek kivezetése, áttérhetünk a forintalapú hitelekre. Tartós növekedés banki finanszírozás, olcsó, jó hitelek nélkül elképzelhetetlen – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Lázár János szerint a gazdasági növekedés fenntartása lesz a következő négy év kulcskérdése. Szerinte egy 3-4 százalékos gazdasági bővülés 5-10 éves távlatban azt jelentené, hogy a magyar gazdaság kijött a válságból. Magyarország Európában a három legjobb ország között van a potenciális gazdasági növekedés alapján – hangsúlyozta.
