Kétmilliárdos pótlás az egyházaknak

Soltész Miklós: Zavartalanul folytatható a munka a hitéletben, a karitatív tevékenység vagy a missziók folyamán. Interjú.

– Az MRE 425 millió forint forráshiányról tájékoztatta a közvéleményt, miközben az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) közleményében az áll, hogy egy november végi, egyházi egyeztetésen, annak nyomán 1,72 milliárd támogatáskiegészítést célzó forrás épül be a költségvetésbe az egyházaknak. Elképzelhetőnek tartja, hogy ilyen hatalmas összegről megfeledkezett volna a püspök úr?
– Ezt nem feltételezném; de a tanácskozáson az Emmi tárcavezetője megígérte, tesz annak érdekében, hogy valamilyen módon bekerüljön e tétel a költségvetésbe, így építettük az 1,72 milliárd forintot pótlólag a büdzsébe. Ez külön soron jelenik majd meg, amit nagyon nagy lépésként értékelek. Egy másik kérésnek eleget téve megtörtént azoknak az alacsony létszámú osztályokat dotáló oktatási intézmények hitoktatási támogatásának az elkülönítése is.

– Bölcskei Gusztáv azt is nehezményezte, hogy a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanokért kapott kárpótlás kamata is csökkent.
– Ez matematika és infláció kérdése. Ha csökken az infláció, a jegybanki alapkamat, az jó az országnak, még ha adott esetben – mint most a református egyház – vannak „károsultjai” is. De újra hangsúlyoznám: a szentszéki megállapodás következtében milliárdokkal nőtt az MRE támogatása, ettől a kamattámogatás pár tíz milliós csökkenése messze elmarad.

– Vagyis nem kell tartani attól, hogy veszélybe kerül a Bethesda-kórház működése, szünetel a cigánymisszió vagy elmarad a református zenei fesztivál?
– Miután a reformátusok már elkészítették a költségvetésüket, nem számoltak a hamarosan elkészülő állami költségvetéssel, amelyről az Országgyűlés hamarosan szavaz. Ugyanakkor az az egyház saját döntése, hogy miket támogat. A Bethesda-kórházat az állam több milliárd forinttal dotálja, továbbá az intézményi kiegészítésből is bőven részesül az egyház.

– Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek a minap arról beszélt, hogy vita alakult ki az egyházak és a kormány között a tekintetben, mi alapján kellene az egyszázalékos felajánlásokat, illetve az azt kiegészítő állami támogatás összegét kiszámolni.
– A Nemzetgazdasági Minisztériumban évek óta létezik erre egy számítási mód; ugyanakkor ismételném, hogy az említett 1,72 milliárd forint kompenzáció ezt a kieső tételt is pótolja. A hívők között sok a nagycsaládos, ami örvendetes. Ugyanakkor a családi adókedvezmény bevezetésével ők nem tudják felajánlani az adójuk egy százalékát, így értelemszerűen az egyházak ezeknek a felajánlásoknak egy részétől elestek.

– A bíboros hangsúlyozta: egyszer már kormányhatározattal elfogadott támogatások is hiányoznak a jövő évi költségvetésből, példaként a Szent Márton-évet említette.
– A 2016-os Szent Márton-év külön támogatási keretből, EU-forrásból fog megvalósulni, ezért nem található a tétel a költségvetési sorok között. Megjegyzem, egy kormánydöntés tartalmazza, hogy a Szent Márton-tervet ötmilliárd forinttal támogatja a kormány.

– Már elnyert uniós támogatások többszöri sürgetésre sem érkeztek meg a katolikus egyház szervezeteihez.
– Ezek a pénzek nem rajtunk mennek keresztül, de ha a katolikus egyháztól nevesítve érkezik hozzánk kérés, megsürgetjük azokat a tárcákat, amelyekhez a támogatások kifizetése tartozik. Ez eddig is így volt. Szerencsére a magyar támogatási forrásokkal kapcsolatban, amelyekért én és a munkatársaim felelünk, nem kaptam panaszt.

– A honi történelmi egyházak tisztában vannak azzal, hogy a strasbourgi bíróság kifogásai miatt módosítani kell a jelenlegi egyházi törvényt, ugyanakkor közösen emelték fel szavukat az ellen, hogy az Országgyűlés teljesen új jogszabályt alkosson.
– Ebben nincs közöttünk nézeteltérés, teljesen azonosan gondolkodunk. A kormányon belül van gondolkodásbeli különbség. Az egyik irány szerint egy teljesen új egyházi törvényt kellene alkotni. Balog Zoltán miniszterrel egyetértésben államtitkárságunk pedig azt mondja: figyelembe kell venni az egyházak jogos kérését, hogy néhány éven belül ne változzon meg teljesen az egyházi törvény. Azon vagyunk, hogy a strasbourgi ítéletnek megfelelő csiszolásokat elvégezzük. Hadd jegyezzem meg, hogy a magyar egyházi törvény az egyik „legnyitottabb” jogszabály a környezetünkben illetve az unióban. Sajnálatos, hogy a strasbourgi bíróság nem vette figyelembe a jogszabályok korábbi módosítását, így nem a hatályos szöveg szerint döntött, hanem egy korábbi változat alapján.

– Reflektálva Bölcskei Gusztáv püspök úr felvetésére, nyugtassa meg a híveket: szövetségese a kormány az egyházaknak, vagy sem?
– A minap voltam a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának közgyűlésén, nem fütyültek ki. Tapsot kaptunk azért, amit az utóbbi négy évben az egyházakért tettünk.

– E közgyűlésen találkozott Bölcskei Gusztávval?
– Nem, de a legutóbbi magas szintű egyeztetésen igen.

– És mi történt?
– Barátságosan kezet fogtunk, köszöntöttük egymást, én „áldást, békességgel”, ő „dicsértessék a Jézus Krisztussal”. Egy-egy erős kritika az embert csak erősíti a hitében, a tevékenységében. Nem lehet valaki győztes, mert akkor a másik sérül. Nincs miért dörzsölnie a tenyerét az ellenzéknek!