Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szerint nincs ok az aggodalomra, az egyházaknak pótlólag csaknem kétmilliárd forint jut a költségvetésből, ez hozzájárul ahhoz, hogy az egyházak zavartalanul folytathassák munkájukat a hitéletben, a karitatív tevékenységük vagy a misszióik folyamán.
– Milyen a viszonya Bölcskei Gusztávval és Erdő Péterrel?
– A személyes viszonyra gondol?
– Arra vagy akár a hivatalosra is. A két legnagyobb honi egyház feje ugyanis a napokban – egymástól függetlenül – éles kritikát fogalmazott meg a tárcával szemben.
– Én a két egyházi vezető megnyilvánulását különválasztanám.
– A magyar református egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnökének minapi, zsinati beszédéből arra lehet következtetni, nem felhőtlen a kapcsolat a minisztérium és az egyház között.
– A református egyháznál választások zajlanak, egyértelmű, hogy a választások szele kivált esetleg olyan mondatokat, gondolatokat, amelyek nem helyesek és nyugodt körülmények között bizonyosan nem is hangoznának el. Azt mindenesetre rosszul éltem meg, hogy ezekkel a mondatokkal a kormányon belüli református hívő, az egyházukért, a kereszténységért és a nemzetért sokat tevő embereket bántott meg Bölcskei püspök úr. Az országgyűlés költségvetési zárószavazása előtti törekvéseket ugyanakkor érthetőnek tartom, amelyek azóta meg is oldódtak.
– A püspök úr joggal vagy ok nélkül aggódik az egyháza jövő évi működésének finanszírozásával kapcsolatban?
– Egy családon belül is előfordulnak nehézségek, feszültségek, amelyeket valamilyen módon fel kell oldani. Ezt nemrégen tisztázta egy magas szintű találkozó, és ugyancsak e vitát volt hivatott tisztázni több olyan lépés, amely a költségvetésben is megjelenik. Természetes, hogy azok az egyházak, amelyek a hitélet, a szakrális tevékenység mellett társadalmi szerepeket is vállalnak, a támogatásokat teljes joggal igyekeznek kiharcolni, hogy minél jobb ellátást biztosíthassanak. Ennek a jövő évi költségvetésben meglesz a lehetősége, ahogy a második Orbán-kormány négy éve alatt is, amikor több mint megkétszereződött az egyházakra jutó támogatások mértéke. Éves szinten 24 milliárdról 52 milliárd forintra nőtt, ebben még nincs benne az intézményi támogatás. Az MRE költségvetési támogatása a legutóbbi szentszéki megállapodás eredményeképpen egy év alatt 3,7 milliárd forinttal nőtt, ami nagyságrendi emelkedés.
– Az MRE 425 millió forint forráshiányról tájékoztatta a közvéleményt, miközben az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) közleményében az áll, hogy egy november végi, egyházi egyeztetésen, annak nyomán 1,72 milliárd támogatáskiegészítést célzó forrás épül be a költségvetésbe az egyházaknak. Elképzelhetőnek tartja, hogy ilyen hatalmas összegről megfeledkezett volna a püspök úr?
– Ezt nem feltételezném; de a tanácskozáson az Emmi tárcavezetője megígérte, tesz annak érdekében, hogy valamilyen módon bekerüljön e tétel a költségvetésbe, így építettük az 1,72 milliárd forintot pótlólag a büdzsébe. Ez külön soron jelenik majd meg, amit nagyon nagy lépésként értékelek. Egy másik kérésnek eleget téve megtörtént azoknak az alacsony létszámú osztályokat dotáló oktatási intézmények hitoktatási támogatásának az elkülönítése is.
– Bölcskei Gusztáv azt is nehezményezte, hogy a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanokért kapott kárpótlás kamata is csökkent.
– Ez matematika és infláció kérdése. Ha csökken az infláció, a jegybanki alapkamat, az jó az országnak, még ha adott esetben – mint most a református egyház – vannak „károsultjai” is. De újra hangsúlyoznám: a szentszéki megállapodás következtében milliárdokkal nőtt az MRE támogatása, ettől a kamattámogatás pár tíz milliós csökkenése messze elmarad.
– Vagyis nem kell tartani attól, hogy veszélybe kerül a Bethesda-kórház működése, szünetel a cigánymisszió vagy elmarad a református zenei fesztivál?
– Miután a reformátusok már elkészítették a költségvetésüket, nem számoltak a hamarosan elkészülő állami költségvetéssel, amelyről az Országgyűlés hamarosan szavaz. Ugyanakkor az az egyház saját döntése, hogy miket támogat. A Bethesda-kórházat az állam több milliárd forinttal dotálja, továbbá az intézményi kiegészítésből is bőven részesül az egyház.
– Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek a minap arról beszélt, hogy vita alakult ki az egyházak és a kormány között a tekintetben, mi alapján kellene az egyszázalékos felajánlásokat, illetve az azt kiegészítő állami támogatás összegét kiszámolni.
– A Nemzetgazdasági Minisztériumban évek óta létezik erre egy számítási mód; ugyanakkor ismételném, hogy az említett 1,72 milliárd forint kompenzáció ezt a kieső tételt is pótolja. A hívők között sok a nagycsaládos, ami örvendetes. Ugyanakkor a családi adókedvezmény bevezetésével ők nem tudják felajánlani az adójuk egy százalékát, így értelemszerűen az egyházak ezeknek a felajánlásoknak egy részétől elestek.
– A bíboros hangsúlyozta: egyszer már kormányhatározattal elfogadott támogatások is hiányoznak a jövő évi költségvetésből, példaként a Szent Márton-évet említette.
– A 2016-os Szent Márton-év külön támogatási keretből, EU-forrásból fog megvalósulni, ezért nem található a tétel a költségvetési sorok között. Megjegyzem, egy kormánydöntés tartalmazza, hogy a Szent Márton-tervet ötmilliárd forinttal támogatja a kormány.
– Már elnyert uniós támogatások többszöri sürgetésre sem érkeztek meg a katolikus egyház szervezeteihez.
– Ezek a pénzek nem rajtunk mennek keresztül, de ha a katolikus egyháztól nevesítve érkezik hozzánk kérés, megsürgetjük azokat a tárcákat, amelyekhez a támogatások kifizetése tartozik. Ez eddig is így volt. Szerencsére a magyar támogatási forrásokkal kapcsolatban, amelyekért én és a munkatársaim felelünk, nem kaptam panaszt.
– A honi történelmi egyházak tisztában vannak azzal, hogy a strasbourgi bíróság kifogásai miatt módosítani kell a jelenlegi egyházi törvényt, ugyanakkor közösen emelték fel szavukat az ellen, hogy az Országgyűlés teljesen új jogszabályt alkosson.
– Ebben nincs közöttünk nézeteltérés, teljesen azonosan gondolkodunk. A kormányon belül van gondolkodásbeli különbség. Az egyik irány szerint egy teljesen új egyházi törvényt kellene alkotni. Balog Zoltán miniszterrel egyetértésben államtitkárságunk pedig azt mondja: figyelembe kell venni az egyházak jogos kérését, hogy néhány éven belül ne változzon meg teljesen az egyházi törvény. Azon vagyunk, hogy a strasbourgi ítéletnek megfelelő csiszolásokat elvégezzük. Hadd jegyezzem meg, hogy a magyar egyházi törvény az egyik „legnyitottabb” jogszabály a környezetünkben illetve az unióban. Sajnálatos, hogy a strasbourgi bíróság nem vette figyelembe a jogszabályok korábbi módosítását, így nem a hatályos szöveg szerint döntött, hanem egy korábbi változat alapján.
– Reflektálva Bölcskei Gusztáv püspök úr felvetésére, nyugtassa meg a híveket: szövetségese a kormány az egyházaknak, vagy sem?
– A minap voltam a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának közgyűlésén, nem fütyültek ki. Tapsot kaptunk azért, amit az utóbbi négy évben az egyházakért tettünk.
– E közgyűlésen találkozott Bölcskei Gusztávval?
– Nem, de a legutóbbi magas szintű egyeztetésen igen.
– És mi történt?
– Barátságosan kezet fogtunk, köszöntöttük egymást, én „áldást, békességgel”, ő „dicsértessék a Jézus Krisztussal”. Egy-egy erős kritika az embert csak erősíti a hitében, a tevékenységében. Nem lehet valaki győztes, mert akkor a másik sérül. Nincs miért dörzsölnie a tenyerét az ellenzéknek!
