Ezt Semjén Zsolt, a kormányfő helyettese mondta csütörtökön az MTI-nek. Kiemelte, hogy a strasbourgi bíróság döntésének eleget kell tenni és meg kell oldani az egyházügyi törvénnyel összefüggésben felmerült kifogásokat. Rámutatott: a bíróság ugyanakkor egy olyan verzióról ítélkezett, ami már nem volt hatályban, mert időközben módosították, illetve a fő kifogás az volt, hogy az Országgyűlés ismeri el az egyházakat, nem pedig a bíróság. Érdekes módon ugyanezt a gyakorlatot a nemzetiségek elismerésénél senki nem sérelmezte – jegyezte meg.
A miniszterelnök-helyettes felidézte Erdő Péter nyilatkozatát is, utalva rá, hogy a bíboros tiltakozott a német modell, illetve egy teljesen új törvény megalkotása ellen. Semjén Zsolt a KDNP és a kormány nevében kijelentette, hogy a katolikus egyház képviseletében Erdő Péter bíborossal, valamint a nagy egyházakkal való egyeztetés nélkül nem módosítják a törvényt.
Hozzátette: egyetért a bíboros nyilatkozatával, azaz a német modell nem példa és nem alkalmazható, mert ott az egyház az állami intézményrendszernek egy alrendszereként működik. Ugyanakkor a magyar alkotmányos értelmezés szerint „sui generis valóságnak”, azaz az állammal azonos rangú valóságnak ismerik el az egyházakat – tette hozzá.
Semjén Zsolt lehetséges megoldásként említette az Emberi Erőforrások Minisztériumának álláspontját, a minimális korrekciót a bírósági döntésnek megfelelően. Elképzelhetőnek nevezte az eredeti KDNP-álláspont elővételét, valamint azt is, amit Trócsányi László igazságügyi miniszter kezdeményezett, azaz hogy a különböző európai mintákat vegyék alapul. Ez azonban nem kizárólag a német mintát jelenti.
A strasbourgi ítéletet komolyan veszik, az egyházakkal egyeztetnek, ugyanakkor semmi nem kényszerít kapkodásra – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
