A hitelek forintra átváltása lényegében novemberben megtörtént, a szombaton várható bejelentés már csak az ügyfelek felé történő technikai átvezetésről szól. Ugyanakkor ez a nap komoly fordulópont a devizahitelesek számára, a forintosításról szóló törvénynek megfelelően a februári törlesztőrészleteket ugyanis már a rögzített árfolyamon kell fizetni.
Ismert, a devizahitelek a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok időszaka alatt kezdtek járványszerűen elterjedni, mivel az MSZP–SZDSZ kormányok alatti, a bankokkal szemben megengedő politika lehetővé tette, hogy a bankok ügyfeleik százezreivel írassanak alá devizaalapú hitelszerződéseket minimális tájékoztatás mellett úgy, hogy minden árfolyamkockázatot az adósra hárítottak. Eközben a bankok fenntartották maguknak az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét, és éveken át újabb és újabb bőröket húztak le az ügyfeleikről az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés alkalmazásával; ehhez egyes közgazdászok szerint asszisztált a szocialista kormányok mellett a külföldi érdekeket kiszolgáló Simor András vezette jegybank is.
A 2008-ban kezdődött pénzügyi válság alatt elképesztő mértékben megugrott frank- és euróárfolyamok újabb elképesztő mértékű terheket róttak a devizahitelesekre, köszönhetően annak, hogy a szocialista kormányok pénzügyi politikája megengedte a bankoknak minden kockázat és költség áthárítását. A 2010-es kormányváltást követően ezért az új, polgári kabinet egyik legfontosabb feladatának tartotta a devizahitelesek kimentését.
Ami meg is kezdődött az árfolyamgát és a végtörlesztés lehetőségének bevezetésével, majd folytatódott a mentőakciónak keresztbe fekvő Simor-féle Jegybank „visszafoglalásával”, jogi és kommunikációs küzdelemmel a nyereségüket kivivő, de az adósmentésben részt vállalni vonakodó bankokkal – mindezt a devizahitelek elszabadulásáért jócskán felelős, ellenzékbe szorult baloldali pártok politikai támadásai közepette.
Ráadásul minden lépésnél figyelembe kellett venniük az óriási külföldi pénznemben fennálló adósságállomány miatt az ország hatalmas devizakitettségét is, ami miatt a magyar gazdaság és a forint is különösen érzékenyen reagált minden piaci mozgásra, beleértve a spekulációkat is. Ki kellett lábalni a 2008 előtt hamisított statisztikák világából, a szocialista kormányok alkalmazta „trükkök százai” által előrevetített görög útról.