Itt az utolsó lépés, célegyenesben a forintosítás

Végleg kiszabadulnak a devizaadósok a Gyurcsány-kormánytól örökölt adósságcsapdából.

A sikerhez ezért – ahogy Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója is rámutatott – teljes gazdaságpolitikai fordulatra volt szükség, hogy csökkenjen az ország ez irányú kitettsége; az árfolyamgáttal és a végtörlesztéssel mintegy felére csökkent a devizahitel-állomány, a történelmi mélypontra mérsékelt jegybanki alapkamat pedig lehetővé tette, hogy a forintosítás után is alacsony maradjon a hitelek kamata. Kellett még a Kúria 2014 nyári jogegységi határozata is a forintosítás legitimálásához.

Végül a parlament 2014. novemberében fogadta el a Fidesz forintosítási és a minden banki szolgáltatást átláthatóvá tevő fair bankokról szóló törvényjavaslatát; bírósági döntés miatt végül csak a – november 7-i – piaci árfolyamon kerülhetett sor a forintosításra, ez a svájci frank esetében 256,47 forintos, az eurónál 308,97 forintos, a japán jennél pedig 2,163 forintos árfolyamot jelentett. A fedezetet az MNB által gondosan gyűjtögetett devizatartalék adta.

Bár novemberben még sok devizahiteles csalódott volt, hogy a remélt kedvezményes árfolyam helyett piaci árfolyamon tudja csak forintosítani devizahitelét, két hónappal később óriásit fordult a kocka: a svájci jegybank 2015 január 15-én feloldotta a frank euróhoz kötött 1,2-es árfolyamküszöböt, a pénzpiacokon eluralkodó pánik miatt pedig egészen 400 forintig ugrott fel a svájci frank árfolyama, és 320 forint fölé szaladt az euró is. A piac utólag korrigált, de a frank így is tartósan húsz százalékot drágult, ami a novemberi forintosítás nélkül könnyen megadta volna a kegyelemdöfést a devizahiteleseknek: a jegybank számításai szerint félezer milliárd forinttal nőtt volna meg egyik pillanatról a másikra a tartozásuk.

A bravúros ütemérzékkel kivitelezett devizahiteles-mentési akció után – amellett, hogy az egyébként örök kritikus külföldi sajtó dicshimnuszokat zengett Orbán Viktor kormányának politikájáról – a saját devizaadósaik miatt kétségbeesett közép-európai országok sora sietett tájékoztatást kérni a magyar forintosítási modellről: lengyel, horvát és román részről is érdeklődtek a recept után, utóbbi két országban már a magyarhoz hasonló árfolyamgát bevezetésével próbálkozna a kormány. Ugyanakkor aggasztó lehet Zágráb számára, hogy a devizahitelek „kunásítása” a magyarnál jóval kisebb devizatartalék háromnegyedét felemésztené; ugyancsak aggódhatnak a csökkenő devizatartalékkal rendelkező szerbek, akik tanácstalanul állnak a probléma előtt.

Mindenesetre az 1,3 millió magyar devizahiteles további sorsa már elrendeződött: még ha nem is számoljuk el nyereségként az elszállt frankárfolyam kapcsán megúszott veszteséget, akkor – ahogy Rogán Antal rámutatott – az átlagos devizaadósnak jelentősen könnyebb lesz az élete, az átlagos havi törlesztőrészlet 25-30 százalékkal csökkenhet.

Az MNO egyébként úgy tudja, a forintosítást követően, az immár egykori devizahitelesek a rezsicsökkentéshez hasonlóan, értesítést fognak kapni arról, hogy mekkora spórolást könyvelhetnek el személy szerint a forintosítás után.