A döntés nem kötelezi a magyar jogalkotót a jogsértés megszüntetésére vagy jogszabály-módosításra, ám 15 ezer euró (mintegy 4,77 millió forint) kártérítés és 6000 euró (mintegy 1,9 millió forint) perköltség megfizetésére kötelezi a magyar államot, ha jogerőssé válik.
A bírák az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján ítélkeznek, amely első jegyzőkönyvének első cikke védi a magántulajdont, kimondva, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy javait tiszteletben tartsák, tulajdonától senkit sem lehet megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik.
A soproni trafikos egyébként édesanyjától vette át az üzletet, amely már csaknem negyed évszázada a család tulajdonában van.
Az ítéletben a bírák arra a megállapításra jutottak, hogy Vékony dohány-kiskereskedelmi engedélye a szerződés értelmében a trafikos bevételeinek jelentős hányadát termelő tulajdonát képezte, annak megvonása az állam részéről pedig beavatkozásnak számít a magántulajdonból származó hasznok élvezetébe.
Ezt megállapítva az Emberi Jogok Európai Bírósága azt vizsgálta meg, hogy megfelelt-e az állami beavatkozás az egyezmény előírásainak. Azt a bírák sem vitatják, hogy közérdek a kiskorúak dohányzásának visszaszorítása, amelyet a kormány elérendő célként nevezett meg. Mindazonáltal a bírák szerint minden ilyen beavatkozásnak méltányos egyensúlyt kell találnia a közérdek és az egyén alapvető jogainak tiszteletben tartása között.
„Az elérni kívánt cél és az alkalmazott eszköz között ésszerű arányosságnak kell fennállnia. A közérdek és az egyén jogai között nem lehet egyensúlyt találni, ha az érintett személynek egyénileg túlzott terhet kell elviselnie” – írják az ítéletben a strasbourgi emberi jogi bírák. A testület pedig súlyosnak minősítette, hogy a Vékony László engedélye elvesztése miatt bevételeinek harmadát veszítette el, és később a bolt bezárására is kényszerült.
A bírák szerint „aligha tekinthető elégségesnek”, hogy mindössze 10 hónap telt el a törvény elfogadása és Vékony engedélyének megszüntetése között, valamint, hogy mindössze három hónappal azt megelőzően tudhatta meg, hogy az új trafikrendszerben nem kap engedélyt dohánytermékek forgalmazására.
A strasbourgi bíróság világossá teszi, hogy arról nem mondhat ítéletet, hogy indokolt volt-e, hogy Vékony az új rendszerben ne kapjon engedélyt dohánybolt üzemeltetetésére, mert ehhez nem kapott megfelelő adatokat a felektől.
„Mindenesetre megjegyzendő, hogy az eljárás, úgy tűnik, nélkülözte az elemi átláthatóságot és bármilyen jogorvoslati lehetőségét” – teszi hozzá ugyanakkor a strasbourgi testület, amely szerint a magántulajdont érintő minden állami beavatkozás esetén lehetőséget kell teremteni az érintetteteknek, hogy ha nem is bíróság előtt, de az illetékes hatóságoknál óvást emelhessenek az intézkedés ellen.
Mindezeket összevetve a bíróság arra a megállapításra jutott, hogy az állami beavatkozás miatt Vékony Lászlónak túlzott mértékű személyes áldozatot kellett vállalnia, s emiatt sérültek a nemzetközi egyezményben lefektetett jogai.
Az ítélet akkor válik jogerőssé, ha 3 hónapon belül egyik fél sem fellebbezz ellene, ha mindketten bejelentik, hogy nem kívánnak fellebbezni, vagy ha a testület a fellebbezést elutasítja.
A döntést a magyar kormány, ahogy eddig is, kötelezőnek ismeri el magára nézve – fejtette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón kedden, Budapesten. A nemzetgazdasági miniszter arra a kérdésre reagált, hogy kedden első fokon, nem jogerősen, az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban kimondta: a magyar állam megsértette a magántulajdont megillető védelmet, amikor 2013-ban megfosztotta Vékony László soproni trafikost engedélyétől, hogy dohánytermékeket áruljon. Varga Mihály közölte: a szükséges kártérítéseket ki fogják fizetni.
