EU–USA: jó nekünk, ha szabad a kereskedelem?

Erről vitáztak csütörtökön a parlamentben a pártok.

Kitért a választott bírósági eljárásokra a beruházásvédelem területén, és elmondta: jelenleg több mint 1400 ilyen van hatályban az unió tagállamaiban, s több mint 50 Magyarország vonatkozásában is. Ezzel együtt különös figyelmet szentelnek e témának, mert más tagállamoknál is merültek fel aggodalmak – jelezte. Hozzátette, az eljárás nem érintheti az uniónak és a tagállamoknak azt a jogát, hogy a hatáskörüknek megfelelően szabályokat fogadjanak el szociális, környezetvédelmi, biztonsági témákban, a pénzügyi rendszer stabilitását érintően, a közegészségügyi és közbiztonsági kérdésekben, és a kulturális sokszínűséget sem akadályozhatják.

A fideszes Németh Zsolt a középkori európai vallásháborúkhoz hasonlította a tervezett egyezmény körüli vitát. Kifejtette: egyik oldalon a messianisztikusok, másik oldalon az „ördögűzők” állnak, akik szerint minden rossz gyökere ez az egyezmény. Hangsúlyozta, az egyezmény nem születhet meg a nemzeti parlamentek jóváhagyása nélkül, a Fidesz ragaszkodik ehhez. A kormánypárti képviselő szerint a megállapodásnak az a lényege, hogy igazán újszerűt a nem vámjellegű akadályokban akarnak elfogadni, ez pedig Magyarországot is húsba vágóan érinti.

Németh Zsolt közölte, a megállapodásnak jelentős befolyása lesz a német piacra, márpedig ami ott történik, az élet-halál kérdés Magyarország számára. Ezért támogatni kell a német szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó politikát minden olyan kérdésben, amivel nem teljesen ellentétes a magyar érdek – hangoztatta.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a versenyképesség javítását, az iparosítást emelte ki az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett egyezménnyel kapcsolatban. Az egyezmény szerinte könnyebb piacszerzést biztosít az európai termelési ágazatokba szorosan integrálódott iparágak, például az autóipar számára, és így a vámok vagy a bürokratikus szabályok nem jelentenek majd akadályt.

Tévhitnek nevezte, hogy az egyezmény csak a multiknak kedvezve, szerinte a kis- és közepes vállalatok többet nyerhetnek általa, számukra ugyanis eddig nagyobb terhet jelentettek a kereskedelmi korlátozások.

A szocialista Tóth Bertalan szerint a bizonytalanságot erősíti, hogy a magyar kormány is titkolózik, ugyanis titkosította a magyarországi hatásokat vizsgáló tanulmányokat. Hozzátette: a kormány szereplői is ellentmondásosan nyilatkoztak az egyezményről az elmúlt időszakban. Továbbá antidemokratikusnak nevezte azt, hogy a tervek szerint a vállalatok az elmaradt profit miatt választott bírósághoz fordulhatnának. Kitért arra, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások nagy része nem integrálódott be a globális termelői láncokba, ez komoly hátrányt jelenthet a versenyképesség szempontjából. A mezőgazdaság területén a GMO-mentes termelés megszűnése mellett kihívás lehet az is, hogy komoly vetélytársat jelentenek az amerikai mezőgazdasági vállalkozások.

Az MSZP-s Mesterházy Attila feltételekkel támogatni tudja az egyezményt. Azt kérte: a kormány konkretizálja, mit tart nemzeti érdeknek, milyen feltételei vannak. Emellett szövetségesek keresését szorgalmazta, és azt javasolta, hogy siettessék az adatok nyilvánossá tételét.

Gyöngyösi Márton a téma kapcsán arról beszélt, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett egyezmény egy egyeztetett globális hatalmi fellépésről szól, amelyik „a gyarmatosításunknak és a teljes kiszolgáltatottságunknak az utolsó lépcsőfokát jelenti” – mondta. A Jobbik képviselője hozzátette: az elhangzott érvek szerint a korlátok megszüntetésével a kereskedelem növekedni fog, ami elvezet a GDP növekedéséhez, a munkanélküliség felszámolásához és a jóléthez. Egyes vélekedések szerint a TTIP kihozza a részt vevő közösségeket a 2008-as válság során elért mélypontról – tette hozzá.

Ellenérvek közé sorolta a beruházásvédelmi egyezményt, amely lehetővé teszi a multinacionális vállalatok számára, hogy jogi eljárást kezdeményezhessenek egy állam ellen, ha sérül a profitérdekük. A pert választott, profitorientált magánbíróságokon folytatnák le – emelte ki.

Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képviselője az Egyesült Államok érdekének tulajdonította a szabadkereskedelmi megállapodást, ami veszélyt jelent a többi közt az európai élelmiszer-biztonságra, az emberi egészségre, a környezetvédelemre. Rámutatott: az USA tárgyalódelegációjára a génmódosított élelmiszertermékek előállítói gyakorolják a legnagyobb nyomást, akik nem tudják elfogadni a szigorúbb európai szabályozást.

A szintén jobbikos Bana Tibor megerősítette: határozottan elutasítják a megállapodást, mivel az egyezmény megkötése a kevésbé fejlett uniós tagállamok gazdaságának hátrányos lehet, és az unión belül is csökkenhet a kereskedelem.

Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője a vegyianyag-politikáról szólva azt mondta: az európai alapvetően különbözik az amerikaitól, szemlélete az elővigyázatosságon alapul, szemben a tengeren túlival.

Szerinte így veszélybe kerül az európai biztonság, és felmerül a kérdés: kell-e olyan termékeket piacra engednünk, amelyek jelenleg be vannak tiltva.

Az Együtt független képviselője szerint új pályára állíthatja Európát a partnerség, amely összeurópai szinten emelheti a jólétet. Kérdésként vetette fel ugyanakkor, hogy az unió és az Egyesült Államok a jövőben milyen irányt szab a partnerségnek.

A bővülő piac lendületet ad a növekedésnek és a foglalkoztatásnak – mondta – utalva arra: ha Magyarország nem e mellett dönt, akkor partikuláris érdekek ketrecébe zárja magát.

Mint mondta: Európának és Magyarországnak is Nyugat, és nem Kelet felé van fejlődési lehetősége, felvetve a kérdést: ha a kontinens az USA-val sem tud megállapodni, hogyan tudna másokkal?