Kilenc év az általánosban?

Az oktatás és az egészségügy átalakításának további lépéseiről is tárgyal a Fidesz és a KDNP. Interjú Rogán Antallal, a Fidesz frakcióvezetőjével.

– Hogyan értesülnek majd minderről maguk az érintettek?
– Minden egyes banknak, pénzintézetnek vagy takarékszövetkezetnek nyilvánosságra kell hoznia, hogy az ügyfelei pontosan mikor fogják ezeket az elszámolásokat kézhez kapni. Azt is egyértelművé kell tenni, hogy hova fordulhat valaki, ha erre nem kerül sor legkésőbb májusig, vagy ha az elszámolásban szereplő adatokkal nem ért egyet. Ráadásul az elszámolás nemcsak elszámolást jelent a devizahiteleseknél, hanem egy új forinthitelre vonatkozó kötelező érvényű ajánlatot is. A forinthitelek belépésével a devizahitelesek havi törlesztőrészlete átlagosan 25-30 százalékkal csökken. A frakcióülésnek a forinthitelekkel kapcsolatos elszámoltatás folyamatáról is tárgyalnia kell, hiszen a bankoknak ott is el kell számolni például a kamatváltozások visszamenőleges hatásával. Ennek a fordulópontja október, november. Szeretnénk ennek a menetrendjéről is pontos tájékoztatást kapni.

– Az autóhiteleseket ugyan nem érinti a forintosítás, de az elszámoltatás igen
– Májustól újra levegőhöz juthatnak a devizában eladósodott autóshitelesek, hiszen az elszámoltatás eredményeként a törlesztőrészleteik és az általuk fizetett kamat mérséklődni fog.

– Van már konkrét időpontja az állami tulajdonú közműszolgáltató indulásának?
– Az utóbbi két évben 25 százalékkal csökkentettük a villany, a gáz és a víz árát. Ezzel ma Európában az alsó középmezőnyben állunk, legalábbis a fizetésekhez képest. Most az a feladatunk, hogy ezt a szintet legalább megtartsuk, tehát a fizetésekhez képest ne emelkedjenek a rezsiköltségek. Ehhez szerintünk egyértelműen szükség van egy olyan közműszolgáltatóra, amelyik nonprofit alapon működik. Tehát nem számít fel indokolatlan költségeket, nem próbál meg ráterhelni az emberekre olyan költségeket, amelyek miatt az elmúlt években is komoly viták voltak, és az ország bármely részén szolgáltatni tud. A kormány itt nagyon komoly munkát végzett, erről fogunk most tájékoztatást kapni a frakcióülésen.

– Az indulás időpontját firtató kérdésre nem válaszolt
– Az illetékes miniszter és miniszterelnök tájékoztatása után várhatóan bejelentjük, milyen időpontban és milyen formában fog elindulni a nemzeti közműszolgáltató. Az biztos, hogy addig is figyelünk arra, hogy Magyarországon a rezsiköltségek ne változhassanak, vagyis az államilag szabályozott rezsiárak gyakorlatán – függetlenül attól, hogy ezt támadja az EU – nem kívánunk változtatni. Tehát mindaddig, amíg a nemzeti közműszolgáltató nem áll fel, addig a szigorú állami szabályozáson keresztül érvényesítjük az alacsony rezsiköltségeket.

– Orbán Viktor előzetes tájékoztatása szerint beszámol a reklámadóval kapcsolatos kormányzati tárgyalásokról is.
– Érdekes dolog, hogy a magyar baloldalon evidenciának tartják, amikor gazdasági sérelemként élte meg az RTL Klub a reklámadó bevezetését, akkor hirtelen iszonyatosan sokat változtatott a híradója stílusán és tartalmán. Más területen ezt hívják erőfölénnyel való visszaélésnek. Nekünk azonban nem a hírszolgáltatással kell foglalkoznunk, hanem azt kell mérlegelnünk, hogy a reklámadó ebben a formában fenntartható-e, vagy változtatásokra van szükség, miután az RTL tulajdonosait alkotó Bertelsmann-csoport megtámadta különféle uniós fórumokon az erről szóló törvényt. Ha jól tudom, a kormányt elsősorban ez vezényelte, amikor a Bertelsmann-csoporttal tárgyalt. Én a magam részéről azt gondolom, hogy rövid távon nem fog változni a reklámadó. Egy módosítás esetén azzal is számolni kell, hogy ez költségvetési bevételcsökkenéssel jár, aminek persze meg kell teremteni a forrását. Ha az RTL kevesebb adót fizet, akkor el kell dönteni, hogy ezt ki pótolja  vagy milyen kiadási tételeket húzunk ki a költségvetésben. A következő költségvetési évben viszont szinte biztosan változtatni kell. (A témában lásd Lázár János tegnapi nyilatkozatát – a szerk.)

– Említette, hogy az oktatás és az egészségügy további átalakításáról is tárgyalnak.
– Egyre világosabb az összefüggés az életesélyek és a képzés minősége között. Két évvel ezelőtt Magyarországon az állam lépett iskolafenntartói pozícióba, állami lett a tankönyvellátás, a tanfelügyeleti rendszer, és elindult egy új pedagógusképzés. Innentől kezdve az állam felelőssége, hogy egy gyerek érvényesülése ne azon múljon, hogy hova született, hanem azon, hogy tehetséges-e. A frakciónak az az elvárása a kormánnyal szemben, hogy emelkedjen a közoktatásban a képzés színvonala, valóban szakmát és boldogulást nyújtson a szakképzés, s csökkenjen a lemorzsolódás az egyetemeken és főiskolákon. Ezekre a problémákra várunk megoldási javaslatokat a kormánytól.

– Említene konkrét példákat?
– Minden javaslatot meg fogunk vitatni. Azt a Pokorni Zoltán által felvetett lehetőséget is, hogy az általános iskolai képzés idejét érdemes-e meghosszabbítani nyolc évről kilencre. A másik például a gimnáziumi és a szakképzés kapcsolata. Van egy olyan álláspont, hogy nem szabad összekeverni az egyetemre való felkészítést és a szakképzést, mert a legtöbb európai uniós országban ez két külön irány. Így meg fogjuk vitatni, hogy össze lehet-e keverni a szakoktatást és a gimnáziumot.

– Olyan rendszerszintű változtatásokat említett, amelyek bevezetése nem történhet egyik napról a másikra. Milyen időtávban gondolkodnak?
– A következő tanév már nagyon közel van. Nyilvánvaló, hogy változtatni csak a 2016-os tanévtől lehet. De időben kell lefolytatni a szükséges szakmai és társadalmi vitát, mert a döntéseket legkésőbb ősszel meg kell hozni.

– Hasonló nagyságrendű változtatásokra készülnek az egészségügy területén is?
– Magyarországon az egészségügyet sokan betegügyként kezelik. Itt kicsit a fejéről a talpára kell fordítani a dolgokat. A betegügy helyett nagy hangsúlyt kell fordítani a megelőzésre, a prevencióra, az egészség megőrzésére, a szűrőprogramokra és a védőoltásokra.

– Ehhez lesz elég pénz?
– Magyarországon néhány évtizede a kötelező tüdőszűrés bevezetésével sikerült teljesen visszaszorítani a tbc-t. A méhnyakrák elleni védőoltás és a vastagbélrákkal kapcsolatos megelőző szűrés ma ugyanilyen népegészségügyi probléma kezelését teszi lehetővé. Szerintünk érdemes az erre fordított összegeket akár többszörösére is emelni, mert a hozzáértők szerint ennek segítségével évi 10-12 ezer halálesetet lehet megelőzni.

– Ez tíz-, esetleg százmilliárdos tételt jelent?
– A százmilliárdos nagyságrend talán túlzás, de eddig méltatlanul kevés figyelmet fordított erre a magyar költségvetés, a figyelemmel együtt a forrásokat is növelni kell. Ami pedig az egészségügyi ellátórendszert illeti, a kórházakban folyamatosan felhalmozódó adósságproblémát kell kezelnünk, és bátran ki kell mondanunk, hogy Magyarországon új kórházakat is építeni kell.

– A háttérintézmények átalakítása kapcsán a baloldalon azonnal megjelent a tízezres létszámleépítés híre. Mi igaz ebből?
– A baloldal saját magából indul ki. Az MSZP és az SZDSZ Magyarországon kórházakat és egészségügyi intézményeket zárt be, és megpróbált végigvinni egy olyan rablóprivatizációt, amelynek majdnem a közegészségügyi rendszer kifosztása lett a vége. Mi nem így gondolkodunk. Szerintünk van, ahol új kórházakat kell építeni, és a közegészségügyi rendszerben nem szabad spórolni a fejlesztési forrásokkal. 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben a magyar költségvetés többet fordított az egészségügyre a nemzeti össztermék arányában, mint 2007 és 2009 között. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy Magyarországon egy jól működő, államilag finanszírozott közegészségügyi rendszer legyen, és nem abban, hogy félállami-félmagán rendszer működjön. Elfogadjuk a magánegészségügyet, de csak kiegészítő elemként.

– Néhány napja járt le a vagyonnyilatkozatok leadási határideje, és mint minden évben, most is elindult az ezzel kapcsolatos vita. Lesz új vagyonnyilatkozati törvény?
– Korábban felmerült ennek a lehetősége. Éppen ezért átnéztük az Európai Unió országaiban működő vagyonnyilatkozati rendszereket, és némileg engem is meglepett, hogy nálunk van az egyik legszigorúbb rendszer. A legtöbb uniós országban a képviselőknek még a vagyontárgyaikról sem kell nyilatkozniuk, legfeljebb a gazdasági érdekeltségeikről. Ehhez képest a magyar egy példátlanul szigorú rendszer. Tehát nem abba az irányba kell továbbmenni, hogyan szigorítjuk. Abba az irányba érdemes továbbmenni, hogyan akarjuk a feltételeket egyenlővé tenni. Mi azt gondoljuk, ha már a képviselőknek, kormánytagoknak vagyonnyilatkozatot kell tenniük, akkor a parlamentben ülő pártok vezetőire is ugyanezeket a feltételeket kell érvényesíteni. Legfeljebb azon érdemes még elgondolkodni, hogy a rendszerben szereplő adatokat hogyan tudjuk áttekinthetővé, ellenőrizhetővé tenni, de ehhez meg kell vizsgálni az adatvédelemmel kapcsolatos szabályokat.

– Néhány hete azt mondta a Fideszen belüli csörtékről, hogy „a családon belüli vitákat családon belül is kell tartani”. Erről beszélnek Mezőkövesden?
– Nem új jelenségről van szó. Az előző évek frakcióülésein is mindig megjelent a frakción belüli kritika, ami persze kintre is eljutott. Gondoljunk csak Ángyán Józsefre, aki éveken keresztül a sajtóban és néha a frakcióüléseken is kifejtette a kritikáját akár a kormánnyal, akár a Fidesz frakciójával szemben. Azt gondolom, hogy kellő józansággal és türelemmel kezeltük. Nem hiszem, hogy most ennél élesebb vitákra lehet számítani, sőt, igazából nem is nagyon számítok ilyesmire.

– Tehát nem lát összefüggést a párton belüli kritikák, az új „Ángyánok” felbukkanása és a Fidesz népszerűségvesztése között?
– Mindenki úgy tekint erre az egészre, mintha nem lenne egészen természetes dolog, hogy három választás megnyerése után a kormánypártok népszerűsége némileg csökken. Ez mindig így volt. Az viszont egy felettébb új jelenség, hogy ebből az ellenzéki pártok egyáltalán nem profitálnak. Tehát lehet, hogy a magyar emberek most részben elfordultak a politikától, de azt is látják, hogy felelős alternatíva a Fidesz–KDNP-hez képest továbbra sincsen.

– A másik oldalon sokan a veszprémi, illetve a tapolcai időközi választásban látják, ha nem is ennek az eljövetelét, de a kétharmados parlamenti többség ledöntését.
– Az elmúlt egy év időközi választásainak az a tapasztalata, hogy az emberek nem szokták megváltoztatni a korábbi döntésüket. Az MSZP meg tudta védeni az általa elnyert mandátumot Újpesten, mi ugyanerre számítunk Veszprémben, illetve a tapolcai körzetben. De van egy különbség: a mi veszprémi jelöltünknek, Némedi Lajosnak van helyi programja, ő a parlamentben a veszprémiek számára fontos ügyeket akarja képviselni, a többi jelölt erre – úgy tűnik – még csak kísérletet sem tesz.