Szijjártó megvédte a magyar külpolitikát az ELTE-n

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A külügyminiszter „pragmatikusnak” nevezte a magyar külpolitikát, és nem tért ki arra a sajtóban megjelent találgatásra, miszerint küszöbön állna menesztése.

2015. 02. 23. 21:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Balázs Péter egyébként a vitán rávilágított, hogy a gyakorlatban a keleti nyitást igencsak kultiváló Gyurcsány Ferenc oroszbarát külpolitikája volt nagyon hasonló ahhoz, amit a mostani Orbán-kormánytól látunk, a szocialista exkormányfőhöz még „szobára is ment” Vlagyimir Putyin.

A vitán Szijjártó síkra szállt Németország mellett, mondván, ő „az első számú szövetségesünk az EU-n belül”. Az USA-val való jó viszonyt az Iszlám Állammal szemben létrejövő azon koalícióval igyekezett alátámasztani, amelyben részvételünk még csak egy miniszterelnöki ígéret, és amivel kapcsolatban Szijjártó maga is azt mondta, az ellenzék támogatása nélkül az elképzelhetetlen. A tetejébe pedig nincsen kormánydöntés sem erről.

Ezt követően a külügyminiszter kritizálta az Európai Uniót, hogy előbb a Nabucco fuccsolt be támogatása híján, majd a Déli Áramlat meghiúsulása miatt csökkent a kontinens energiabiztonsága. Rámutatott: az észak–déli infrastruktúrából egyedül az Interkonnektor kezdett el épülni, az is csak hazánk és Szlovákia részvételével. – Itt az ideje, hogy az EU odaálljon valami mellé, ami növeli az energiabiztonságot – húzta alá.

Oroszországgal szerinte úgy kell számolni, mint az energiabiztonság nagyon fontos szereplőjével a közép- és távolabbi jövőben is, ugyanakkor Paks fontosságát külön kiemelte, hisz fűtőelemeket akár két-három évre előre is lehet vásárolni, ezáltal elkerülhetünk váratlan energiapolitikai eseményeket. (Ismeretes, Illés Zoltán volt környezetügyekért felelős államtitkár épp a hétfői Magyar Nemzetben bírálta élesen ezt a projektet.)

Kétségtelen tehát, hogy a magyar külügyi vezetés az utóbbi fél évben egyre élesebb bírálatok kereszttüzébe kerül. Azt viszont nehéz lemérni, hogy a változást óhajtóknak mennyire sikerült meggyőzni Orbán Viktort a módosítás szükségességéről. Amihez nyilván új vezető is kellene majd, hiszen Szijjártó Péter szavaiból ez kiderül, magáénak érzi azt, ahogy az elmúlt időszakban a magyar külügy átalakult.

Annyi bizonyos, hogy a tárca március végén nagyköveti értekezletet hív össze, ahol szóba kerülhet az irányváltás szükségessége.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.