Szijjártó megvédte a magyar külpolitikát az ELTE-n

A külügyminiszter „pragmatikusnak” nevezte a magyar külpolitikát, és nem tért ki arra a sajtóban megjelent találgatásra, miszerint küszöbön állna menesztése.

Nem túlzás kijelenteni, a külpolitika nem volt még ennyire a belpolitikai kommunikációs tér része [mint most] – fogalmazott Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter a Joghallgatók Önképző Szervezete (JÖSz) által szervezett, az ELTE jogi karán tartott hétfői háttérvitán, amire Balázs Péter korábbi külügyminiszterrel együtt hívták meg. Tette ezt azon a napon, amikor az Index.hu hírportál névtelen külügyi informátorok alapján azt írta, a kormányban zajló mozgolódások alapján kikövetkeztethető, hogy Orbán Viktor meggyőződött tárcavezére alkalmatlanságáról, s hamarosan menesztheti a külügyi szupertárca éléről Szijjártót.

A rendezvényen erre rendkívül közvetett módon finom utalást fogalmazott meg Szijjártó Péter, amikor azt ecsetelte, a külügyi tárca szerkezetét az ő kezdeményezésére alakították úgy, hogy a külgazdaság legyen annak homlokterében. Az Index cikke – amelynek valóságtartalmát a meg nem nevezett források miatt nehéz megállapítani – éppen azt veszi górcső alá, hogy az ukrán válság kirobbanása utáni gazdasági célokat szem előtt tartó – Szijjártó szóhasználatával élve: „pragmatikus” – oroszbarátság karanténba szorította a magyar külpolitikát, és olyan országokkal is fagyossá tette a viszonyt, mint például Lengyelország vagy az illiberális demokrácia szóhasználatát Budapesten nyilvánosan is felhánytorgató Angela Merkel Németországa.

A külügyminiszter a személycsere lehetőségét is megfogalmazó kritikákra egyértelműbben nem reagált az eseményen.

Szijjártó mindeközben a Balázs Péterrel folytatott vitán szerteágazó külpolitikai kapcsolatokról beszélt, felsorolta azon országokat, amelyek a legfelsőbb szinteken érintkeztek hazánkkal csak ebben a hónapban, mire Balázs Péter figyelmeztette Szijjártót, hogy Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett sem állt ki Orbán Viktor akkor, amikor a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közös sajtótájékoztatón az orosz fél az ukrán fegyvereseknek üzengetett – Budapestről.

A külügyér részletesen is beszélt arról, hogy 2012-ben, még államtitkár korában külföldi mintákra hivatkozva ajánlotta a külügy átszabását, amit Orbán Viktor el is fogadott, amikor 2014-ben megalakította harmadik kormányát. Szijjártó Péter nyomatékosította a vita elején: minden eddiginél gyorsabb reagálású külpolitika kell, és Hillary Clinton külpolitikai felfogását említette példaként.

Balázs Péter egyébként a vitán rávilágított, hogy a gyakorlatban a keleti nyitást igencsak kultiváló Gyurcsány Ferenc oroszbarát külpolitikája volt nagyon hasonló ahhoz, amit a mostani Orbán-kormánytól látunk, a szocialista exkormányfőhöz még „szobára is ment” Vlagyimir Putyin.

A vitán Szijjártó síkra szállt Németország mellett, mondván, ő „az első számú szövetségesünk az EU-n belül”. Az USA-val való jó viszonyt az Iszlám Állammal szemben létrejövő azon koalícióval igyekezett alátámasztani, amelyben részvételünk még csak egy miniszterelnöki ígéret, és amivel kapcsolatban Szijjártó maga is azt mondta, az ellenzék támogatása nélkül az elképzelhetetlen. A tetejébe pedig nincsen kormánydöntés sem erről.

Ezt követően a külügyminiszter kritizálta az Európai Uniót, hogy előbb a Nabucco fuccsolt be támogatása híján, majd a Déli Áramlat meghiúsulása miatt csökkent a kontinens energiabiztonsága. Rámutatott: az észak–déli infrastruktúrából egyedül az Interkonnektor kezdett el épülni, az is csak hazánk és Szlovákia részvételével. – Itt az ideje, hogy az EU odaálljon valami mellé, ami növeli az energiabiztonságot – húzta alá.

Oroszországgal szerinte úgy kell számolni, mint az energiabiztonság nagyon fontos szereplőjével a közép- és távolabbi jövőben is, ugyanakkor Paks fontosságát külön kiemelte, hisz fűtőelemeket akár két-három évre előre is lehet vásárolni, ezáltal elkerülhetünk váratlan energiapolitikai eseményeket. (Ismeretes, Illés Zoltán volt környezetügyekért felelős államtitkár épp a hétfői Magyar Nemzetben bírálta élesen ezt a projektet.)

Kétségtelen tehát, hogy a magyar külügyi vezetés az utóbbi fél évben egyre élesebb bírálatok kereszttüzébe kerül. Azt viszont nehéz lemérni, hogy a változást óhajtóknak mennyire sikerült meggyőzni Orbán Viktort a módosítás szükségességéről. Amihez nyilván új vezető is kellene majd, hiszen Szijjártó Péter szavaiból ez kiderül, magáénak érzi azt, ahogy az elmúlt időszakban a magyar külügy átalakult.

Annyi bizonyos, hogy a tárca március végén nagyköveti értekezletet hív össze, ahol szóba kerülhet az irányváltás szükségessége.