12.45 A szocialisták elnöke Ajkára szólítja Orbán Viktort. Az MSZP elnök-frakcióvezetője rendhagyó közmeghallgatásra hívta a miniszterelnököt Ajkára a magyarországi demokráciáról, a térség és a közösség helyzetéről vasárnapi ajkai sajtótájékoztatóján.
Tóbiás József a március 15-i városi ünnepség után az Európa téren kijelentette: komolyan veszik a helyi időközi országgyűlési választást, tisztában vannak annak jelentőségével, és úgy gondolják, a legfontosabb kérdést, hogy merre tart az ország és mi a magyarság sorsa, a választókkal együtt, közösen kell megvitatni. „Tegyék fel kérdéseiket a környék választópolgárai, válaszoljuk meg mind a ketten legjobb tudásunk szerint, és aztán döntsön a nép” – fogalmazott Tóbiás József.
12.25 Mialatt néhányan a Múzeum körúton ütötték egymást, Gyurcsány Ferenc a Pilvax kávéháznál mondta el ünnepi beszédét. Szerinte március 15-e 2015-ben nem a sajtószabadság, hanem a sajtórabság napja. Ezt a közszolgálati televízió reggel indult új struktúrájára utalva mondta. Úgy fogalmazott: ma útjára indul a „hazugság új köztelevíziója vagy párttelevíziója”.
A Demokratikus Koalíció elnöke azt javasolta az egybegyűlteknek, hogy folytassák a küzdelmet, és azt akkor se adják fel, amikor győzni fognak, mert „a győzelem sem tesz majd bennünket tökéletessé”, és küzdeni majd akkor is kell, többek között saját gyarlóságaik és hibáik ellen. Kérte hallgatóit, hogy vegyék birtokba az országot, mert „tiétek, Önöké Magyarország tízmilliomod része”, azokkal együtt, akik a határon túl ünnepelnek. Ne elvegyék, hanem rakják össze a tízmilliomod részeket, mert ha így tesznek, akkor egy rövid demokratikus múlttal rendelkező országból egy virágzó haza lesz – hangoztatta Gyurcsány Ferenc.
12.04 Szóváltás alakult ki a Magyar utca és a Kossuth utca sarkán kormánypárti szimpatizánsok és a Demokratikus Koalíció (DK) hívei között. Jelen van Lovas Zoltán, a Demokratikus Kerekasztal alapítója és Szarvas Koppány Bendegúz, a DK ifjúsági csoportjának vezetője is. A Magyar utcát rendőrsorfal zárja el, mögöttük egy korábbi incidens résztvevőit igazoltatják.
11.59 Amíg Orbán Viktor egyesekkel kezet rázott
addig mások a békejobb helyett egymást ütötték:
11.46 Akik inkább ülve demonstráltak:
11.43 Az ellentüntetők távoznak a helyszínről, miközben a kormányszimpatizánsok folyamatosan kiabálnak utánuk. „Mennyiért csináljátok?”, „Ki küldött titeket?” – kiabálják. A kormánypártiak az ellentüntetők tábláit tépkedik, a rendőrség most nem avatkozik közbe. Az egyik táblán egy Fidesz-logó látszódott, „ge ik” felirattal, többeket ez felháborít, mondván, gyerekek is vannak a tömegben.
---- Kisebb csoport miatt intézkedtek a rendőrök ----
11.35 Mocskos Fidesz és füttyszó is szólt a dübörgő taps mellett, amikor a miniszterelnök elhagyta a Múzeumkertet. A rendőrök a Múzeum körút teljes szélességében kísérik a kormányellenes tüntetőket az Astoria felé. A putyinos táblát tartó férfi kezéből valaki megpróbálta kicsavarni a tábláját, a rendőrök közbeavatkoztak. Az ELTE bölcsészkarának sarkánál igazoltatnak a rendőrök.
11.29 Tisztelet a bátraknak – így búcsúzott a tömegtől Orbán Viktor.
11.24 Szembeszálltunk a feudális királyok szövetségével, szembeszálltunk a Szovjetunióval. Mindenki drukkolt a partvonalon, de senki sem futott ki a pályára. Mi Európa része vagyunk, jövőjét a többi részével akarjuk együtt alakítani. Európa tele van kérdésekkel, mi tele vagyunk válaszokkal.
11.19 Március 15-én reggel hat ember indult el a Pilvaxból, délelőttre több százan, délre több ezren, délutánra már több tízezren voltunk. A ’48-as forradalom nemzetünk összteljesítménye volt – folytatta Orbán Viktor.
11.16 Lett egyetértés, hogy munkából élni becsület és büszkeség. Lett egyetértés abban, hogy mi, magyarok, bármerre is élünk a világban, egy nemzetet alkotunk, minden magyar felelős minden magyarért.
11.13 A magyar élet körforgásának középpontja jottányit sem változott. A magyarok keményen dolgoznak a fennmaradásért, biztonságért, megbecsülésért. Keményen dolgoznak, hogy legyen egy hely, ami az övék, és ahová tartózhatnak. Ezt akartuk 1948-ban, a kiegyezés alatt, az országvesztés után, és ezt követtük a szocializmus alatt is.
Nem mindenki tapsolni jött Orbán Viktornak:
11.11 A szabadságharcunk a megszállóknak csak szégyent és rossz lelkiismeretet hozott. Két emberöltő sem telt el, és akik ellenünk összefogtak, egymásnak estek – így a kormányfő.
11.09 Nagy árat fizettünk. Mintegy 25 ezer magyar honvéd, költők, írók adták életüket a hazáért.
11.07 Saját szabad magyar világot követel a miniszterelnök. Lehetünk-e a nálunknál nagyobbal egyenrangúak? Március 15-e ennek bizonyítéka.
11.00 Orbán Viktor elkezdte beszédét.
10.55 A Múzeum Café előtti részen, a Múzeum körút két oldalán több ellenzéki tüntető leült a földre, és marmonkannákon doboltak. Az út átellenes oldalán Schmitt Pál Nyomdaipari Szakközépiskola, Vlagyimir Putyin Honvédelmi Szakközépiskola és Lázár János Gyermekotthon feliratokat tartanak emberek. A dobolókat körbevették az egyébként folyamatosan videózó rendőrök, portálunk tudósítója is „beszorult” a körbe, de őt végül kiengedték.
10. 30 A Múzeumkertben fél 11-től megkezdődtek a beszédek, Tarlós István főpolgármester kezdi Orbán Viktor előtt. A tömeg folyamatosan érkezik a Múzeum körútra. Ellenzéki érzelmű ünneplők is megjelentek, ők inkább tüntetni jöttek a regnáló hatalom ellen. Az MNO tudósítója a Tarlós-beszéd előtt egy kisebb atrocitásról adott hírt: egy kormány- és Orbán Viktor-ellenes demonstráló kezéből kicsavarták a trágár üzenetet hordozó tábláját. Kisebb lökdösődés kialakult, de nem sérült meg senki.
Vasárnap reggel 9 órakor a Kossuth téri zászlófelvonással megkezdődött a fővárosban a március 15-ei ünnepi rendezvénysorozat. A lobogó felvonása után a Nemzeti Lovas Díszegység és a Magyar Honvédség Központi Zenekara vezetésével ünnepi díszmenet indult a Magyar Nemzeti Múzeumhoz.
Ki tudja, hogyan történnek a március 15-ei események 1848-ban, ha egy évvel korábban másmilyen az időjárás? Vagy ha Petőfi Sándor nem gondolja túl puhának a mainstream ellenzék bécsi forradalomra adott válaszát? Tényleg: hol mondta el és hányszor Petőfi Sándor a Nemzeti dalt, és mekkora volt egyáltalán a forradalmi tömeg? Idézzük föl együtt a forradalom eseménytörténetét!
Ki gondolta volna, hogy az 1848–49-es szabadságharc idején nem mindenkinek a küzdelem volt az első. Ki tollal, ki fegyverrel küzdött a magyar szabadságért, de mi van azokkal, akik elmenekültek a megpróbáltatások elől? Katona Csabát, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársát kérdeztük.
