Rogán Antal február elején, a mezőkövesdi Fidesz–KDNP-frakcióülés előtt beszélt arról az elképzelésről, hogy az általános iskolai képzést egy évvel kibővítenék. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ezt követően arra kapott megbízást, hogy megvizsgálja az európai modellek és a jól működő iskolarendszerek alapján, melyek azok a struktúrák, amelyek jól adaptálhatók a magyar iskolarendszerre.
Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter már 2011-ben arról beszélt, hogy a kistelepülések nagy száma miatt reális lenne egy négy plusz öt éves képzés bevezetése. Mint mondta, a legfontosabb és legeredményesebb egy hosszú alapozó szakasz, ennek belső szerkezete azonban egyeztetés tárgyát képezi. A politikus elképzelése szerint a kilenc osztály elvégzése után a diákok továbbléphetnének gimnáziumba, szakközépiskolába vagy kettő plusz kettő éves szakképzésbe, illetve duális szakképzésbe.
Balog Zoltán szerint a szülők nagy része a négyosztályos gimnáziumok és a szakközépiskolák felé mozog, és ezt a kormányzat kezelni akarja, nem pedig betiltani az alternatív formákat.
Hoffmann Rózsa álláspontja, hogy egy százéves hagyományokkal rendelkező iskolai rendszer strukturális változtatása nagy kockázatokkal jár. Komoly előzetes számításokat, hatástanulmányokat kell végezni.
A többek által is említett német rendszer alapképzése során a diákok hattól tízéves korig végzik el az általános iskolát, majd továbbléphetnek a középiskola alsó tagozatába, ahol több képzési forma közül választhatnak. Legnépszerűbb az úgynevezett Gesamtschul, amely egybeolvasztja a középiskola, a gimnázium és a Realschule – a középiskola és a klasszikus gimnázium között álló – oktatási rendszerét. Ennél az ötosztályos rendszernél az első két év után alacsonyabb és magasabb szinten oktatják a tárgyakat, megfeleltetve a tanuló későbbi irányultságának.
De ha már a német példánál tartunk, akkor a közismereti oktatásra is nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Hiszen a német diákok 7200 óra közismereti tudást sajátítanak el, míg Magyarországon a formálódó elképzelés szerint csak 4900 óra jutna erre. Továbbá a német vállalati szektor meghatározó szerepet tölt be a finanszírozásban, hiszen az átvállalt költségek révén érdekeltté teszik őket a képzés színvonalának növelésében. Érdekük a minőségi oktatás, hiszen a jövő szakemberének tudása csak a fiatal korban megszerzett, biztos alapokra építhető.