Megemlékezés és tüntetés – így telt március 15-e

Országszerte és a határon túl is ünnepeltek, az ellenzék és a civilek pedig nekimentek a kormánynak.

VZ
2015. 03. 15. 18:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ünnepi zászlófelvonást követően a Nemzeti Múzeum előtt Tarlós István, Budapest főpolgármestere kezdte a beszédek rövid sorát. Azt hangsúlyozta, ahogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, ma is küzdeni kell céljainkért. – A formálódó világrendben pedig tudni kell a magyar érdekeket érvényesíteni, ami összefogás nélkül nagyon nehéz – tette hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök a Múzeumkertben megtartott állami díszünnepségen a szabadságot és a nemzeti függetlenséget nevezte a magyar történelem „páros vezércsillagának\". A kormányfő szerint a szuverenitásért folytatott harcnak soha nincs vége, az elmúlt években pedig ismét egy erős magyar nemzet kezdett el kovácsolódni.

A politikus, a „Tisztelet a bátraknak” felirat előtt arról beszélt, hogy az országot lakóinak kell berendezniük. – A magyar történelem létparancsolata úgy szól: függetlennek lenni a nálunknál nagyobbak között; földet, hazát megvédeni; saját szabad magyar világot teremteni – jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint a magyar sors lényege azóta sem változott: a magyarok keményen dolgoznak fennmaradásukért, helytállásukért pedig elvárják az őket megillető tisztelet. A beszéd alatt a tiltakozók részéről folyamatos sípszót, bekiabálásokat lehetett hallani, mire a tömeg egy része „Tarts ki, Viktor!” felkiáltással válaszolt.

Néhány kisebb csoport megpróbálta megzavarni az ünnepi beszédeket, őket kiszorította rendőrség az Astoria felé. Többen összeverekedtek, ennek nyomán egy személyt előállítottak a rendőrök.

Mások mellett Bács Ferenc, Gyémánt László, Mezey Katalin, Oszvald Marika és Szőcs Géza kapták meg a Kossuth-díjat – a részletes listáért kattintson ide!

Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója pedig a Magyar Érdemrend nagykeresztje polgári tagozata kitüntetést kapta meg, itt olvashatja el, hogy miért.

 

A többi állami kitüntetettről ide kattintva érdeklődhet.

Áder János köztársasági elnök, a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek átadásakor úgy vélekedett, hogy 1848-ban sem csak a pezsdítő szónoklatok hozták el az új világot, hanem a mindennapi munka. – A mi dolgunk ezért a nemzet ünnepén elismerni azok teljesítményét, akik naponta mutatnak példát nekünk a kitartásra – jelentette ki.

Az ünnepségen a Magyar Érdemrend különböző fokozatait harmincketten vehették át, tizenhárom művész kapott Kossuth-díjat, hatan megosztott Kossuth-díjban részesültek. Széchenyi-díjat tizennégyen, megosztott Széchenyi-díjat pedig hárman vehettek át.

Az MSZP elnöke, Tóbiás József, az Ajkán megtartott ünnepséget követően kijelentette, hogy a helyi időközi országgyűlési választás közeledtével rendhagyó közmeghallgatásra hívja a miniszterelnököt a magyarországi demokráciáról.

A szocialista politikus azt mondta, eleink a feudalizmus eltörléséért küzdöttek, a felelős kormány megalakításáért, a közös teherviselésért, ma viszont egy szűk elit nyomorba taszítja emberek millióit, korlátozza a szabad médiát, mert „az orbáni hatalom önző, feudális”. A Fideszre utalva megjegyezte, hogy Kelet felé néznek, a szocialisták viszont Nyugat felé indultak és egy európai Magyarországon szeretnének büszke hazafiak lenni.

A Jobbik alelnöke szabad, független, megbecsült Magyarország létrehozását nevezte meg célként a budapesti Március 15. téren. Szávay István szónoklatában az elmúlt 25 év politikáját bírálva azt mondta, hogy nem ezért küzdöttek a márciusi ifjak. A párt másik alelnöke, Apáti István pedig az Iszlám Állam elleni tervezett magyar szerepvállalásra utalva aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az veszélynek teszi ki Magyarországot.

Schiffer András, az LMP társelnöke szerint 2015. március 15-én figyelmeztetést kell küldeni a kormánynak. Egyrészt azt, hogy egyik függőség nem szünteti meg a másikat, hanem végzetessé teszi az ország kiszolgáltatottságát. Ugyanakkor ha egy ország viselt dolgairól külhonban többet tudnak, mint annak polgárai, az országnak nincs felelős kormánya – fogalmazott.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke a Pilvax kávéháznál arról beszélt, hogy március 15. 2015-ben nem a sajtószabadság, hanem a sajtórabság napja. Úgy vélekedett, hogy a hatalmon lévők, miközben 25 évvel ezelőtt nagyon tisztességes szerepet játszottak, mára megcsalták önmagukat és elcsalják az országot.

Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke Debrecenben úgy fogalmazott, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerét el kell söpörni vagy le kell győzni, és meg kell állapodni a Parlamentben a teljes, folytonosság nélküli lebontásáról.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Hódmezővásárhelyen kijelentette: minden magyarnak meg kell értenie, hogy a 21. században csak akkor tud boldogulni a nemzet, ha a legjobb vagy a legkiválóbb lesz.

Hende Csaba honvédelmi miniszter Szombathelyen arról beszélt, hogy tisztelet és dicsőség adassék mindazoknak, akik megértették az új idők szavát, de bele tudták építeni közös örökségünket a közös jövőbe.

Vasárnap délután Új magyar köztársaságot! mottóval kezdődött demonstráció civil szervezetek és ellenzéki pártok szimpatizánsainak részvételével a Keleti pályaudvarnál. A Baross téren a rendezvény kezdetére a szervezők becslése szerint mintegy 5-10 ezren gyűltek össze.

Az esemény szervezői meghívójukban azt írták: március 15. a szabadság, a polgári jogegyenlőség, a közteherviselés és a függetlenség szimbóluma, egy olyan köztársaságé, amelyet szerintük a Fidesz kormányzása megszüntetett. A résztvevők a Baross téren elhangzott beszédeket követően az Astoriához vonultak, hogy, ahogy ők mondták, rendszert bontsanak. A felszólalások után a szervezők kihirdették azt a 19 pontot, melyből összeáll népszavazási kezdeményezésük.

Az MNO egyébként percről percre tudósította a történteket, a balhénál is ott voltunk, ide kattintva eléri tudósításunkat.

Az előzetes programtervnek megfelelően zajlottak vasárnap a nemzeti ünnep központi rendezvényei. Az érdeklődést jelzi, hogy a Budai Várban csaknem százezren vettek részt az ünnepi eseményeken – közölte a Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal (NRH) vasárnap este az MTI-vel. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára szervezett központi programokat a Kossuth téren, a Parlamentben, a Magyar Nemzeti Múzeum előtt és a Budai Várban tartották.

A Budai Várban egész nap ingyenes családi programokkal várták az érdeklődőket. Az NRH a közleményében felidézte: a nemzeti ünnep eseményeinek biztonságos lebonyolítását ezúttal is az operatív törzs felügyelte, amelyben többek között a rendőrség, a meteorológiai szolgálat, a mentők, a katasztrófavédelem képviselői is részt vettek. A törzs reggeltől folyamatosan ülésezett a programok végéig. Az ünnepnap programjai a Várban a Ghymes-koncerttel fejeződtek be. Az Országos Mentőszolgálat operatív törzsbeli tájékoztatása szerint az ünnepi rendezvényeken tizenegy embert kellett ellátniuk – olvasható az NRH közleményében.

Folytatni kell a küzdelmet – ez volt a fő gondolata a határon túli megemlékezéseken felszólaló magyar politikusoknak, szóba került a magyar nyelvhasználat és az autonómia is. A nemzeti ünnep alkalmából Victor Ponta román miniszterelnök is üzent.

 

Az 1848-as forradalom évfordulóját Nyugat-Európában és a tengerentúlon is ünnepelték magyarok, íme.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.