Tudta, hogy Budapesten 178 270 darab lámpatestből áll a közvilágítás – és ebbe még benne sincs a karácsonykor felszerelt sok ezer csillogó fényforrás? Tudta, hogy a főváros fényeivel kapcsolatos villanyszámlákon összeadva 3,171 milliárd forintos összeg szerepel? Ha ezt elosztjuk az üzemórák számával (tavaly 4152, egyébként mindig 4145 és 4160 óra között van), az egy órára eső áramdíj 763 662 forint.
Hogy még ennél is többet megtudjunk erről a különleges világról, mikor, ki, kinek az utasítására és hol „nyomja meg a gombot” sötétedéskor, illetve amikor reggel a kakas megszólal, a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.-hez fordultunk kérdéseinkkel. Például még azt is tudni akartuk, „egy átlagos sötét esti órán” mi történik a vezérlőterem villanyóráján.
Egy átlagos sötét esti óra nem számolható, mert a megvilágítás szükséges időszaka függ az évszaktól, az időjárástól, hiszen a közvilágítás ki- és bekapcsolása Budapesten eltérően az általános magyarországi gyakorlattól fénymérés alapú, ezért a fényerősséghez igazodik. Ez Budapesten emelt szintű szolgáltatás biztosítását jelenti a lakosság számára.
– fogalmaztak megkeresésünkre a BKD-nál, ez a cég felel a közterületek, a közutak, a parkok és a közcélú használatra megnyitott magánterületek megvilágításáért.
A vezérlést 95 fővel végzi a vállalat, ahol megkértük, meséljenek nekünk egy kicsit a működtetésről, a gombnyomogatásról, illetve annak meghatározásáról, melyik nap mikor van az „akkor”, ugyanis a naptár megmondja, mikor megy le és kel föl a nap.
Budapesten nem a közvilágítási naptárban meghatározott időpontok, hanem a napi aktuális fényviszonyok befolyásolják a közvilágítás központi be-, illetve kikapcsolását. Az éves üzemidő 4145 és 4160 óra között mozog.
A díszkivilágítás – tehát például a fontosabb templomok, műemlékek lámpái – a közvilágítással együtt kapcsol be, lekapcsolására a nyári időszámítás szerint éjjel 1-kor, télen éjfélkor kerül sor.
Szomorúan számolhatunk le azzal az esetleges gyerekkori hitünkkel, hogy valaki kémleli az eget és megnyomja a nagy, piros gombot.
A főváros öt különböző pontjában mért megvilágítási értékből a három középső érték átlaga alapján automatikusan egy rádiófrekvenciás jel alapján kapcsol be a rendszer, amikor a megvilágítás átlagos szintje – beleértve a város belső területeit is, ahol sűrűbbek a házak – 26,5 lux alá esik. A közvilágítás lekapcsolása hajnalban akkor történik, amikor a megvilágítás átlagos szintje 26,5 lux fölé emelkedik. Mindezt az Elmű Nyrt. budapesti üzemirányító központjában levő számítógépes rendszer automatikusan vezérli a fentiekben jelzett fényviszonyok mérése alapján.”
Éppen emiatt viszont egyes különleges esetekben az automata vezérlés kézi módosítása válik szükségessé. A főváros évek óta csatlakozik „A Föld Órája” mozgalomhoz, amelynek során a főváros díszvilágítását egy órára lekapcsolják.
Hasonlóképpen, ha valami jeles alkalomból a díszvilágítás üzemeltetése adott helyszínen el kell, hogy térjen a rendszerszerű üzemeléstől, mert például valamilyen kiemelt rendezvényre kerül sor, akkor kézi beavatkozással oldható meg az eltérő szabályozás.
– fogalmaz a BDK. Ehhez a díszvilágításra vonatkozó fővárosi rendelet értelmében főpolgármesteri vagy erre felhatalmazott főpolgármester-helyettesi engedélyre van szükség.
A Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. a főváros és az Elmű 50-50 százalékos tulajdonában van.
A Budapest költségvetését valószínűleg nem túl nagy alapossággal ismerő olvasó számára úgy tűnhet, hogy a héten a Fővárosi Közgyűlés egymilliárd forinttal kevesebbet szavazott meg a 2015-ös közvilágításra. Ez a megközelítés a BDK tájékoztatása szerint téves, mert az elmúlt évben közművezetékek után fizetendő közművezeték-adót a költségvetés a közvilágítás címsoron tartalmazta, a 2015. évi költségvetés pedig az ilyen jellegű kiadásokat egységesen nem az adott szolgáltatás címsorán kezeli.
Való igaz, hogy ezen túlmenően mintegy 300 millió forinttal kevesebb forrást tartalmaz a BDK tervezett finanszírozása 2014-hez képest, de ez az előző évi jelentős, főváros által finanszírozott és megvalósított beruházások miatt van elsődlegesen így.
– ecseteli a BDK, hozzátéve, ebben az évben a főváros szükséges szigorú költségvetési tervezési kényszere miatt többletfejlesztésre nem lesz mód. „Ugyanakkor a közszolgáltatás működéséhez, illetve az amortizált közvilágítási berendezések rekonstrukciójához, megújításához szükséges forrás rendelkezésre áll”, teszik egyértelművé. A szigorú büdzsé, mint írják, rendkívül takarékos működést tesz szükségessé, ezért bizonyos, nem életvédelmi és biztonsági célú feladatokat a jövő évre halaszt a társaság, például a nagyobb mennyiségű csoportos fényforráscsere nem idén valósul meg, ahogy az elmúlt két évben tapasztalt jelentős közvilágítási oszlopfestést is halasztják. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a biztonságos üzemeléshez képest a lakosság bármiféle változást észlelhetne a közvilágítás működésében.
Megnyugtató válasz érkezett tehát Horváth Csaba korábbi MSZP-s főpolgármester-jelölt szerdai aggodalmaira, melyek szerint napi 92 perccel több idejük lesz zavartalanul dolgozni a budapesti szatíroknak.
