A közalapítvány hétfőn, az MTI-hez eljuttatott közleményében értetlenségének adott hangot amiatt, hogy a Miniszterelnökség a Sorsok Házáról 2013 őszén készített belső munkaanyagot végleges koncepciónak beállítva hozta nyilvánosságra.
Az ügy előzménye – a Népszabadság hétfői cikke szerint – az, hogy a józsefvárosi intézményről a Miniszterelnökség egy dokumentumot küldött szét véleményezésre, az anyagot a Sorsok Háza létrehozásával megbízott Schmidt Mária főigazgató jegyzi. A lap történészeket és zsidó közösségek vezetőit idézte, akik az anyagot nem tartották szakmailag megfelelőnek.
A közalapítvány a történtekkel kapcsolatban fontosnak tartotta leszögezni, hogy a Miniszterelnökség által az elmúlt időszakban véleményezésre kiküldött dokumentum egy belső használatra készült előkészítő jellegű munkaanyag, amelyet 2013 őszén készítettek a Miniszterelnökség sürgetésére. Hozzátették: feladatuk a munka előkészítése, a készülő múzeum elnevezése volt, ezért is érthetetlen, miért állítja épp a megrendelő fél, hogy az elkészült dokumentum a múzeum végleges koncepcióját tartalmazná. Ez az állítás nem felel meg a tényeknek – írták. Azt hangsúlyozták, nem azzal van problémájuk, hogy az anyag a szakmai és a zsidó közéleti nyilvánosság elé került, hanem azzal, hogy egy nem végleges, kezdeti fázisban lévő, további előkészítésre szánt munkaanyagot szellőztettek meg – szándékosan úgy beállítva, mintha nem egy kivonatos szinopszisról lenne szó, hanem a végső koncepcióról.
Közölték, a Sorsok Háza végleges koncepcióját és látványtervét a Miniszterelnökséggel való szóbeli megállapodás, felkérés alapján készítették el, saját erőből, hiszen munkájukat a Miniszterelnökség nem fizette ki. „A történtek fényében nem gondolhatunk másra, mint hogy a Sorsok Házát a nyilvánosság előtt lejáratni szándékozó akcióról van szó. Értetlenül állunk azelőtt, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter – talán barátja és újdonsült tanácsadója, a vaskos pártállami múlttal bíró Zoltai Gusztáv sugalmazására – szánt szándékkal akadályozza a Sorsok Háza megnyitását, rúg fel írásbeli és szóbeli megállapodásokat, megy szembe a kormány határozatával” – áll a közleményben.
A közalapítvány közleményében felidézte, 2013-ban kaptak felkérést arra, hogy a Sorsok Háza szakmai koncepcióját kialakítsák, és felügyeljék annak megvalósítását. Emlékeztetett arra is, egyeztetések során vettek részt, amelyeken a hazai és a külföldi zsidó szervezetek elé tárták, miként képzelik el az állandó kiállítást.
Az alapítvány állásfoglalása kapcsán megkerestük a Miniszterelnökséget, ahol azt a választ kaptuk, hogy Latorcai Csaba nyilatkozata tekinthető hivatalos reagálásnak. A Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára hétfőn az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy a Miniszterelnökség semmiben sem akadályozza a holokauszt gyermekáldozatainak emléket állító Sorsok Háza megnyitását, az emlékhely létrehozásában kiemelten fontosnak tartja a magyarországi zsidó közösség és a szakma egyetértését.
A Miniszterelnökség nem akadályozza a Sorsok Háza megnyitását, sőt „kifejezetten abban vagyunk érdekeltek, hogy minél előbb megnyithassa a kapuit az intézmény”. Tény azonban – folytatta Latorcai Csaba –, hogy egy ilyen emlékhely csak a zsidó közösség és a történész szakma egyetértésével jöhet létre, ezért is küldte ki nekik észrevételezésre a Miniszterelnökség a Sorsok Házához készült előzetes szakmai és kiállítási koncepciót. A helyettes államtitkár cáfolta, hogy ezt végleges koncepcióként beállítva küldték volna szét, mint mondta, a kísérőlevélben is az állt, hogy „előzetes szakmai és kiállítási koncepcióról” van szó.
