Lázár Jánost azzal kapcsolatban kérdezték, hogy előző este a Financial Times című brit üzleti lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról írt, hogy leállította az Európai Unió a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött 12 milliárd eurós megállapodás végrehajtását. Az Euratom ügynökség, amelynek jóvá kell hagynia minden EU-tagállam fűtőanyag-ellátási megállapodását, korábban elutasította, hogy Magyarország kizárólag Oroszországtól szerezze be a fűtőelemeket. Ezt Magyarország megfellebbezte, de a bizottság az Euratom elutasítása mögé állt.
Kovács Zoltán kormányszóvivő negyed 10-kor újságírók előtt ismertette a kabinet álláspontját a Parlament épületében. A felolvasott tájékoztatásban az szerepelt, hogy hazánk energiastratégiájának része, hogy megszüntesse az orosz gázfüggést, ezért nyúlt a már meglévő paksi atomerőművi blokk bővítéséhez, aminek minden lépéséről folyamatosan tájékoztatta Brüsszelt, az Európai Unió szervei pedig nem emeltek egyetlen kifogást sem. A három kivitelezési szerződés aláírása előtt szintén tájékoztatta Budapest az EU-t, szintén nem érkezett figyelmeztetés. A Kovács Zoltán által elmondottak szerint hamis ugyanakkor a Financial Times csütörtöki értesülése, hogy az unió blokkolta a paksi beruházást, mindössze változtatásokat kért, amelyeket a kormányzat heteken belül végrehajt a szerződésekben, de a brüsszeli figyelmeztetés a január 1-jén hatályba lépett szerződésekkel nincsen összefüggésben. Kovács Zoltán kérdésekre nem válaszolt, a kormány rövid állásfoglalását magyar és angol nyelven is kiadják.
Csütörtök este Giró-Szász András közölte, a kormány helyreigazítást kér a Financial Timestól. A lap budapesti tudósítója pénteken a Twitteren reagált az üggyel kapcsolatban. Andrew Byrne azt írta, kiállnak az állításuk mellett.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kossuth rádióban azt mondta: az EU-nak nem érdeke, hogy blokkolja a paksi beruházást, Magyarországnak – ahogyan egész Európának is – szüksége van az atomenergiára az olcsó áram miatt és a környezetszennyezés ellen.
Ezt az Európai Bizottság is érti, ezért járult hozzá az orosz–magyar megállapodáshoz, amelynek ugyanakkor több része van, az egyik például arról szól, ki és hogyan fog üzemanyagot szállítani az elkészülő atomerőműbe – fejtette ki Lázár János.
Szavai szerint utóbbival kapcsolatban intenzív tárgyalások zajlanak az Európai Bizottság és Magyarország között, van, ami az Euratomnak elfogadható, és van, amit vitat. Az ügynökség például szeretné – folytatta –, ha az erőműbe mások is szállíthatnának üzemanyagot, és hogy biztonságos legyen ez a szállítás.
A miniszter elmondta: kollégái a napokban is részletes egyeztetést folytattak az Euratommal, és nagyon jó esély van arra, hogy rövid időn belül minden kérdés tisztázódjon. Hozzátette, csütörtökön ő maga is egyeztetett az orosz tárgyalódelegációval.
„Az Európai Bizottság, Oroszország és Magyarország számára elfogadható és megnyugtató megoldás készül” – jelentette ki. Közölte: e megoldás biztosítani fogja egyrészt, hogy biztonságos és versenyképes legyen Magyarországnak az üzemanyag-ellátás, másrészt lehetővé teszi majd, hogy „az oroszok is szállítsanak üzemanyagot”.
Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot indított a reklámadó ügyében, Lázár János megerősítette: a kormány a jövő héten tárgyalja meg a bizottsági észrevételt, és tesz új javaslatot a parlamentnek.
A kabinet kész előterjeszteni a reklámadó csökkentését, fontos azonban, hogy „a magyar tulajdonban lévő kisvállalkozások érdekeit meg tudjuk védeni”, ezért harcol a kormány az ő reklámadó-mentességükért – mondta a Miniszterelnökség vezetője, jelezve, hogy éppen ez az egyik tárgya az uniós vitának. Lázár János arra számít, hogy március végéig lezárulhat a vita.
Téma volt a rádióinterjúban az EU-s források felhasználása is, erről a miniszter egyebek mellett azt mondta: a projektek egyéb költségei, a „körítés” – például a tanácsadás, projektírás – a jövőben nem kerülhet többe a program 15 százalékánál, szemben a korábbi 40-50 százalékkal.
Megismételte továbbá, hogy még az idén elkészül az új közbeszerzési törvény, amelynek célja, hogy az EU-s és a magyarországi források elköltése sokkal átláthatóbb, elszámoltathatóbb legyen.
