Harangozó Tamás (MSZP) napirend előtt a brókerbotrány, a Quaestor-ügy kapcsán sürgette a kárt szenvedett ügyfelek azonnali kártalanítását, az MSZP ezzel kapcsolatos javaslatának elfogadását. Szerinte ha mindez a szocialista kormányok alatt történt volna, akkor „a Jobbik és a Fidesz összefogásával már lángolna Budapest”.
Elmondta, a két érintett kormánytag, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, illetve Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter politikailag már megbuktak. A kérdés az, hogy jogilag mikor vonják felelősségre őket – firtatta, egyben a két miniszter lemondását sürgette.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint biztos nyelvbotlás volt, hogy az ellenzéki képviselő a Buda-Cash ügyfeleiért nem aggódik. Azt kérdezte, miért csak a Quaestor 31 ezer ügyfeléért aggódik, talán csak nem azért, mert a Buda-Cash-ügy ezer szálon köthető a MSZP-hez?
Jelezte, hogy a Quaestor kisbefektetőinek pénzét – hatmillió forintig – kifizeti a Befektető-védelmi Alap. Szóvá tette, hogy a két minisztert egymással teljesen ellentétes magatartás miatt akarják lemondatni.
A szocialista Burány Sándor már a kérdések között úgy kezdte: hogyan kerülhetett 10 milliárdos nagyságrendű közpénz a Quaestorhoz? A képviselő felidézte, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház vagyona egy szerződés alapján ide került, azt azonban nem tudni, pontosan mekkora ez az összeg. A költségvetési adatok szerint legalább három, de akár hatmilliárd forintot is Tarsoly Csabának adhattak, és emellett a külügyi tárca mintegy négymilliárdnyi államkötvénye is érintett. Azt kérdezte, milyen megfontolásból bíztak offshore-hátterű magáncégre közpénzt, mit nyertek ezzel, mert Magyarország csak vesztett. Mekkora közvagyon és milyen vezetői döntés alapján került a Quaestorhoz? Kit terhel a felelősség azért, hogy a 300 millió forintnyi kamatot a külügyi tárca elveszítette, ezzel az országot károsítva – sorolta kérdéseit.
Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, csodálkozik, hogy a Buda Cashről egy szó sem esik, biztos nem azért, mert ott a szocialista pártnak kiváló kapcsolatai lehettek, hanem azért, mert a károsultak 97-98 százalékát automatikusan kártalanították.
Reményeik szerint a Quaestor-ügyletekben érintett mintegy 32 ezer befektetőből 22 ezer kisbefektető a Befektető-védelmi Alap (Beva) döntésének megfelelően megkapja azt az összeget, amivel „kockáztatott” és amiben kárt szenvedett. Hozzátette: egyetlen jelentős tétel van a kockáztatás szempontjából, az Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 17 milliárdos kölcsöne. Nagy érdeklődéssel várja, hogy a képviselő a gazdasági bizottság vizsgálóbizottságában, Erős Jánosnak, az MFB egykori vezetőjének felteszi a kérdést, miért adott Tarsoly Csabának 17 milliárd forintot – mondta.
Lázár János közölte: 2002 és 2010 között 300 milliárd közpénz bíztak brókercégekre, ebből 4,8 milliárd jutott a Quaestorhoz. Arra biztatta a képviselőt, hogy nézzen utána, miért kellett ennyi közpénzt brókerekre bízni állami pénzügyi műveletekre. Önök kockáztattak, ugyanakkor a külügyi tárca az állampapírokat visszakapta, s kamat azért nem jár, mert egyoldalúan mondta fel a szerződést. A nagybefektetők sorsáról a kárvallottaknak, a kormánynak, a nemzeti banknak és minden érintettnek – így a Quaestornak is – közösen kell döntenie, és a felelősséget viselnie – fogalmazott.
Szintén a kérdések között Tóth Csaba (MSZP) is a brókerbotrányból beszélt, amely szerinte aláássa a pénzügyi szektorral és felügyelettel kapcsolatos közbizalmat is. Az egyes tárcák és háttércégeik jelentős készpénzt és értékpapírt tartottak a Quaestornál – mondta, és felidézte: a kormányfő egy hete még nem tudta megmondani, pontosan mekkora közvagyont kezelhetett a cégcsoport. Joggal merül fel a kérdés, milyen megfontolásból bízták a közpénzt a cégcsoportra, kinek milyen rendszeres előnye volt az üzletkötésekből? – firtatta.
A szocialista Tukacs István szerint a kormányfő ösztönei helyett megfontoltságra lett volna szükség a Quaestor-ügyben. Értékelése szerint a kormány saját mesét gyárt, hogy mentesítse magát a felelősség alól. Felvetette azt is, hogy a miniszterelnök hogyan válaszolhatott egy nappal korábban egy 10-ei levélre, és miért kellett tárgyalni azzal a brókercéggel, amelyik kifosztotta az embereket.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ismertette a Buda-Cash bedőlése után történteket, jelezve, hogy Orbán Viktor február 25-én adott utasítást a minisztereknek. A Külgazdasági és Külügyminisztérium 3,8 milliárdnyi államkötvényt tudott ezt követően megmenteni, a Tartalékgazdálkodási Intézet 410 milliójának sorsa ugyanakkor még kérdéses. Felvetette: utóbbinál régi rossz gyakorlatról lehet szó, mert az előző kormányok alatt is 2,8 milliárd forintot tartottak brókercégnél.
Az MSZP-s Varga László a Külgazdasági és Külügyminisztériumot (KKM) kérdezte arról, mit tartalmazott a brókerüggyel összefüggésben készült nemzetgazdasági minisztériumi jelentés, és az alapján döntött-e a KKM arról, hogy kiveszi a Quaestorban tartott közpénzt.
Magyar Levente, a KKM gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára erre válaszul egy kronológiai sorrendet ismertetett, amely szerint a február 25-ei kormányülésen – Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tájékoztatása alapján – Orbán Viktor miniszterelnök döntött úgy, felül kell vizsgálni a brókercégeknél lévő állami vagyont. A KKM a pénzpiaci folyamatok és e kormányfői utasítás alapján vonta ki a Quaestornál letétbe helyezett pénzeszközeit – közölte, hozzátéve, hogy a tárca kamatveszteséget szenvedett el, ami azonban a töredéke az MSZP által a Quaestor-ügyben emlegetett 300 millió forint közpénzveszteségnek.
Kiss László MSZP-s képviselő azt feszegette, hogy kitől és miért kapott parlamenti belépőt Tarsoly Csaba, a Quaestor vezetője. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában kifejtette: Tarsoly Csaba azért kaphatott parlamenti belépőt az Országgyűlés Hivatalától, mert a Miniszterelnökség akkor még külgazdaságért felelős államtitkársága ezt kérelmezte. Ezt ő felterjesztette, a kérelmet benyújtották, a parlament pedig engedélyezte a belépőt – tájékoztatott. Az indok az volt, hogy az akkor létrejövő kereskedőház-konstrukcióban Tarsoly Csabának szüksége van arra, hogy rendszeresen, az akadályok csökkentése mellett jusson be a Házba – mondta, megjegyezve: „szerencsére az idő bizonyította, hogy Tarsoly Csaba méltatlan a bizalomra\".
Az azonnali kérdések sorát nyitó Bárándy Gergely (MSZP) saját, előző heti, a Quaestor-ügyről szóló kérdésére tért vissza. A képviselő azt mondta, hogy akkor a válaszadó legfőbb ügyész úgy fogalmazott, hogy aki potenciális gyanúsított, az nem hallgatható ki előzőleg tanúként, mert ez ellentmond az emberi jogoknak.
Szavai szerint ő akkor a Quaestort vezető Tarsoly Csabának nem a tanúkénti, hanem gyanúsítottkénti kihallgatását kérte számon az ügyészségen. Megjegyezte azt is, hogy az ügyészség egyébként „mindenféle emberi jognak ellentmondó gyakorlatot folytat\".
A képviselő azt kérdezte, tud-e a legfőbb ügyész arról, hogy az ügyészség és az általa felügyelt egyéb hatóságok nyomozástechnikai módszerként alkalmazzák a potenciális gyanúsítottak tanúkénti kihallgatását.
Polt Péter legfőbb ügyész azt felelte, hogy a képviselő véleménye egy hét alatt megváltozott, ugyanis akkor még azt kérdezte, hogy akikről biztosan lehet tudni, hogy érintettek és bűncselekményt követtek el, azokat legalább tanúként miért nem hallgatták ki. Hozzátette: erre válaszolt akkor. A képviselő egy hete gyakorlatilag egy törvénysértő gyakorlat folytatására biztatta az ügyészséget, amit ő elutasított – szögezte le.
Akiről nem lehet tudni az eljárás során, hogy gyanúsított lesz, de feltételezhető, hogy van érdemi információja az eseményekről, azt ki lehet és ki is kell hallgatni tanúként – mondta Polt Péter. Amennyiben később az érintett elkövetőként jöhet szóba, akkor gyanúsítottként szerepelhet az ügyben, de korábbi tanúvallomása – ha nem ismétli meg – nem használható fel – közölte.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) pedig azt mondta még, pártjuk nem véletlenül használja a tapolcai időközi választás előtt a „Quaestor-koalíció” kifejezést, ugyanis annak tagja az MSZP és a Fidesz is. Előbbi esetében egy 17 milliárdos „kezességvállalás-szerűség” történhetett, míg a Fidesz–KDNP négy és fél-öt éven keresztül rendezetlenül hagyta a területet.
Hangsúlyozta, hogy az ügyben stratégiailag kiemelt gazdálkodó lett az ETO Park Kft., ezért a cég vagyontárgyait csak meghívásos alapon lehet majd értékesíteni. Hogyan fordulhatott elő, hogy az ETO Park Kft. esetében és a 18,7 milliárdos MFB-hitel esetében csődöt mondott a teljes ellenőrzési rendszer.
Tállai András sajnálatosnak nevezte, hogy a Quaestor csődjét a Jobbik arra használja, hogy ezzel előnyt szerezzen a tapolcai időközi választáson.
A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt mondta, ha a képviselő tudná, hogy mit jelent a koalíció, akkor ezt a szót biztosan nem használná az ETO Park Kft. zár alá vételére. Úgy fogalmazott, hogy az MSZP kormányok alatt lényegében jelzálogbejegyzés nélkül adták ki a hitelt. A Fidesz viszont hosszas tárgyalások után kényszerítette rá a gazdasági társaságot, hogy bejegyezzék az állami jelzálogot – tette hozzá.
A kormány a károsultakkal, az igazságszolgáltatással és az Országgyűléssel kötött koalíciót, hogy minél többen visszakapják a pénzüket és hogy minél hamarabb utolérjék a felelősöket – szögezte le.
Visszakanyarodva a napirend előttre: Volner János (Jobbik) a tapolcai választás kapcsán beszélt arról, hogy az elmúlt 25 évben a Fidesz és az MSZP egymás között „adta-vette”, cserélgette a hatalmat. „Holló a hollónak nem vájja ki a szemét” – idézte a közmondást, hozzátéve, hogy ezért nincs elszámoltatás soha. Elmondta, ezt a kétpólusú rendszert a Jobbik 2010-ben törte meg középpártként.
Azon véleményének adott hangot, a tapolcai választás eredményétől tart a Fidesz, a választás pedig a Jobbik és a Fidesz között dől el, a baloldalra leadott szavazatok pedig elvesznek.
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára visszautasította, hogy a jobbikosok folyamatosan egybemossák az MSZP–SZDSZ-koalíciót és a Fidesz-kormányt. Szerinte a Jobbik jelöltje nyíltan rasszista, antiszemita tartalmakat oszt meg az interneten, majd aztán hazudik erről. Az államtitkár Vona Gábor Jobbik-elnököt elhatárolódásra kérte.
A politikus a baloldali jelöltet egy régi szakszervezeti kádernek tartotta, aki a Mal Zrt. felügyelőbizottsági tagjaként nem ragadta meg a lapátot és nem állt ott az első sorban a vörösiszap-katasztrófa idején. A Fidesz–KDNP jelöltjét, Fenyvesi Zoltánt ajánlotta a választók figyelmébe. Mint mondta, nem a Fidesz, hanem magyar demokraták rettegnek a Jobbik győzelmétől.
Gulyás Gergely (Fidesz) a tapolcai választás tétjének azt tartja, hogy a térségben élők érdekeit ki fogja képviselni. Szerinte a kormánypártok jelöltje kiemelkedően a legalkalmasabb arra, hogy a környékbeliek érdekeit az Országgyűlésben képviselje.
Fenyvesi Zoltánnak köszönhető, hogy már jelöltként elérte, hogy az egészségügyi kormányzat korrigálja egy döntését, és ezért 2,3 milliárd forintos támogatást kap a tapolcai kórház – mondta. Majd megismételte az L. Simon László által megfogalmazott kifogásokat az ellenzéki jelöltekről. L. Simon László is a térség egészségügyi ellátásának fejlesztését emelte ki válaszában.
Napirend előtt a fentiek mellett az LMP a dolgozói szegénységről, míg a KDNP a gázellátásról szónokolt. A kérdéseknél a Jobbik az agrártámogatásokat, a levéltárakat, a vidéki bűnözést, Nyirő József újratemetését, valamint a röszkei határátkelő útjának fizetősségét firtatta, valamint azt tudakolták: milyen béremelés lesz a szociális szférában, és hogy a háború vagy a béke pártján áll-e a kormányzat Ukrajnával kapcsolatban. Az LMP a női esélyegyenlőségről, a kórházak átszervezéséről, a garázsvarrodákról érdeklődött, valamint az kérdezte: mikor kapnak béremelést a pedagógusok munkáját segítő munkatársak. A Fidesz a balmazújvárosi hulladéktároló felszámolásáról beszélt, valamint Sopronról érdeklődött. Az azonnali kérdések sorában az LMP azt firtatta: miért titkolják a kórházban szerzett betegségek számát?
