Kiterjeszti a kormány 2016. január 1-jétől a pedagógus-életpályát a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőkre, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálatokban dolgozó örökbefogadási tanácsadókra – jelentette be az emberi erőforrások minisztere tegnap egy budapesti szakmai konferencián. A miniszter szerint a pedagógus-életpálya kiterjesztése több mint 900 felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőt, örökbefogadási tanácsadót érint.
Az érdekvédők szerint a béremelés nagyon jó hír, üdvözlik, ám csak a bölcsődei dolgozók töredékét érinti, ezért további, gyors intézkedésekre lesz szükség. – A hatezer bölcsődei kisgyermeknevelőből mindössze 886 diplomás, vagyis a most bejelentett béremelés csak a gondozók 14 százalékát érinti – jelentette ki lapunknak Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke. A szakember leszögezte: korábban a Magyar Bölcsődék Egyesületével együtt maguk javasolták, hogy a diplomás kisgyermeknevelőkre terjesszék ki a pedagógus-életpályamodellt.
Rámutatott ugyanakkor, a többiek bérének felzárkóztatására is szükség van, ellenkező esetben olyan nagy lesz a különbség a felsőfokú szakképesítésű és a diplomás gondozók bére között, ami belső feszültségekhez vezethet. Mint mondta, egy kezdő diplomás bére havi több mint 40 ezer forinttal haladja majd meg januártól az eddigi béreket, de a munkában töltött évekkel fokozatosan nő a differencia. Egy több évtizedes munkaviszonnyal rendelkező, a diplomát megszerző gondozónak akár havi bruttó plusz 160 ezer forintot jelenthet az emelés.
Szűcs leszögezte: jelenleg elsősorban a fiataloknak van diplomájuk, hiszen a főiskolai képzés 2009-ben indult el. A cél az lenne, hogy minden gondozónak legyen diplomája, ennek ösztönzéséhez azonban nagyobb állami szerepvállalásra van szükség. Az államnak lehetővé kell tennie, hogy a jelenleg dolgozó gondozók ingyenes, államilag támogatott képzésre járhassanak, hiszen egy idősebb kisgyermeknevelőnek anyagilag nem éri meg, hogy félévenként 110 ezer forintos tandíjért három évig iskolába járjon, és a jelenlegi béréből nem is teheti meg. Szűcs szerint fontos az is, hogy a tanulmányok során elismerjék az eddig szerzett tudást és tapasztalatot, hiszen egy harminc éve a pályán lévő szakembernek már nyilván nem szükséges az alapokat megtanítani. Az érdekvédő hangsúlyozta: a diploma megszerzéséig is rendezni kell a többi dolgozó helyzetét, erre a szociális életpályamodell adhat lehetőséget, ám az azzal együtt járó béremelés mértékéről és a bevezetés időpontjáról egyelőre nem tudni konkrétumot, pedig a héten a kormány elé került a tervezet.
Mint arról lapunk a napokban beszámolt, egyre égetőbb problémát jelentett a bölcsődei dolgozók megalázóan alacsony keresete. A szférában 2008 óta nem volt béremelés, jelenleg a bölcsődei dolgozók 74 százalékának a nettó fizetése nem éri el a 2013-as létminimumot, a 85 770 forintot. A főiskolai diplomával dolgozó gondozók bére jelenleg tíz, a felsőfokú szakképesítéssel foglalkoztatott kisgyermeknevelőké pedig harminc év után, a nyugdíj előtt éri el a nettó kilencvenezer forintot.
Az alacsony keresetek miatt egyre nagyobb méreteket ölt a pályaelhagyás. A gondozók egy része külföldre megy dolgozni az itteni fizetés többszörösért. Mások itthon helyezkednek el, esetükben eddig főként az óvodák jelentettek nagy elszívóerőt, hiszen az óvónőkre már eddig is vonatkozott a pedagógus-életpályamodell, így ők legalább – havi 40 ezer forinttal többet keresnek, mint a bölcsődékben dolgozó kisgyermeknevelők.
