Megerősítette lapunknak az Országos Rendőr-főkapitányság, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda előterjesztést tett a Fővárosi Főügyészségnek Tarsoly Csaba előzetes letartoztatásának meghosszabbítására. A Quaestor-vezér 30 napos előzetese április 29-én járna le, így várhatóan a bíróság dönt majd a hosszabbításról, amennyiben az ügyészség indítványozza. Tarsoly ügyvédje, Papp Gábor lapunknak korábban azt mondta, ha az ügyészség indítványozza az előzetes fenntartását, kezdeményezni fogja az indítvány elutasítását.
A Quaestor-ügyben tegnap ismertette álláspontját a Magyar Bankszövetség is. Kovács Levente, a szervezet főtitkára a Kossuth rádióban elmondta, szerintük az alaptörvényből is levezethető, hogy nem jár kárpótlás a Quaestor-károsultaknak. Szerinte a Quaestor-ügy olyan terhet jelent a társadalomra, mintha minden magyar ember – csecsemőtől az aggastyánig – fejenként 18 ezer forintot dobna be a közösbe, hogy a 32 ezer Quaestor-károsult megkapja a pénzét. Kifejtette, hogy amíg a bankok és a magyar állampapír 2-3 százalékos hozamot tudott fizetni, addig volt egy cég, amely 8-10 százalékot fizetett. – A magasabb hozamnak nyilván a magasabb kockázat volt az ára. A Quaestor-ügyfelek papírjaira normál betűmérettel rá volt nyomtatva, hogy sem az Országos Betétbiztosítási Alap, sem a Befektetővédelmi Alap garanciája nem vonatkozik rá – mutatott rá, hozzátéve, hogy nem is tartja etikusnak, hogy valaki azt kéri, hogy őt kárpótolják, ha nem volt biztosítása.
A Fidesz szerint a bankszövetség főtitkárának nyilatkozatával ellentétben a Quaestor-károsultak kártalanítása csak ideiglenes terhet jelent a pénzügyi szektornak, hiszen a kártalanításra megelőlegezett összeget a bankok visszakapják majd a zárolt vagyonokból. A nagyobbik kormánypárt közölte, továbbra is azon az állásponton vannak – és ezért alkotta meg a parlament a kártalanítás felgyorsításáról szóló törvényt –, hogy a Quaestor-csoport fiktív kötvényeivel becsapott kisbetéteseket kártalanítani kell. A törvényben lefektetett feltételekkel a bankok együttműködését kérik a kártalanítás felgyorsításához és a követeléskezelő alap felállításához, hogy a 32 ezer kisbetétesnek ne kelljen éveken át egyénileg pereskednie, és gyorsított eljárással július végéig a pénzükhöz juthassanak – olvasható a közleményben. Kiemelték: az új befektetővédelmi rendszernek, a parlament és a kormány döntéseinek köszönhetően először történik meg a rendszerváltás óta, hogy a felderített pénzügyi csalások – a Buda-Cash-, a Hungária- és a Quaestor-ügy – áldozatai kártérítést kapnak. A szocialista kormányok idején egyetlen bedőlt cég (például Baumag, Hajdú-Bét, Globex) károsultjait sem kártalanították – idézte fel a nagyobbik kormánypárt.
Újabb állomásához érkezett a múlt héten kirobbant Kun-Mediátor botrány is. Az ügyben vasárnapra virradóra tartottak házkutatást a cég ügyvezetője, a szökésben lévő Dobrai Sándorné házában, illetve abban a panzióban, amelyet egyes információk szerint béreltek Karcagon. Meg nem erősített hírek szerint a cégvezető két lánya is jelen volt és együttműködött a hatóságokkal.
Helyi forrásoktól úgy tudjuk, a rendőrök a panziónál is jártak, ahol egy kisebb tömeg, köztük több károsult összegyűlt. Atrocitás nem történt, de a rendőröknek kellett távol tartani a tiltakozókat, akik azt kiabálták, hogy miért a károkozókat védik, miért nem a károsultakat. – A Kun-Mediátor Kft. 1,5–1,75 százalékos havi kamatot kínált az ügyfeleknek, ami éves szinten nagyjából 20 százaléknak felel meg – mondta érdeklődésünkre Séllei Ilona karcagi ügyvéd, aki várhatóan 140-150 károsultat, jórészt kisbefektetőket fog képviselni. Hozzátette, esetükben jórészt néhány millió forintos kárról van szó. Arról is beszélt, hogy két bizonyítási indítványt terjeszt majd elő. Az egyik arról szól, volt-e a társaság tevékenységi körében olyan, amely külön engedélyhez kötött. Van ugyanis olyan kisbefektető, aki állítása szerint azért adta a pénzét a Kun-Mediátornak, mert megnézte a cégjegyzéket, és ott pénzügyi, illetve brókertevékenység is volt a felsorolásban. Ha így van, az viszont a felügyeleti szervek felelősségét is felveti. A másik bizonyítási indítványban pedig arra keresne választ, hogy az ügyben szóba került két pénzintézet vajon betartotta-e a pénzmosás elleni törvény rendelkezéseit. A kár az óvatos becslések szerint is több milliárd forint, de akár a 20 milliárdot is elérheti.
A Kun-Mediátor ügye éles szóváltást hozott a parlament tegnapi ülésén is. A jobbikos Lukács László György felvetette, hogy nem tűnt fel az évtizedes csalássorozat, és emlékeztetett: a kormányban két karcagi miniszter is ül: Fazekas Sándor, illetve Varga Mihály. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azzal vágott vissza, hogy „az ön családjának az ügyvédi irodája ugyanoda van bejelentve, mint a Kun-Mediátor telephelye”. Lukács erre perrel fenyegette Tállait, amiért azt a látszatot keltette, hogy közös üzelmei lettek volna a Kun-Mediátorral.
A Jobbik tegnap egyébként feljelentést tett, mivel szerintük a fóti városvezetés önkormányzati felhatalmazás nélkül vett kötvényeket a Hungária Értékpapír Zrt.-nél egymilliárd forint értékben.
