Megerősítette lapunknak az Országos Rendőr-főkapitányság, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda előterjesztést tett a Fővárosi Főügyészségnek Tarsoly Csaba előzetes letartoztatásának meghosszabbítására. A Quaestor-vezér 30 napos előzetese április 29-én járna le, így várhatóan a bíróság dönt majd a hosszabbításról, amennyiben az ügyészség indítványozza. Tarsoly ügyvédje, Papp Gábor lapunknak korábban azt mondta, ha az ügyészség indítványozza az előzetes fenntartását, kezdeményezni fogja az indítvány elutasítását.
A Quaestor-ügyben tegnap ismertette álláspontját a Magyar Bankszövetség is. Kovács Levente, a szervezet főtitkára a Kossuth rádióban elmondta, szerintük az alaptörvényből is levezethető, hogy nem jár kárpótlás a Quaestor-károsultaknak. Szerinte a Quaestor-ügy olyan terhet jelent a társadalomra, mintha minden magyar ember – csecsemőtől az aggastyánig – fejenként 18 ezer forintot dobna be a közösbe, hogy a 32 ezer Quaestor-károsult megkapja a pénzét. Kifejtette, hogy amíg a bankok és a magyar állampapír 2-3 százalékos hozamot tudott fizetni, addig volt egy cég, amely 8-10 százalékot fizetett. – A magasabb hozamnak nyilván a magasabb kockázat volt az ára. A Quaestor-ügyfelek papírjaira normál betűmérettel rá volt nyomtatva, hogy sem az Országos Betétbiztosítási Alap, sem a Befektetővédelmi Alap garanciája nem vonatkozik rá – mutatott rá, hozzátéve, hogy nem is tartja etikusnak, hogy valaki azt kéri, hogy őt kárpótolják, ha nem volt biztosítása.
A Fidesz szerint a bankszövetség főtitkárának nyilatkozatával ellentétben a Quaestor-károsultak kártalanítása csak ideiglenes terhet jelent a pénzügyi szektornak, hiszen a kártalanításra megelőlegezett összeget a bankok visszakapják majd a zárolt vagyonokból. A nagyobbik kormánypárt közölte, továbbra is azon az állásponton vannak – és ezért alkotta meg a parlament a kártalanítás felgyorsításáról szóló törvényt –, hogy a Quaestor-csoport fiktív kötvényeivel becsapott kisbetéteseket kártalanítani kell. A törvényben lefektetett feltételekkel a bankok együttműködését kérik a kártalanítás felgyorsításához és a követeléskezelő alap felállításához, hogy a 32 ezer kisbetétesnek ne kelljen éveken át egyénileg pereskednie, és gyorsított eljárással július végéig a pénzükhöz juthassanak – olvasható a közleményben. Kiemelték: az új befektetővédelmi rendszernek, a parlament és a kormány döntéseinek köszönhetően először történik meg a rendszerváltás óta, hogy a felderített pénzügyi csalások – a Buda-Cash-, a Hungária- és a Quaestor-ügy – áldozatai kártérítést kapnak. A szocialista kormányok idején egyetlen bedőlt cég (például Baumag, Hajdú-Bét, Globex) károsultjait sem kártalanították – idézte fel a nagyobbik kormánypárt.
