Nagypéntek: nem voltak bátrak nem megölni

Nincs még egy ilyen jól dokumentált ókori esemény, mint Jézus szenvedéstörténete. Nem csoda, ha újra és újra nekirugaszkodunk. Nagypéntek.

Mi volt Jézus bűne? János evangéliumának 14. fejezete ír arról, hogy Jézus számtalan csodájának hírét a római kollaboránsok egyszerűen lázításnak tartották. Az újszövetségi Szentírásban emellett számtalan olyan helyet találunk, ahol a vallástudor farizeusok azért támadják Jézust, mert egyszerűen szokatlan számukra, ami Jézus működésének alig egy-két évét kísérte: látogatás és vacsora a bűnös vámosnál, vakok, leprások, mozgássérültek „varázsos” meggyógyítása, egy prostituált pártfogásba vétele, ezek mind-mind nem fértek bele a közrendszerető, törvénytudó és -tisztelő uraknál. Olyanok is voltak – a szadduceusok –, akik éppen Jézus fellépésétől féltették a zsidóság viszonylagos függetlenségét szimbolizáló jeruzsálemi templom megtartását.

A bírósági eseményekről a Magyar Katolikus Lexikon így folytatja: a pénteki nap Annásnál kezdődött, ő volt gyakorlatilag a Kajafás főpap előtti „szűrő” a procedúrában, nem mellékesen Kajafás apósa volt. A prekoncepció megvolt: Jézus veszélyezteti a közrendet, ezt különösebben nem is szándékozott bizonyítani. Az ügy „továbbpasszolása” után Kajafásnak – a hivatalos eljárásban – már valami konkrétumot is fel kellett volna mutatnia, de nem tudtak két olyan tanúvallomást összerakni, ami alapjául szolgálhatott volna Jézus elítéléséhez. Az ügy folytatódásának az volt a kulcsa, hogy magától Jézustól kérdezte meg, ő-e az élő Isten fia. Igen válaszáért Jézus elítélhető volt, ezt Márk evangéliuma részletesen leírja.

A legitim döntés meghozatalához Jézus ügye mehetett tovább Poncius Pilátushoz, pedig akár meg is kövezhették vagy fel is akaszthatták volna, ahogy erre kisebb horderejű eseteknél volt is példa. Az istenkáromlás vádját közben kiegészítették a lázításéval is. Pilátus helytartó előtt aztán egy kicsit kínos jogászkodásba torkollottak a dolgok; mivel maga a helytartó nem látta bizonyítottnak Jézus bűnösségét, a „zsidó szintre” akarta visszaküldeni a „peranyagot”. De hátha látnak valami csodát Jézustól, bevonatott még egy ítész, egy negyedes fejedelem rangban álló potentát, Heródes Antipász, aki viszont nem kapott csodajelet Jézustól – a csodák sosem szolgálták a kíváncsiság kielégítését. Miután megint Pilátus előtt találta magát Krisztus, az továbbra is próbált kibújni a halálbüntetés kiszabása alól. A jánosi beszámolóban olvasható, hogy mi „szorította végül sarokba” Pilátust: „Ha ezt elbocsátod, nem vagy a császár barátja.”

A halálbüntetést végül kiszabták, és a kor legkegyetlenebb formájában hajtották végre rajta: kínzás utáni kereszthalál – ezt annak idején csak gyilkosokon és rabszolgákon alkalmazták. Ami ezek után politikai szinten századokon át történik (keresztényüldözés), arról Máté és János evangélista előre írásban „biztosítja” az utókort.

A nagypénteki napon nincsen katolikus szentmise, csak szertartás (ez az egyetlen ilyen nap az évben), mert az áldozatot maga Krisztus mutatja be. A nagy szertartásnak három fő része van: igeliturgia (olvasmányok, könyörgések), hódolat a szent kereszt előtt (adoratio crucis) és áldozati rész.

A szertartáson kívül azonban szokás – ettől elkülönülten – keresztutat járni, nagyböjt más péntekjeihez hasonlóan. (Hazai katolikusok között egyre népszerűbb a Sík Sándor által írt verses keresztút.)

Nagypénteken – és a húsvéti előesti (vígilia) szentmiséig – nincs orgonaszó és más zenei kíséret sem, mivel „a harangok Rómába mentek”. A Passió eléneklésével idézik fel a szertartás során a fent leírt történéseket.

A protestáns egyházakban a nagypéntek a legnagyobb ünnep, az év egyetlen böjti napja, amelynek végén a legtöbb református és evangélikus gyülekezetben úrvacsorát osztanak a lelkészek. A protestáns hívők közül azok is, akik év közben nem vettek úrvacsorát (általában minden hónap első vasárnapján lehet ezt megtenni a protestáns liturgia szerint), nagypénteken magukhoz veszik a Jézus testét és vérét jelképező kenyeret és bort.

Ferenc pápa nagypéntek este a Colosseumnál jár keresztutat, ennek előkészített szövege itt olvasható. Nagyszombaton este 18 órakor kezdődik Erdő Péter húsvéti vigília-szertartása a budapesti bazilikában.

Bach: János-passió