Valódi vita-e a halálbüntetés „napirenden tartása”?

A vita felélesztésének tétje egyelőre inkább az, hogy mennyi radikális szavazót tud megnyerni magának a párt a téma felvetésével.

A keddi események után szerdán Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke Strasbourgban közölte, telefonbeszélgetést kezdeményezett Orbán Viktorral a halálbüntetésről szóló kijelentései miatt. Mint mondta: ellentétes lenne az európai joggal és barbarizmussal érne fel, amennyiben a magyar miniszterelnök visszaállítaná a halálbüntetést. Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának elnöke, volt belga miniszterelnök pedig Orbán Viktor támogatásának a megvonására szólította fel az Európai Néppártot.

Orbán Viktor már az első kormányzati ciklusában is többször megemlítette a halálbüntetés visszaállításának a lehetőségét. Az egyik leghíresebb nyilatkozatát a móri bankrablást követően tette a Kossuth rádióban. Igaz, ekkor már csak hat napig volt miniszterelnök, a ciklusa végén járt.

Miniszterelnöksége alatt szintén kiállt a halálbüntetés mellett Horn Gyula. Egy nagygyűlésen mondta a következőt: „A halálbüntetés olyan ügy, amelyikről érdemes lenne népszavazást tartani. Döntsön a nép, én igennel fogok szavazni.”

Szájer József, a Fidesz akkori frakcióvezetője erre reagálva azt nyilatkozta, hogy a miniszterelnök csak népszerűsége növelésére törekedett, de tanácsadóira hallgatva visszaszívta a kijelentést.

A Fideszt is a tagjai között tudó Európai Néppárt (EPP) szerdán azt írta Twitter-oldalán, hogy „a halálbüntetés ellentétes az EPP értékeivel és az EU szerződéseivel”. A jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú tömörülés elnöke, Joseph Daul pedig azt közölte, „kérni fogja, hogy beszélhessen Orbán Viktorral a halálbüntetés ről szóló előző napi kijelentései tisztázása végett".

Schulz és a többi EU-s politikus ringbe szállása kedvező lehet a Fidesz számára. Így a vita a kommunikációs térben már a túl liberális Brüsszel és a nemzeti érdekekért kiálló Fidesz között folyhat, aminek végén majd az uniót lehet hibáztatni a kezdeményezés kudarcáért.

Egyelőre a magyar külügy is csupán a vita lehetőségéről beszél, ami azt jelezheti, hogy a vitán kívül érdemi lépés nincs is tervbe véve: Szijjártó Péter szerdán az M1-en arra a kérdésre, milyen diplomáciai problémákat vethet fel, hogy Magyarországon szóba került a halálbüntetés napirenden tartása, úgy válaszolt, ez semmilyen nehézséget nem okoz.  Ez olyan vita, amely több országban is folyik, „sok esetben legitimnek minősítik ezt a vitát” – közölte. Hozzáfűzte: nem egyedülálló ez a vita a világon, több országban van érvényben ilyen szabályozás, vagy vita van arról, hogy legyen-e.

Beszédes lehet, hogy Orbán Viktor saját belügyminisztere ma egy külföldön, Belgrádban tett nyilatkozatában határozottan szembehelyezkedett a halálbüntetés visszaállításának ötletével. Ott arra az újságírói kérdésre, miszerint a halálbüntetés visszaállítása visszaszorítaná-e a bűnözést Magyarországon, Pintér Sándor azt válaszolta: „a bűnözést egy intézkedés nem tudja visszaszorítani”. Szerinte ehhez „társadalmi összefogás kell, amely a képzéstől, oktatástól, a társadalmi együttélés szabályainak a betartásától egészen a büntetőeljárásig és a különféle büntetésekig tart”. Pintér válaszában Cesare Beccaria 18. századi olasz jogtudóst idézte, aki szerint a büntetések megelőzésének egyik legjobb eszköze az, ha az elkövetőket elfogjuk.

A szintén fideszes Pócs János a Hír24-nek markánsabban fogalmazott: „Én egy keresztény ember vagyok és azt vallom, hogy az életet Isten adta, ő is veheti el.”

Az ellenzék közül egyedül a Jobbik támogatná a halálbüntetést. Vona Gábor igennel szavazna egy, a halálbüntetésről szóló népszavazáson, és nem tartja hitelesnek Orbán Viktor miniszterelnök szavait, miszerint napirenden kell tartani a kérdést. Vona Gábor az M1 kedd esti műsorában úgy értékelt: a miniszterelnök a tapolcai választásból azt a következtetést vonta le, hogy meg kell próbálni „a Jobbik hangszerein játszani és jobbikos témákat elvenni".

Ikotity István, az LMP országgyűlési képviselője szerdán egy más témában tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva beszélt erről a kérdésről. Ő úgy értékelte, hogy a Fidesz elkeseredetten próbálja visszaszerezni azt a választói réteget, amit elvesztett. Orbán Viktor miniszterelnök és pártja azért „dobta be” a halálbüntetés témáját, „hogy elegye a Jobbik kenyerét” – mondta.

A szocialisták szerint nem a Btk., hanem a trafiktörvény a hibás, és a jogszabály hatályon kívül helyezésével lehetne megelőzni a tragédiákat. „Azért lett bedobva Orbán Viktor miniszterelnök által ez a téma, mert nyilvánvalóan inkább erről lehet beszélni a társadalomban, mintsem valós problémákról, például a trafiktörvény eltörléséről. Nem kell felforgatni az Európai Unióhoz való viszonyrendszerünket, egészen egyszerűen csak hatályon kívül kellene helyezni a trafiktörvényt, amely tálcán kínálja a bűnözőknek azt, hogy bűncselekményt kövessenek el védtelen emberekkel szemben” – mondta Budai Bernadett.

Orbán Viktor ne játsszon isteni szerepet – ezt már Gyurcsány Ferenc mondta. A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a halálbüntetés tilalma az alkotmányos jog része, és a miniszterelnök szembe ment az európai keresztény értékrenddel.

Ami miatt a kérdés valószínűleg nem nő túl a „vitán”, az az, hogy a halálbüntetés visszaállítására Magyarországnak jelenleg gyakorlatilag nincs lehetősége.

Tény: a magyar Alkotmánybíróság 1990. október 24-én alkotmányellenesnek minősítette az állam életelvételi jogát. A testület határozatában kimondta: a Büntető törvénykönyvnek (Btk.) és a büntetőeljárásról szóló törvénynek, valamint más jogszabályoknak halálbüntetésről rendelkező részei alkotmányba ütköznek, ezért ezeket megsemmisíti. Emellett 1992-ben Magyarország csatlakozott az emberi jogok európai egyezményéhez, amelynek értelmében a tagországok bíróságai elvileg nem hozhatnak halálos ítéletet. A parlament egy évvel később módosította a Btk.-t is, amellyel megszűnt a halálos ítélet kimondásának jogi lehetősége, 1995-ben pedig törvénybe iktatta a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának második fakultatív jegyzőkönyvét, ezzel jogilag is véglegesen lezárta a halálbüntetés magyarországi történetét. Ráadásul a 2011-ben elfogadott alaptörvény is az ember elidegeníthetetlen jogának ismeri el az élethez való jogot.

Ha ezeken túl hazánk mégis úgy döntene, hogy visszaállítaná a halálbüntetést, akkor eljárás indulhatna ellene, amely szankciókhoz vezethet, mint például ahhoz, hogy felfüggesztik az ország szavazati jogát az Európai Tanácsban – mondta egy név nélkül nyilatkozó uniós tisztségviselő az AFP-nek. Kiemelte, hogy „a halálbüntetés eltörlése az EU-csatlakozás egyik előfeltétele”.

Rétvári Bence, a KDNP alelnöke a Válasz.hu-nak úgy fogalmazott, hogy „hívő keresztény politikus nem támogathatja a halálbüntetést”.

Kósa Lajos, Debrecen polgármestere a TV2 Mokka szerdai adásában azt mondta: „én azt gondolom, amit nem tudunk adni, azt nem vehetjük el".

Gelencsér Attila, Kaposvár fideszes országgyűlési képviselője szerint „a kaposváriak lesújtott közössége szinte egyöntetűen kiált a halálbüntetés után".