A nagyoknak kedvez az új reklámadó

A közepes méretű szereplők lehetnek a vesztesei a hétfőn közzétett 5,3 százalékos adókulcsot tartalmazó javaslatnak.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint tavaly hétszáz olyan cég volt Magyarországon, amelynek az adóköteles reklámbevétele meghaladta az ötszázmillió forintot. Az új reklámadó-javaslat alapján csak ezektől a cégektől körülbelül 14,8 milliárdos reklámadó-bevétel folyhat be a költségvetésbe, szemben a jelenlegi kulcsok alapján kalkulált 6,6 milliárddal. A parlamentnek hétfőn benyújtott új kormánytervezet eltörölné a reklámadó jelenlegi sávjait, és egységesen egy kulcsot vezetne be százmilliós reklámbevétel fölött. A piaci szereplők tiltakoznak a módosítás ellen.

Százmillió forintot meg nem haladó adóalaprész után nulla százalék marad a reklámadó mértéke a kormány módosító javaslata szerint, ám az adóalap e fölötti része után 5,3 százalék lesz az adókulcs. Így a tavalyi hétszáz helyett idén már több ezer céget érinthet ez a teher. A változás érzékenyen érintheti azt a több tízezer vállalkozást is, amelyeknek egyáltalán nem volt és nem is lesz reklámbevételük, de saját maguk reklámozása miatt mégis a reklámadótörvény hatálya alá tartoznak.

A javaslat célja az, hogy a törvény a módosítás után megfeleljen az uniós jognak, de emellett úgy változzon, hogy minél kevesebb adózási költséggel járjon. A kormány azért kényszerült a módosításra, mert az Európai Bizottság (EB) márciusban felfüggesztette a reklámadó-jogszabályt, és vizsgálatot indított. A bizottság szerint ugyanis a nullától ötven százalékig terjedő progresszív adókulcs szelektív, tisztességtelen versenyelőnyt teremthet bizonyos vállalatoknak, hiszen nem a nyereséget, hanem a reklámbevételeket terheli. A brüsszeli lépés nyomán a Miniszterelnökséget vezető Lázár János hónapokig tárgyalt a reklámadóval leginkább sújtott RTL külföldi tulajdonosával az adó módosításáról.

A jövőben tehát mindenkinek 5,3 százalékos kulccsal kellene adóznia, de akinek nem éri el a százmillió forintot az éves bevétele, annak nem kellene fizetnie. A javaslat lehetővé teszi továbbá, hogy a reklámok közzétevői a 2014-ben és a 2015-ben kezdődő adóévben egyaránt alkalmazhassák az új adómérték-rendelkezést.

– Nyomás alatt született a kormány új javaslata, hiszen az EB több problémáról is kinyilvánította véleményét. Az új javaslat azonban a Brüsszel által vitatott kérdések többségét kezelni tudja – mondta lapunknak Balogh László, a Reklámadóblog.hu szakértője. Brüsszeli ráhatással felülvizsgálták azoknak az ügyét is, akik olyan külföldi hirdetési szolgáltatón keresztül vagy közösségi oldalon hirdetnek, amelyek nem teljesítik reklámadó-fizetési kötelezettségüket, és reklámadó-nyilatkozatot sem adnak megrendelőiknek. A korábbi tervezet szerint reklám adóköteles megrendelése húszszázalékos kulccsal adózott volna, az új javaslatban ez is öt százalékra csökkenne. Ezek a megrendelők továbbra is csak akkor adóznak, ha havonta több mint 2,5 millióért reklámoznak, és nem kaptak reklámadó-nyilatkozatot.

– Ennek a jelentősége azonban elég csekély, mivel januártól ezeknek a hirdetőknek elég bekérni a reklámadó-nyilatkozatot, és bejelenteni az adóhatóságnak, ha nem kapták meg. Az egyik, kifejezetten a cégcsoportokat sújtó rendelkezés is enyhül. Ez a passzus azért szerepelt az eredeti törvényben, hogy ne lehessen kikerülni az adót a médiavállalatok feldarabolásával. A továbbiakban nem kell egybeszámítani a kapcsolt vállalkozások adóalapját, csak azokét, amelyek 2014. augusztus 15. után szétválással jöttek létre – mondta Balogh László. Szerinte a könnyítés a gyakorlatban azonban nem sok megtakarítást jelenthet a cégcsoportoknak, mivel ha az adóalapjukat százmilliós forgalmú cégekbe terelnék, akkor cégenként csupán 5,3 millió forint reklámadót tudnának megtakarítani, ami nem biztos, hogy fedezné ezeknek a társaságoknak a fenntartási költségeit.

A szakértő hangsúlyozta, hogy az új javaslat a legtöbb olyan kérdést kezeli, amelyet az EB vetett fel. Ugyanakkor az egykulcsos adó bevezetése nagyon kevés vállalkozást érint pozitívan. Azok a reklámokat közzétevő cégek, amelyek árbevétele körülbelül 500 millió forint volt, idáig mentesültek az adó alól, az új szabályok értelmében azonban már több mint 21 millió forintot kell fizetniük. Azok a társaságok jártak igazán jól, amelyek árbevétele meghaladta a 10 milliárd forintot.

A bevétellel növekvő adóteher kiváltása az egykulcsos reklámadóval nekik jelentős könnyebbséget jelenthet, ilyen cégből azonban csak kevés van. A Napi.hu számításai is az adószakértő adatait erősítik. A portál szerint az újratervezés nagy nyertese az RTL-csoport; az előző, idén januártól 50 százalékra emelt kulcs őket érintette leginkább. A tavalyi 23,7 milliárd forintos bevétele után a csoportot birtokló M-RTL Zrt.-nek 4,5 milliárdot kellett fizetnie, ez mostantól 1,5 milliárdra csökkenhet.

A TV2-t is üzemeltető MTM-SBS Zrt. az eddigi, mintegy kétmilliárd forintos elvonás helyett egymilliárdos adó elé néz. Így amíg korábban ez a két cég fizette be a reklámadó csaknem 70 százalékát, az új javaslat szerint ez az arány 25 százalékra csökkenhet. Lapunk értesülése szerint a reklámadót módosító törvényjavaslat újabb tiltakozáshullámot indított el. Információink szerint a média és a reklámipar érdekvédelmi szervezetei várhatóan a mai napon közös állásfoglalást adnak ki a tervezetről. A közleményben alapjában elhibázottnak, károsnak minősítik a reklámadót, és annak kivezetésére szólítják föl a kormányzatot. Fülöp Szilvia, a Magyar Reklámszövetség főtitkára lapunknak elmondta: a reklámadót nemcsak a média- és a reklámpiac, hanem a teljes magyar gazdaság szempontjából is rendkívül károsnak tartják.

Dunai András, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnöke pedig úgy nyilatkozott: a módosító javaslat sem változtat azon, hogy a reklámadó koncepcióját elhibázottnak tartják, és bíznak benne, a kormány is elismeri ezt, s kivezeti ezt az adónemet. Hangsúlyozta: nem látják, honnan teremtik majd elő az adó befizetéséhez szükséges összeget a kis- és közepes méretű hazai média- és reklámpiaci vállalkozások. Ráadásul a versenysemlegesség is sérül, hiszen a külföldi óriáscégek, mint a Facebook vagy a Google, nem fizetnek majd, így a már ma is tetemes versenyelőnyüket tovább növelhetik – tette hozzá Dunai András.