Patinás köztéri fémszobraink ellopása sokszor „csak” a környékbeliek szívének fáj, a kábeltolvajok azonban – amellett, hogy őket is agyonütheti az áram – vonatkisiklásokat, tömegszerencsétlenséget is okozhatnak, nem beszélve arról a tavalyi tragédiáról, amelynek okára a napokban derült fény.
A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség május elején három emberrel szemben emelt vádat, akik a megyében található Tát község egyik házába jártak lopni, egy alkalommal a ház szuterénjéből a falon futó réz gázcsöveket tördelték-tépkedték le. Megérezték a letört csővégből szivárgó gáz szagát, ezért felkapták a már leszedett 13 kilogramm rezet, és elhagyták a helyszínt. A gáz órákig ömlött, majd egy kikapcsoló mélyhűtőláda adott neki szikrát a robbanáshoz. A ház totálisan megsemmisült, további huszonöt épület és két autó is megrongálódott. Összesen mintegy hetvenmillió forint kárt okoztak, és csak a szerencsén múlt, hogy nem halt meg senki a bűncselekmény következtében.
Az esztergomi Magvető-szobrot több darabba fűrészelve próbálta meg elvinni az elkövető tavaly; a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság honlapja tucatnyi temetőből ellopott szoborról számol be. Ellopták továbbá Horváth Mihály püspök, történész százéves mellszobrát, Falk Miksa újságíró sírjáról a domborműveket, Mészöly Géza festőművész sírkövéről a palettát, máshonnan pedig nemesi címereket, fémdíszeket.
A tolvajok egyébként is rendkívül veszélyes módokon jutnak fémhulladékhoz: van, hogy tőből vágják ki a közlekedési táblák tartóoszlopait, ezzel halálos balesetnek kitéve az arra közlekedő autósokat és gyalogosokat egyaránt, ahogy Heves megyében szokták. Nagykanizsában annyira elegük lett a helyi hatóságoknak a fémlopásokból, hogy a közlekedési táblákat műanyagra, a fém aknafedőket pedig betonra cserélték – az utóbbiak ellopásával méteres aknákba zuhanhatnak a járókelők, de az úttesten közúti balesetet is okozhat a hiány. A vasúti jelzőlámpák kábeleinek ellopása szintén halálos balesetek forrása lehet, hiszen ha nem villog pirosan a lámpa, a gyanútlan autósok a vonat elé hajthatnak az átjárónál.
A felsővezeték-lopás miatt késő vonatokról, hévekről sűrűn hallhattunk már tavaly is, a vasúti kábellopás azonban sokkal súlyosabb tragédiákhoz is vezethet: Dél-Afrikában néhány éve e miatt ütközött két vonat, kétszázan megsérültek, köztük sok gyerek.
Az érthető, hogy sok tolvaj számára semmit sem jelent az, hogy másokat életveszélybe sodor, az viszont már annál meglepőbb, hogy a saját életüket sem féltik. Amikor például a Tettye Forrásház tortyogói vízbázisának területén egy oszloptranszformátort próbáltak meg kiszerelni, a húszezer voltos középfeszültség miatt halálos áramütést, égési sérülést is szenvedhettek volna; ugyanez igaz a vasúti kábelekre is.
Ráadásul mindezen kockázatoknak magukat és embertársaikat is gyakorlatilag aprópénzért teszik ki, közben pedig hatalmas károkat okoznak. A fent említett esetben például nulla haszonnal – hiszen a trafót nem tudták elvinni – sikerült mintegy egy és negyed millió forintos kárt okozni, hiszen a kifolyó olaj miatt a talajt is ki kellett cserélni – ismertette a helyzetet a forrásház villamos csoportjának vezetője.
Ha pedig visszatérünk a táti esethez, amikor a gázcsöveket lopták el a delikvensek, és csak a szerencsén múlt, hogy nem halt meg senki, a tolvajok – hivatalos átvételi áron számolva – tizenkétezer forint haszonért robbantották fel a házat és rongáltak meg huszonöt másikat, ezzel mintegy hetvenmillió forintnyi kárt okozva.
De vég nélkül sorolhatók a példák. Hosszú ideig szünetelt a telefonszolgáltatás több településen, miután tavaly Tiszapalkonyán kivágtak három méter rézkábelt egy telefontársaság kapcsolószekrényéből; a rongálással az elkövetők mintegy félmillió forintos kárt okoztak, a kábelért ötezer forintot kaptak. Hasonló aránnyal számolhatunk az alábbi, példaként felsorolt esetekben is, amikor tízmilliós csirkeetető berendezést, kábeleket, hősugárzókat loptak Bakson a tolvajok, a negyvenmilliónyi okozott kár ellenében legfeljebb egymillió forintos bevételre számíthattak. Vagy amikor az E.on munkaállomásairól elektronikai eszközöket vitt el egy férfi, tízmilliós kárt okozva.
Összehasonlítva a NAV-tól kikért részletes táblázatot a lefoglalt fémhulladékokról a MÉH-telepek hivatalos átvételi áraival, kiviláglik, hogy a legdrágább tételért, a réz kilójáért mintegy 950 forintot tehetnek zsebre a fémtolvajok. Ennyiért kockáztatják saját maguk és mások testi épségét, életét.
Bár nemrég a Nemzetgazdasági Minisztérium büszkén jelentette, hogy a fémtörvény és végrehajtási rendelete alkotta új szabályrendszer meghozta gyümölcsét, és csökkent a fémlopások száma. Tonnányi illegális fémhulladékot foglaltak le, egyre több bírságot szabtak ki és a többi, ugyanakkor nem valószínű, hogy ez elrettentené a tolvajokat, akik a fenti esetekért felelősek.
A csökkenő tendenciák ellenére nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változásra is szükség lenne. A fideszes Boldog István – egyébként a Jobbik ötletén alapuló – 2013-as kezdeményezése szerint terrorizmusnak számítana a közüzemi kábelek ellopása, az azzal életveszélyt okozó bűnözők olyan mértékű büntetést kapnának, mint a terroristák. Ugyanakkor az új Btk. csak a szándékosan terrorcéllal rongálókat sújtja ilyen büntetéssel, aki csak nem vesz tudomást tettei következményeiről, az megússza a rongálásért kapott büntetéssel.
Az ügy azóta sem halad előre, Boldog idén tavasszal újra előhozakodott az ötlettel. Kérdés, most meddig jutnak vele.
