Aprópénzért játszanak az életünkkel a bűnözők

Tavaly egy komplett ház robbant fel a falból kitépkedett gázcsövek miatt, a kábellopások pedig vonatkisiklást is okoztak már.

A felsővezeték-lopás miatt késő vonatokról, hévekről sűrűn hallhattunk már tavaly is, a vasúti kábellopás azonban sokkal súlyosabb tragédiákhoz is vezethet: Dél-Afrikában néhány éve e miatt ütközött két vonat, kétszázan megsérültek, köztük sok gyerek.

Az érthető, hogy sok tolvaj számára semmit sem jelent az, hogy másokat életveszélybe sodor, az viszont már annál meglepőbb, hogy a saját életüket sem féltik. Amikor például a Tettye Forrásház tortyogói vízbázisának területén egy oszloptranszformátort próbáltak meg kiszerelni, a húszezer voltos középfeszültség miatt halálos áramütést, égési sérülést is szenvedhettek volna; ugyanez igaz a vasúti kábelekre is.

Ráadásul mindezen kockázatoknak magukat és embertársaikat is gyakorlatilag aprópénzért teszik ki, közben pedig hatalmas károkat okoznak. A fent említett esetben például nulla haszonnal – hiszen a trafót nem tudták elvinni – sikerült mintegy egy és negyed millió forintos kárt okozni, hiszen a kifolyó olaj miatt a talajt is ki kellett cserélni – ismertette a helyzetet a forrásház villamos csoportjának vezetője.

Ha pedig visszatérünk a táti esethez, amikor a gázcsöveket lopták el a delikvensek, és csak a szerencsén múlt, hogy nem halt meg senki, a tolvajok – hivatalos átvételi áron számolva – tizenkétezer forint haszonért robbantották fel a házat és rongáltak meg huszonöt másikat, ezzel mintegy hetvenmillió forintnyi kárt okozva.

De vég nélkül sorolhatók a példák. Hosszú ideig szünetelt a telefonszolgáltatás több településen, miután tavaly Tiszapalkonyán kivágtak három méter rézkábelt egy telefontársaság kapcsolószekrényéből; a rongálással az elkövetők mintegy félmillió forintos kárt okoztak, a kábelért ötezer forintot kaptak. Hasonló aránnyal számolhatunk az alábbi, példaként felsorolt esetekben is, amikor tízmilliós csirkeetető berendezést, kábeleket, hősugárzókat loptak Bakson a tolvajok, a negyvenmilliónyi okozott kár ellenében legfeljebb egymillió forintos bevételre számíthattak. Vagy amikor az E.on munkaállomásairól elektronikai eszközöket vitt el egy férfi, tízmilliós kárt okozva.

Összehasonlítva a NAV-tól kikért részletes táblázatot a lefoglalt fémhulladékokról a MÉH-telepek hivatalos átvételi áraival, kiviláglik, hogy a legdrágább tételért, a réz kilójáért mintegy 950 forintot tehetnek zsebre a fémtolvajok. Ennyiért kockáztatják saját maguk és mások testi épségét, életét.

Bár nemrég a Nemzetgazdasági Minisztérium büszkén jelentette, hogy a fémtörvény és végrehajtási rendelete alkotta új szabályrendszer meghozta gyümölcsét, és csökkent a fémlopások száma. Tonnányi illegális fémhulladékot foglaltak le, egyre több bírságot szabtak ki és a többi, ugyanakkor nem valószínű, hogy ez elrettentené a tolvajokat, akik a fenti esetekért felelősek.

A csökkenő tendenciák ellenére nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változásra is szükség lenne. A fideszes Boldog István – egyébként a Jobbik ötletén alapuló – 2013-as kezdeményezése szerint terrorizmusnak számítana a közüzemi kábelek ellopása, az azzal életveszélyt okozó bűnözők olyan mértékű büntetést kapnának, mint a terroristák. Ugyanakkor az új Btk. csak a szándékosan terrorcéllal rongálókat sújtja ilyen büntetéssel, aki csak nem vesz tudomást tettei következményeiről, az megússza a rongálásért kapott büntetéssel.

Az ügy azóta sem halad előre, Boldog idén tavasszal újra előhozakodott az ötlettel. Kérdés, most meddig jutnak vele.