Aprópénzért játszanak az életünkkel a bűnözők

Tavaly egy komplett ház robbant fel a falból kitépkedett gázcsövek miatt, a kábellopások pedig vonatkisiklást is okoztak már.

Veczán Zoltán
2015. 05. 17. 15:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Patinás köztéri fémszobraink ellopása sokszor „csak” a környékbeliek szívének fáj, a kábeltolvajok azonban – amellett, hogy őket is agyonütheti az áram – vonatkisiklásokat, tömegszerencsétlenséget is okozhatnak, nem beszélve arról a tavalyi tragédiáról, amelynek okára a napokban derült fény.

A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség május elején három emberrel szemben emelt vádat, akik a megyében található Tát község egyik házába jártak lopni, egy alkalommal a ház szuterénjéből a falon futó réz gázcsöveket tördelték-tépkedték le. Megérezték a letört csővégből szivárgó gáz szagát, ezért felkapták a már leszedett 13 kilogramm rezet, és elhagyták a helyszínt. A gáz órákig ömlött, majd egy kikapcsoló mélyhűtőláda adott neki szikrát a robbanáshoz. A ház totálisan megsemmisült, további huszonöt épület és két autó is megrongálódott. Összesen mintegy hetvenmillió forint kárt okoztak, és csak a szerencsén múlt, hogy nem halt meg senki a bűncselekmény következtében.

Az esztergomi Magvető-szobrot több darabba fűrészelve próbálta meg elvinni az elkövető tavaly; a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság honlapja tucatnyi temetőből ellopott szoborról számol be. Ellopták továbbá Horváth Mihály püspök, történész százéves mellszobrát, Falk Miksa újságíró sírjáról a domborműveket, Mészöly Géza festőművész sírkövéről a palettát, máshonnan pedig nemesi címereket, fémdíszeket.

A tolvajok egyébként is rendkívül veszélyes módokon jutnak fémhulladékhoz: van, hogy tőből vágják ki a közlekedési táblák tartóoszlopait, ezzel halálos balesetnek kitéve az arra közlekedő autósokat és gyalogosokat egyaránt, ahogy Heves megyében szokták. Nagykanizsában annyira elegük lett a helyi hatóságoknak a fémlopásokból, hogy a közlekedési táblákat műanyagra, a fém aknafedőket pedig betonra cserélték – az utóbbiak ellopásával méteres aknákba zuhanhatnak a járókelők, de az úttesten közúti balesetet is okozhat a hiány. A vasúti jelzőlámpák kábeleinek ellopása szintén halálos balesetek forrása lehet, hiszen ha nem villog pirosan a lámpa, a gyanútlan autósok a vonat elé hajthatnak az átjárónál.

A felsővezeték-lopás miatt késő vonatokról, hévekről sűrűn hallhattunk már tavaly is, a vasúti kábellopás azonban sokkal súlyosabb tragédiákhoz is vezethet: Dél-Afrikában néhány éve e miatt ütközött két vonat, kétszázan megsérültek, köztük sok gyerek.

Az érthető, hogy sok tolvaj számára semmit sem jelent az, hogy másokat életveszélybe sodor, az viszont már annál meglepőbb, hogy a saját életüket sem féltik. Amikor például a Tettye Forrásház tortyogói vízbázisának területén egy oszloptranszformátort próbáltak meg kiszerelni, a húszezer voltos középfeszültség miatt halálos áramütést, égési sérülést is szenvedhettek volna; ugyanez igaz a vasúti kábelekre is.

Ráadásul mindezen kockázatoknak magukat és embertársaikat is gyakorlatilag aprópénzért teszik ki, közben pedig hatalmas károkat okoznak. A fent említett esetben például nulla haszonnal – hiszen a trafót nem tudták elvinni – sikerült mintegy egy és negyed millió forintos kárt okozni, hiszen a kifolyó olaj miatt a talajt is ki kellett cserélni – ismertette a helyzetet a forrásház villamos csoportjának vezetője.

Ha pedig visszatérünk a táti esethez, amikor a gázcsöveket lopták el a delikvensek, és csak a szerencsén múlt, hogy nem halt meg senki, a tolvajok – hivatalos átvételi áron számolva – tizenkétezer forint haszonért robbantották fel a házat és rongáltak meg huszonöt másikat, ezzel mintegy hetvenmillió forintnyi kárt okozva.

De vég nélkül sorolhatók a példák. Hosszú ideig szünetelt a telefonszolgáltatás több településen, miután tavaly Tiszapalkonyán kivágtak három méter rézkábelt egy telefontársaság kapcsolószekrényéből; a rongálással az elkövetők mintegy félmillió forintos kárt okoztak, a kábelért ötezer forintot kaptak. Hasonló aránnyal számolhatunk az alábbi, példaként felsorolt esetekben is, amikor tízmilliós csirkeetető berendezést, kábeleket, hősugárzókat loptak Bakson a tolvajok, a negyvenmilliónyi okozott kár ellenében legfeljebb egymillió forintos bevételre számíthattak. Vagy amikor az E.on munkaállomásairól elektronikai eszközöket vitt el egy férfi, tízmilliós kárt okozva.

Összehasonlítva a NAV-tól kikért részletes táblázatot a lefoglalt fémhulladékokról a MÉH-telepek hivatalos átvételi áraival, kiviláglik, hogy a legdrágább tételért, a réz kilójáért mintegy 950 forintot tehetnek zsebre a fémtolvajok. Ennyiért kockáztatják saját maguk és mások testi épségét, életét.

Bár nemrég a Nemzetgazdasági Minisztérium büszkén jelentette, hogy a fémtörvény és végrehajtási rendelete alkotta új szabályrendszer meghozta gyümölcsét, és csökkent a fémlopások száma. Tonnányi illegális fémhulladékot foglaltak le, egyre több bírságot szabtak ki és a többi, ugyanakkor nem valószínű, hogy ez elrettentené a tolvajokat, akik a fenti esetekért felelősek.

A csökkenő tendenciák ellenére nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változásra is szükség lenne. A fideszes Boldog István – egyébként a Jobbik ötletén alapuló – 2013-as kezdeményezése szerint terrorizmusnak számítana a közüzemi kábelek ellopása, az azzal életveszélyt okozó bűnözők olyan mértékű büntetést kapnának, mint a terroristák. Ugyanakkor az új Btk. csak a szándékosan terrorcéllal rongálókat sújtja ilyen büntetéssel, aki csak nem vesz tudomást tettei következményeiről, az megússza a rongálásért kapott büntetéssel.

Az ügy azóta sem halad előre, Boldog idén tavasszal újra előhozakodott az ötlettel. Kérdés, most meddig jutnak vele.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.