Célkeresztben a hamis gyógyszerek: uniós szigorítás emelheti az árakat?

Hazánkban legális patikában hamis gyógyszert még nem találtak, viszont az internet tele van illegális készítményekkel.

Egyre nagyobb méreteket ölt a gyógyszerhamisítás: a nem eredeti, vagy egyesen illegális készítmények száma exponenciálisan nőtt az elmúlt években – jelentette ki Pozsgay Csilla, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgatója egy szerdai háttérbeszélgetésen. A hamis és az illegális gyógyszer nem ugyanazt jelenti: az előbbi alatt azt értjük, hogy a készítmény konkrétan hamisítvány, tehát valamilyen létező terméket utánoz – megtévesztő a doboza, címkézése, hatóanyag-tartalma, összetétele nem megbízható. Jellemzően kevesebb bennük a hatóanyag.

Ezzel szemben az illegális gyógyszer azt jelenti, hogy a szer eleve nincs is törzskönyvezve és engedélyezve, vagy például olyan hatóanyagot tartalmaz, amely nem legális, például azért, mert már régen kivonták a forgalomból. A főigazgató kiemelte, hogy az unióban 2013-ban 10 millió doboz olyan készítményt foglaltak le, ami hamis vagy illegális volt. Ez a szám négyszer annyi, mint a korábbi években volt.

A háttérbeszélgetésen Fittler András, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerészeti Intézetének munkatársa, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökségi tagja is részt vett. Elmondta, hogy a hamis gyógyszerek a világon mindenütt az internetes áruházakban a leggyakoribbak. Idézett egy amerikai kutatást is, melyben az elemzők 35 ezer internetes gyógyszertárnak tűnő weboldalt vizsgáltak, és megállapították, hogy azoknak csak 0,6 százaléka volt legális. Ki lehet tehát jelenteni, hogy a tengerentúlon már komoly iparág épült a betegek megtévesztésére.

A gyógyszerész beszámolt arról is, hogy próbaképp már az egyetemük is rendelt gyanús készítményeket ilyen áruházakból: a tesztként vásárolt növekedési hormont meg is kapták. Ez nem mindig van így: megesik, hogy a csaló weboldalakról a kifizetett termék el sem jut a vevőhöz. Ilyen esetben ez még szerencsének is mondható, hiszen a beteg csak pénzt veszít, de legalább ártalmas terméket nem fogyaszt. Utóbbi nem tréfa, a magyar hatóságokhoz az Interpolon keresztül már olyan információ is eljutott, hogy az Egyesült Királyságban nyolc ember életét követelte egy olyan illegális fogyasztószer, amiben gyomirtót mutattak ki.

Magyarország azért tartozik azon ritka uniós országok közé, ahol patikában és nagykereskedőnél még soha nem találtak hamis gyógyszert, mert nagyon szigorú, zárt rendszert alkalmazunk, a hatóságok komolyan ellenőrzik a gyártókat, patikákat, kereskedőket, a teljes ellátási hálót. Európa más országaiban ez jellemzően nincs így, emiatt hozott az Európai Bizottság egy olyan döntést, amely szerint nyomon követhető biztonsági elemekkel kell felszerelni a gyógyszereket. Minden egyes dobozt.

Hatalmas mennyiségről van szó: jelenleg az unióban összesen 17 milliárd doboznyi vényköteles gyógyszer van forgalomban, a jövőben minden egyes tételnek az útját nyomon kell követni – ismertette a számadatokat Ilku Lívia, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője. Mint mondta, ennek érdekében Európa legszerteágazóbb informatikai nyilvántartó rendszerét kell kiépíteni. A 17 milliárd doboz gyógyszer 4600 gyártóhelyről kerül a piacra, 177 ezer helyen adják ki őket a gyógyszerészek, beleértve a patikákat és a kórházakat is.

Az uniós előírás bennünket is kötelez, így a biztonsági elemek a nálunk kapható gyógyszerekre is rákerülnek, várhatóan 2018-tól. Mivel a rendelet közlése még nem történt meg – megjelentetését az idei első félév végéig ígérték –, a pontos szabályok még nem ismertek. Egyelőre csak a főbb irányvonalak tudhatók, valamint az, hogy a rendszer kiépítésének és működtetésének költségét a gyártóknak kell állniuk. Egyelőre nem ismert, hogy ez mennyi pluszterhet jelent majd nekik, csak annyi biztos, hogy annak a technikának a kiépítése, amellyel a nyomon követést lehetővé tevő logót a csomagolásra ráteszik, milliárd forintos tételt jelent majd. Viszont ez az összeg még elenyésző lesz ahhoz képest, mint amennyibe az informatikai rendszer kiépítése és fenntartása fog kerülni. Az pedig végképp kérdés, hogy a gyógyszergyárak a rájuk terhelt pluszkiadást beépíthetik-e a gyógyszerek árába.