Úgy tűnik, a 2013-as trafiktörvény sikeresen felpörgette a feketekereskedelmet, miközben a hazai dohányosok számának drasztikus csökkenése egyelőre várat magára – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adataiból.
A hatóság jövedéki statisztikája szerint tavaly több mint 7,9 milliárd szál cigarettát, szivart és szivarkát értékesítettek Magyarországon, ami önmagában ugyan jócskán elmarad a korábbi évek átlagától, ám hogy tisztán lássuk a helyzetet, ehhez még hozzá kell adni azt a valószínűleg rekordmennyiségű, 5700 tonna fogyasztási dohányt, amelyből 1 grammos, keményre tömött szálakkal számolva 5,7 milliárd cigarettát sodorhattak „füstölgő” honfitársaink.
Az így kapott összeg (13,6 milliárd szál) csak 1,4 milliárddal múlja alul a megelőző év fogyasztását. Ha viszont minden szálba egy-két csipettel kevesebb dohányt szuszakoltunk 2014-ben, akkor máris eltekinthetünk a különbözettől. E felvetésünket lényegében a NAV is megerősítette, amikor a tavalyi év jellemzői között szóba hozta az úgynevezett expandált dohány elterjedését. A különleges eljárással szárított dohánynak a fajlagos térfogata sokkal nagyobb, mondhatni „fel van fújva”, ezért súlyra kevesebb kell egy szál sodort vagy töltött cigarettához, így aztán néminemű élvezetiérték-csökkenés fejében ugyanannyit szívhatunk, mint korábban.
Sokkal szembeötlőbb változás jellemzi azonban a bűnügyi adatokat. A hatóság közlése alapján elmondható, hogy 2011 és 2013 között évente 60-70 millió szálnyi cigarettát foglaltak le a különböző eljárások során. Aztán tavaly ez a mennyiség hirtelen 100 millió fölé ugrott, és ezzel egy időben a feketepiacról kivont dohány tömege 4,5 tonnáról csaknem hatszorosára, 26 tonnára emelkedett. Hacsak nem a vám- és pénzügyőrök lettek hirtelen lelkes sztahanovistákká, akkor ebből az következik, hogy a nemzeti dohányboltok bevezetése óta jelentősen nőtt a hazánkba irányuló csempészet intenzitása.
A NAV-nál ugyan ezt így nem jelentették ki, azt viszont elmondták, hogy nem csoda, ha sokan próbálkoznak, mivel óriási haszonnal kecsegtető üzletről beszélünk. Ukrajnában jelenleg egy doboz alsó középkategóriás cigaretta 113– 115 forintos áron szerezhető be, amit 60-70 forintos felárral adnak el a magyar megrendelőknek. Ennek fejében az ukrán fél vállalja a csomagolást és a szállítást. A magyar bűnözők aztán a 170 forintos cigaretta dobozonkénti árára még rátesznek 60-70 forintot, és ez lesz a hazai „nagykerár”.
Talán nem tűnik nagynak ez az árrés, de nézzünk csak egy példát! A NAV nemrégiben felszámolt egy bűnszervezetet, amely képes volt egyetlen éjszaka alatt akár 250 ezer doboz cigarettát is átvenni az ukránoktól. Ez azt jelenti, hogy mind az ukrán, mind a magyar fél 16-17 millióval lett gazdagabb néhány óra alatt. Ha ebből levonjuk a költségeket, akkor is 6-7 millió forint ütötte a markukat. Ami a módszereket illeti, a hatóság elöljáróban leszögezte: hazánk, s egyben az Európai Unió egyik legkritikusabb területe a maga 137 kilométeres ukrán–magyar határszakaszával az észak-alföldi régió.
A cigarettacsempészet 70 százalékban ott, a zöldhatáron át bonyolódik, és a lefoglalt áru 90 százaléka is erről a területről származik. A zöldhatáron bűnözői csoportok tevékenykednek az előre felosztott területeiken, míg a határátkelőkön jobbára a kalandorok próbálkoznak. Mint azt már említettük, általában az ukránok feladata a cigaretta bejuttatása az országba. Erre vagy terepjárókat, vagy még gyakrabban teherszállító munkásokat – „serpákat” – alkalmaznak, akik esetenként akár 30-40 fős karavánba verődve kísérlik meg a szállítmányuk célba juttatását.
Egy-egy serpa 3-4 mesterkartont, azaz 150-200 karton cigarettát hoz magával. Az átvevő vagy azonnal az ország belsejébe továbbítja, vagy úgynevezett zöldes buszokkal a határ menti depókba viteti a csempészárut, és átmenetileg ott tárolja. A bűnözőket természetesen a Tisza sem állítja meg. A NAV tapasztalatai szerint rendszeresen próbálkoznak gumicsónakokkal áthozni nagyobb mennyiségű cigarettát, de az is előfordult már, hogy elektromos hajtású csónakra halmozták a szállítmányt, és 30 folyamkilométeren át úsztatták lefelé annak reményében, hogy így kikerülnek a fokozottan ellenőrzött zónából.
Szintén jellemző módszer, hogy a csempészek cigarettacsomagokat helyeznek el például autójuk üzemanyagtartályában. Az emberi kreativitás példája, hogy savanyúság közül vagy tortából is előkerült már cigaretta. A csempészcigaretták fellelésére keresőkutyákat vet be a NAV. Nekik köszönhetően egyre több illegális szállítmány bukik meg a határon. Ezenkívül több helyen már jó ideje működik a vasúti és a teherautókat átvilágító röntgenberendezés, és üregvizsgáló készülékek is segítik a munkát. Tavaly pedig a zöldhatár védelmére éjjellátókat és hőkamerát is beszerzett a hatóság.
Az adó- és vámhivatalnál egyébként hangsúlyozták: arra törekszenek, hogy komplett bűnözői csoportokat, bűnszervezeteteket vonjanak ki a fogalomból, amivel ellátási zavarokat tudnak okozni a feketepiacon. Ám hozzátették: nincsenek illúzióik, hiszen a megüresedett helyekért azonnal megindul a harc, és előbb utóbb újabb bűnözői csoport foglalja el azt. Feketegyártás. Hazánk a cigarettacsempészet szempontjából nemcsak cél-, hanem tranzitország is – közölte a NAV.
