A Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette: mintegy kilencven, önkormányzati távhőszolgáltató vállalat állami érdekkörbe kerüléséről tárgyalnak. Lázár szerint a társasházi gázmérő órák cseréje újabb rezsicsökkentést jelent. Úgy érvelt, miután az ENKSZ átvette a Főgáz Zrt. ügyfeleit, azt tapasztalta, a Főgáz manipulálta az órákat.
Sok társasházban ugyanis a gáztársaság nagyobb gázmérőket szerelt fel, mint indokolt lett volna. Emiatt a házaknak nagyobb alapdíjat kellett fizetnie, és hiába kérték a lakók az óracserét, a közműszolgáltató megtagadta azt. Lázár János közölte az is, még számolják, hány házat, háztartást csapott be a szolgáltató, de az eddigi adatok alapján a módosítás kétezer társasházat érint. A tervek szerint a pénzt jóváírják majd a számlákon – jelentette ki.
Hozzátéve, a kabinet most úgy döntött: kormánydöntés kötelezi az egyetemes szolgáltatókat az óracserére, s ezáltal csökkenhet a társasházak és az emberek gázszámlája. A Főgáz szerinte becsapta a társasházakat és az embereket, a menedzsmentnek pedig viselnie kell a konzekvenciákat. Ez utóbbi kijelentés az elemzők szerint vélhetőleg a cégvezetők leváltását vetíti előre.
Szakértők úgy vélik, kérdéses, hogy mennyire vehető komolyan Lázárnak az áramcégek gyors állami felvásárlásával kapcsolatos kijelentése. A kormányzat részéről ugyanis már tavaly ősz óta több alkalommal elhangzott, hogy a nemzeti közműszolgáltató az egyik piaci áramcég felvásárlásán keresztül „heteken belül” megjelenik a lakossági villamos energia piacán. Utoljára Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára közölte csaknem egy hónapja, hogy a kormány hamarosan megállapodást köt az egyik áramcég megvételéről. Eddig azonban a beígért tranzakció nem történt meg.
Mi több, lapunk a napokban úgy értesült, hogy a korábbinál is lassabban haladnak a tárgyalások a kormányzat és az áramszolgáltatók között a cégfelvásárlásokról. Ennek pedig az általunk megkérdezett szakértők szerint az oka az, hogy a kormány korlátozott nagyságú anyagi forrásokkal rendelkezik a tranzakcióhoz, így hosszas alkudozásra kényszerül.
A hozzáértők azt is megjegyezték: az állam megjelenése az árampiacon nem lesz gyorsan lezajló folyamat. Első körben ugyanis csupán szándéknyilatkozatot írnak majd alá a felek az adásvételről. A részletes szerződés megkötése csak ez után következik, és csak mindezeket követően történik majd meg az ügyfélkör átadása az állami rezsiholdingnak. Érdemes megjegyezni: az áramfogyasztók nem járnak majd jobban azzal, hogy átkerülnek az állami céghez, miután ugyanakkora villanyszámlát fizetnek, mint korábban.
Amint arról beszámoltunk: a piaci források szerint továbbra is az Elmű-Émász társaságcsoport ügyfélszolgálati leányvállalata, Elmű-Émász Ügyfélszolgálati Kft. a kormányzat legfőbb kivásárlási célpontja. Úgy tudjuk: a vállalatot a Magyar Fejlesztési Bank vásárolná meg, és az állami tulajdonba vont kft. irányítás szempontjából az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-hez tartozna. A vételárat tízmilliárd forint nagyságrendűre teszik az elemzők. Az Elmű-Émász-csoport évente nagyjából éppen ekkora összeget veszít a több mint kétmillió budapesti, főváros környéki, illetve észak-magyarországi lakossági ügyfelének a kiszolgálásán.
Hasonló a helyzet a másik egyetemes energiaszolgáltató, a magyar piacról távozni szándékozó francia hátterű EDF Démász- társaság esetében is. Az iparágban felreppent hírek szerint a kormányzat ezzel a céggel is tárgyalásokat folytat a leányvállalata átvételéről, csakúgy mint német E.ON konszernnel. Az üzlet – úgy tudjuk – eddig még egyik esetben sem nem jött létre. Ez azonban nem zárja ki, hogy kivásárlási ügylet valamelyik áramtársasággal „heteken belül” megköttetik – állítják szakemberek.
