Tizenhétmilliárd forinttal csökkenti a jövedelempótló támogatásokra szánt összeget jövőre a kormány – derül ki a 2016-os költségvetési törvényjavaslatból. A segélyezési rendszer idén márciusi átalakításáig az önkormányzatok folyósították a jövedelempótló támogatásokat, azaz a rendszeres szociális segélyt és a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, onnantól pedig a járási hivatalok vették át a feladatot.
Így az idei büdzsében a jövedelempótló segélyekre fordított keret első három hónapra járó összegét még az önkormányzatok kapták meg, a további kilenc hónapra fordítandó összeg azonban már a járások büdzséjébe került. Az önkormányzatok számára 25,8 milliárd forintot biztosított az állam erre a célra, a járásoknak pedig közel 62 milliárd forintot, vagyis idén összesen 87,4 milliárd forintot ad a kormány a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, valamint az egészségkárosodási és a gyermekfelügyeleti díjra.
Jövőre azonban jelentős forráskivonás várható a területről: a települések erre a célra már nem kapnak pénzt, a járások pedig a 12 hónapra 70,5 milliárd forintból gazdálkodhatnak, vagyis 17 milliárd forinttal kevesebb jut a célra, mint idén. A tervezet szerint jövőre az önkormányzatok az idei 25,85 milliárd helyett csupán 1,07 milliárd forintot kapnak a pénzbeli szociális ellátások kiegészítésére. Ebből jövedelempótló támogatást már nem fizetnek, a pénzből csak azok részesülhetnek, akik számára idén március 1-je előtt állapítottak meg lakásfenntartási támogatást, illetőleg azok, akik a Sikeres Magyarországért panelplusz hitelprogram keretében kamattámogatásra jogosultak.
Rajtuk kívül az előirányzatból támogatás igényelhető az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegekre. A települési önkormányzatok „egyéb támogatás” címen is kapnak pénzt szociális feladataikra, jövőre 35 milliárd forintot, 5 milliárddal többet, mint idén. A települések ezt a pénzt használhatják fel az önkormányzati segélyek, támogatások kifizetéséhez, amiből segítik például a rászorulók gyógyszerhez jutását, hozzájárulnak a gyermekek életkörülményeinek javításához, vagy a hozzátartozók eltemetéséhez.
A keretből csak azok a települések részesülnek, amelyek egy lakosra jutó adóerő-képessége nem éri el a 32 ezer forintot. Jelentősen többet fordít ugyanakkor az állam közmunkára, vagyis a terv az, hogy a jelenleg segélyből, azon belül foglalkoztatást helyettesítő támogatásból élők mintegy 20 százalékát jövőre bevonják a közfoglalkoztatásba. 2016-ban 340 milliárd forintot irányzott elő a kormány közmunkára, ez 70 milliárd forinttal több az idei keretnél. A büdzsé indoklása szerint a kormány azt szeretné elérni, hogy Magyarországon mindenkinek legyen munkája, és ne szoruljon jövedelempótló támogatásokra.
Ennek megfelelően 2016-ban még több ember számára lesz elérhető a közfoglalkoztatás. Jövőre 240 ezer embernek (ez idén átlagosan havi 200 ezer fő – a szerk.) lesz lehetősége arra, hogy részt vegyen a közfoglalkoztatási programban. A cél az, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők fokozatosan munkába álljanak. A költségvetés azzal számol, hogy a következő évek során a jelenleg foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők fokozatosan átkerülnek majd a munkaerőpiacra, elsőként várhatóan döntő részben a közfoglalkoztatásba, majd pedig az elsődleges munkaerőpiacra.
A kabinet leszögezi azt is, hogy a kormány kiemelt foglalkoztatáspolitikai prioritása a „segély helyett munkát” elv érvényre juttatása, hosszú távú célja pedig az üzleti világgal szorosan együttműködve a teljes foglalkoztatottság megvalósítása. Mint ismeretes, idén márciustól jelentősen átalakult a szociális támogatási rendszer. A kormányzat az eddigi jövedelemkompenzáló támogatások jogosultsági körét átalakította, és a jogosultság elbírálását, illetőleg folyósítását az önkormányzatoktól a járási hivatalok hatáskörébe helyezte. Az ebbe a körbe tartozó rendszeres szociális segély helyett egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti díjat vezettek be, amely a korábbinál lényegesen szűkebb körnek jár.
A korábbi segélyre jogosultak köréből kiszorultak az 55 év feletti állásnélküliek, ők márciustól foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapnak, ennek összege azonban alacsonyabb, mint a korábbi ellátásé. Kötelező jövedelemkompenzáló ellátás maradt az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti díj, az ápolási díj. A kiadáskompenzáló ellátásokról továbbra is az önkormányzatok döntenek, az általuk folyósított ellátást települési támogatásnak nevezik. Több korábbi juttatás önálló formája megszűnt, illetőleg beleolvadt a települési támogatásba. Így például nem lehet már igényelni külön óvodáztatási támogatást, adósságkezelési szolgáltatást és lakásfenntartási támogatást sem.
