Öt nappal a kislétai eset kirobbanása után még egyetlen illetékes és döntéshozó sem hajlandó beszélni arról, mulasztott-e valaki a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai közül, és egyáltalán vizsgálják-e a felelősség kérdését.
Mint arról lapunk beszámolt, egy család évekig embertelen körülmények között tartotta gyermekét. A két négyzetméteres fűtetlen, világítás nélküli helyiségben legalább egy éven át bezárva élt a kislány, aki mindössze 21 kilogramm, vagyis alultáplált volt megtalálásakor. Az esetre úgy derült fény, hogy a gyerek a kis fülke ablakán keresztül vízért könyörgött, amit egy járókelő meghallott. A gyereket jelenleg kórházban ápolják, négy testvérét szintén kiemelték a családból.
Lapunk megkereste az ügyben a gyermekvédelmi területért felelős Emberi Erőforrások Minisztériumát, arról érdeklődve, indítanak-e vizsgálatot annak kiderítésére, történt-e a gyermekvédelmi szervek részéről mulasztás az ügyben, de nem kaptunk választ.
Megkérdeztük a Lázár János vezette Miniszterelnökséget is, hogy a miniszter utasítja-e a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormánymegbízottat vizsgálat lefolytatására. A kancellária mára ígért választ. Megkerestük a megyei kormányhivatalt is, ahol azt mondták, készítik a választ, de lapzártánkig ez nem érkezett meg. Tőlük szerettük volna megtudni azt is, a gyermeket védelembe vették-e, s ha igen, mikor látta utoljára őt a családgondozó, ha pedig nem állt védelem alatt, ez hogyan fordulhatott elő, hisz a gyereket már tavaly márciusban kivették szülei az iskolából állítólagos súlyos magatartás-problémák miatt, és magántanulóvá tették, ami indokolta volna a kiemelt figyelmet.
Kisléta polgármesterétől azt kérdeztük, tud-e arról, hogy korábban gyerekorvos, védőnő vagy bárki jelzést tett a gyermek veszélyeztetése miatt, de Madácsi Imre titkárságán délelőtt azt közölték, hogy még nem érkezett meg a hivatalba, délután azt, hogy már nem is fog jönni, a mobilszámát pedig személyes kérésére nem adhatják ki.
A kormányzat évek óta ígéri, hogy megerősíti a gyermekvédelmi rendszert. Czibere Károly lapunknak egy tavaly decemberi interjúban azt állította, készül az a törvénycsomag, amely hatékonyabbá teszi a gyermekjóléti rendszert, és erősebben szankcionálják, ha a gyermekvédelmi jelzőrendszer valamelyik tagja nem jelez vagy nem továbbítja a kapott jelzést. Azt is mondta, idén májusra elkészül az ezzel kapcsolatos törvénytervezet, amit most jövő januárra ígérnek. A Magyar Családgondozók Országos Egyesületének elnöke a közelmúltban lapunknak kijelentette, a súlyos szakemberhiány lehetetlenné teszi a minőségi munkát, hisz egy szociális munkásra negyven-ötven család jut az ideális 5-10 helyett.
A gyermekvédelmi jelzőrendszer már évek óta súlyos hiányosságokkal küzd. Az értelmetlen gyermektragédiák közös jellemzője, hogy évekig tart az elhanyagolás, kínzás, bántalmazás, a gyerekeket mégsem emelik ki a családból. Az egyik legsúlyosabb ilyen ügy a 2007. decemberi piricsei gyermekhalál volt. A 13 hónapos kisfiú háromkilósan éhen halt. A nyolcgyermekes családban az anya és az apa is súlyos alkoholista volt, a csecsemő annak ellenére sem kapott kiemelt figyelmet, hogy idősebb testvére maga kérte gyermekotthoni elhelyezését, így menekült apja brutális bántalmazása elől. A vizsgálatok következménye annyi volt, hogy az ügyben eljáró háziorvost és védőnőt továbbképzésre küldték.
Az utóbbi évek talán legnagyobb közfelháborodást kiváltó esete a szigetszentmiklósi gyermekbántalmazási ügy volt, ahol a szülők három gyermeküket éveken keresztül brutálisan bántalmazták, és a vád szerint meg is erőszakolták. Bár az illetékes hatóság már 2005 májusában elrendelte a gyermekek védelembe vételét, csak 2012 januárjában vették el a családtól őket. A felelősségre vonáshoz Navracsics Tibor akkori közigazgatási és igazságügyi miniszter közbelépésére volt szükség, így a kormányhivatal végül a gyerekek helyzetét figyelemmel kísérő családgondozót mentette fel az állásából.
Nemrég történt az agárdi kisfiú tragédiája is. A másfél éves gyermek a halálakor 4 és fél kilót nyomott. Őt nem vette védelembe a gyermekjóléti szolgálat, pedig a védőnőt sem engedték be a házba. Januárban egy férfi féléves fiát dobta ki az ablakon a negyedik emeletről, majd utánaugrott. O. György ellen nem volt távoltartási végzés.
Jövőre már csak a járási gyermekjóléti és családsegítő szolgálatoknak lesz joguk a hatósági döntés meghozatalára, így például a gyermekek védelembe vételére – tudta meg lapunk. Roszik Ágnes, az Átmeneti Gondozást Ellátók Országos Szövetsége a Magyar Nemzetnek elmondta: üdvözlik Czibere Károly tegnapi kijelentését, amely szerint a falvakban dolgozó családgondozók már nem intézkedhetnek a gyerek védelembe vételéről.
Roszik szerint erre a dolgozók fokozottabb védelme érdekében van szükség, hiszen ma ugyanaz a szakember gondozza a gyereket, aki a hatósági intézkedést kezdeményezi a családdal szemben, és ez nehezíti az érintettek munkáját. Arra a kérdésre, hogy a központosítás nem jár-e az amúgy is lassú gyermekvédelmi ügymenet további késedelmével, s nem lehet-e hátrányos a kiskorúakra nézve, ha nem az őt ismerő szakemberek hozzák meg a velük kapcsolatos döntéseket, Roszik azt mondta: az új intézkedés kivitelezése még a szakmai szervezetek előtt is „szürke”, de van rá elegendő felkészülési idő.
Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár tegnap egy konferencián tájékoztatott arról, hogy jogszabály-módosítási csomagot terveznek januárra, amelynek legfontosabb célja a gyermekjóléti szolgáltatások megerősítése. Hangsúlyozta: olyan szigorú jogbiztonságot kell teremteni, amelyben nem fordulhat elő, hogy egy szakember – legyen az pedagógus vagy gyermekorvos – nem jelez időben. – A jelzés elmulasztása legalább olyan bántalmazás, mint más típusú gyermekbántalmazás – fogalmazott.
