Tavaly november elseje és december közepe között tanácsadás keretében végezhetett ellenőrzést a Sorsok Házával kapcsolatban a Lázár János miniszter által felügyelt Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) – derül ki a Magyar Nemzet birtokába került dokumentumból. Az ellenőrzés az állami beruházás tárgyában hozott kormányhatározatok végrehajtására irányult.
Bár a dokumentum több ponton is meglehetősen kritikus megállapításokat tesz többek közt arra vonatkozóan, ahogyan a cégeket kiválasztották, amelyek részt vehetnek a hétmilliárd forintos kerettel rendelkező állami beruházásban, arról nincs tudomásunk, hogy lett volna bármilyen következménye a vizsgálatnak. A Kehi lapunkkal azt közölte, a Sorsok Háza beruházással kapcsolatban kormányzati ellenőrzést nem folytattak, és jelenleg sem folytatnak. Ugyanakkor hiába kérdeztünk rá, hogy tanácsadás keretében, részfeladatként ellenőrizték-e a projekttel kapcsolatos kormányhatározatok végrehajtását, erre többszöri megkeresésünk ellenére sem reagáltak.
Több forrásunk viszont megerősítette, tudtak arról, hogy a Kehi valamilyen formában vizsgálódik. Az idén januárban kelt 17 oldalas irat ismerteti többek között azt, hogy a projekt mellé kirendelt kormánybiztos jelölte ki azokat a cégeket, amelyek pályázhattak a fővállalkozás elvégzésére, a műszaki ellenőrzésre, illetve a koncepció megtervezésére. Továbbá a dokumentum részletezi, miképp zajlottak a meghívásos közbeszerzési pályáztatások. Figyelemre méltó, hogy „javaslatok” címszó alatt például az olvasható, hogy „a beruházással kapcsolatban lefolytatott összes közbeszerzés során minden nyertes szereplőről (a fővállalkozó kivételével) kétség nélkül megállapítható, hogy még a pályáztatás előtt érdemi tevékenységet végzett a beruházással kapcsolatban, és e tevékenységeknek köszönhetően vagy egyszerűen előre tervezetten megnyerhette a kapcsolódó közbeszerzést”.
Vagyis nem kizárt, hogy még a közbeszerzési eljárás előtt eldöntötték, kik végezhetik a munkálatokat. Hasonlóképpen gyanút ébreszt az a mondat is, amely arról tanúskodik, hogy a fővállalkozó összejátszott más pályázókkal. A dokumentum úgy fogalmaz: „a fővállalkozó a közbeszerzés folyamán, az ajánlat adása során bizonyítható módon összejátszott a versenyben részt vevő további két két ajánlattevővel, így a végleges és győztes ajánlat nem tekinthető versenyárnak”.