Sorsok Háza: álcázott ellenőrzés?

Tanácsadás keretében ellenőrizhette a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a Sorsok Háza projektet.

A visszásságok miatt a jelentés készítője a beruházás költségeinek felülvizsgálatát tartja indokoltnak, s a kormánybiztos eljárásával kapcsolatban hamis előterjesztésről, illetve színlelt szerződésről is beszél, amely miatt „jogi felelősség megállapítását” javasolja. A dokumentumból az is kiderül, hogy a tervezők kivételével a Sorsok Háza projekt minden felsorolt szereplője a kivitelezőig bezárólag megegyezik a ferencvárosi stadionépítkezésben részt vevőkkel, továbbá átfedés van a Közszolgálati Egyetem kivitelezési munkáit elvégző cégekkel is. Rámutat arra is, hogy az utóbbi projektek kormánybiztosa szintén az a Fürjes Balázs, akit a Sorsok Háza felügyeletével is megbíztak. Ismeretes, a kormány 2013-ban határozta el, hogy a volt Józsefvárosi pályaudvar területén létrehozza a holokauszt gyermekáldozatainak emlékhelyét. Habár az eredeti elképzelések szerint 2014 áprilisában nyitotta volna meg kapuit az intézmény a nagyközönség előtt, a mai napig nem lehet tudni, erre mikor kerülhet sor.

Az építkezés gyakorlatilag befejeződött, az emlékközpont tartalmának a kialakítása azonban még zajlik. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter többször is nyomatékosította, hogy csakis konszenzussal lehet a Sorsok Házát megvalósítani. Az ügyben jelentős és egyre élesebb hangvételű üzengetés folyik a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója között. Schmidt ugyanis, aki a Sorsok Háza tartalmának kialakításával megbízott közalapítvány kurátora, azt állítja, eddig is konszenzusra törekedett, olyan azonban, hogy valamiben mindenki egyetértsen, nincsen.

A főigazgató a múlt héten a 168 órának adott interjújában úgy fogalmazott, Lázár János személyes válságának tartja azt, ami a Sorsok Háza körül zajlik. Arról is beszélt, hogy „a koncepciót elkészítettük, és készen álltunk rá, hogy a kiállítást kellő színvonalon megrendezzük. Ebben a szakmában az a szokás, hogy megrendelést követően szerződünk, mi elvégeztük a munkát, ők pedig kifizetik. Ez azonban nem történt meg”.

A lapunk birtokába került Kehi-dokumentum megállapításai alátámasztani látszanak Schmidt szavait. Leszögezik ugyanis, hogy a kormány az üzemeltetéssel, a fenntartással és az ezekhez kapcsolódó fejlesztésekkel, valamint a múzeumtechnológia kidolgozásával is a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítványt bízta meg. Hiányzik azonban a múzeumtechnológia egymilliárd forintra becsült beszerzése, illetve az üzemeltetés induló költsége.