Az Országgyűlés Sajtóirodájának tájékoztatása szerint a Milipoltól mintegy 3,5 millió forint értékben szerezték be a spray-ket 2012 és 2014 között. S hogy senki se mondhassa, a házőrség nem bánik „kesztyűs kézzel” a rendbontókkal, 3,78 millió forintért kesztyűket is vásároltak a cégtől. Az Opten cégadatbázisa szerint a Milipol egyszemélyi tulajdonosa Székely Herbert. Róla azt lehet tudni, hogy az alvilági leszámolás áldozatául esett Fenyő János munkatársa volt, és a liechtensteini Setara alapítvány kuratóriumi tagjaként részben ő felelt a sajtómágnás halála után a cégekért kapott 14-15 milliárd forintért. Székely felügyelőbizottsági tagja volt annak a Zöld Újság Rt.-nek, amelynek az elnök-vezérigazgatói székében korábban Forró Tamás, a K&H Bank-ügyben első fokon felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt újságíró ült. Ismeretes, a Kulcsár-ügyként elhíresült botrány kapcsán korábban új eljárást rendeltek el, amely jelenleg is zajlik.
A Milipol korábban Combat Kft. néven vált ismertté, ám 2011-ben a tulajdonosi szerkezet átalakulásával egyidejűleg nevet változtatott. Az átalakulás előtt Székely Herbert mellett Wéber János is a cég ügyvezetője volt. Székelyhez hasonlóan egykor ő is jó kapcsolatokat ápolt az MSZP vezető köreihez tartozó személyekkel. Wéber a rendőrség terrorelhárító egységénél szolgált, mielőtt vállalkozó lett, és több vonalon is kapcsolható a szocialistákhoz. Együtt tevékenykedett például egy betéti társaságban Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes szóvivőjével, Horváth Évával. A Combat régebbi tulajdonosa, Németh Árpád is szocialista politikusok holdudvarához sorolható.
Bár a Combatot alapvetően MSZP-közeli cégként ismerték, amely sok milliárd forintért szállíthatott a honvédségnek és a rendőrségnek a balliberális kormányok alatt, a jelek szerint a jobboldali kormányok idején, immár új néven is jó üzleteket köthetnek. A társaság több mint hetven nemzetközi céget képvisel Magyarországon, és a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és más fegyveres szervek közbeszerzéseinek szinte állandó résztvevője.
Ismeretes, a Blikk egy hete írt arról, hogy a házőrség 10,1 millió forintért vásárolt Taser X26-os sokkolókat. Ezek a készülékek öt-hat méter távolságig hatásosak. Két kis tű alakú lövedéket mélyesztenek az áldozat bőre alá, amelyek dróton keresztül ötvenezer volt feszültségű áramot vezetnek a testbe. A vastag ruházat sem véd meg a sokkhatástól, és kivételesen ritka esetekben halált is okozhat. Arról, hogy pontosan hány darabot rendelt a Ház, biztonsági okokból nem nyilatkoztak, ám az tudható, hogy egy készülék ára kétszázhetvenezer forint. Tehát több tucat készüléket kaphatott a házőrség. A tízmilliós vételárban benne vannak a cserélhető fejek és a kiképzés költsége is.
A sajtóirodán lapunkkal azt közölték: bár a sokkolók beszerzésére az országgyűlési törvény lehetőséget adott, azonban a parlamenti ülés rendjének fenntartására a házőrség kényszerítő eszközként kizárólag testi kényszert alkalmazhat. A beszerzés indoka az volt, hogy követni szeretnék „azt a nemzetközi téren egyre erősödő trendet, ami a rendészeti felhasználású kényszerítő, illetve védekezésre képtelen állapotot előidéző eszközök között előtérbe helyezi a nem halálos fegyvereket”. Hozzátették: a sokkoló rohamos elterjedésének oka, hogy az arányosság követelményeinek tágítását jelenti, azaz a lőfegyverhasználatot megelőző újabb lehetőséget ad a rendvédelmi szerveknek.
