Dohnanyi: Gyakran maga Orbán az oka a félreértéseknek

Ez szabad ország nyitott határokkal, és mindenki elmondhatja, amit szeretne – mondta az SPD politikusa.

A választókerületek határainak átrajzolásával kapcsolatban kifejtette: „sajnos megszokott”, hogy a „politikai többség” kérdése szerepet játszik a választókerületek kialakításában, így Magyarország „nincs egyedül” ezzel a gyakorlattal. A Médiatanács összetételéről szólva hozzátette, hogy a DGAP megállapítása szerint változtatni kellene az eljáráson, hogy a testület „reprezentatívabb” legyen. Az antiszemitizmustól való elhatárolódás körüli vitákra vonatkozó kérdésre Klaus von Dohnanyi kijelentette, hogy az antiszemitizmus vádja Orbán ellen nem felel meg a tényeknek, és rámutatott egyebek között arra, hogy a Fidesz-kormány volt az első magyar kormány, amely bocsánatot kért Magyarországnak a holokausztban való részvételéért. Dohnanyi úgy vélte, hogy a társadalmi „légkör megmérgezése” nem Orbánnak vagy a Fidesznek tulajdonítható, hanem a Jobbiknak, amely ellen Orbán hatékonyabban küzd, mint az ellenzéki pártok. Az EU-ra vonatkozó kormányzati kritikával összefüggésben hozzátette, hogy aki bírálja az Európai Bizottságot, az „még messze nem Európa-ellenes”.

A neoliberális gazdaságpolitikára irányuló kormányzati kritikával kapcsolatban kifejtette, hogy az „nem teljesen alaptalan”, hiszen Kelet- és Közép-Európa 1990 utáni történelmét tanulmányozva nem lehet nem észrevenni a „dogmatikus és radikális piacpolitika nagyon negatív” következményeit, amelyeket el lehetett volna kerülni.
Orbán Viktor vitatott tusnádfürdői beszédével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kormányfő nem „magasztalta sikermodellként” Oroszországot, és azt a gondolatát fejtette ki, hogy nem akar olyan államot, amely csak a gazdasági liberalizmus iránt köteleződik el. „Én sem tartom kivitelezhetőnek Orbán közgazdaságtani elképzeléseit, de azért muszáj, hogy elmondhassa a gondolatait” – jegyezte meg Klaus von Dohnanyi. Hozzátette, hogy a kormányfő a beszédben „ügyetlenül fogalmazott”, de nem helyezkedett szembe a demokráciával. A DGAP kutatásvezetője az Oroszországhoz fűződő viszonyra vonatkozó sajtóbírálatokról szólva kifejtette, hogy Orbán ugyan jelezte kifogásait az Oroszország elleni szankciókkal szemben, mint ahogy más országokban és pártokban is megtették, de Budapest betartja a szankciókat, „és ez a lényeg”.