Jól látszik a HM és a közmédia által készített tudósításokba beillesztett videofelvételen, hogy a katapultálás után az ülés nem válik le a pilótáról, amint annak normális működés esetén történnie kellene. Kádár Sándor őrnagy ejtőernyőjét így mintegy 80 kilós többletteher húzta lefelé, s részben arra is eshetett rá, ami valószínűsíti, hogy emiatt következett be gerincsérülése. Ez a tény azért is fontos, mert az életmentő rendszer a vadászgépek alapvető felszerelése, így ha működésükkel kapcsolatban bármilyen probléma felmerül, az kikerülhetetlen ok a repülési tilalom bevezetésére. Mint az a MiG–29-esek esetében is többször előfordult, a tilalom nem vonatkozik a felfegyverzett készültségi repülésekre (riasztásokra), amelyek más jogi normák között zajlanak.
Kérdésünkre válaszolva Lázár János tegnapi szokásos sajtótájékoztatóján közölte, a kormányfő nem kezdeményezett személyi változtatásokat, illetve felmentést sem a honvédelmi tárca, sem a honvédség vezetésében a Gripen-balesetek nyomán. Ugyanakkor a miniszterelnök soron kívüli tájékoztatást kért Hende Csaba honvédelmi minisztertől, amit a jövő szerdai kormányülésen hallgatnak meg. A kancelláriaminiszter azt is mondta, hogy a gép javítható, és nem merült fel a Gripenek repülésének leállítása.
A Gripen-balesetekkel összefüggésben egyébként tegnap jelent meg először a nyilvánosság előtt Hende Csaba, aki a Honvédkórházban a Hazáért érdemjelet adományozta a szerdán katapultált Kádár Sándor őrnagynak, amiért az megmentett egy nagy értékű repülőgépet. A minisztert útjára elkísérte a közszolgálati média teljes stábja, hogy rögzítsék az eseményt, amelyen Hende frissen készült képeket is bemutatott a jelenlevőknek, alátámasztandó, hogy a balesetben érintett Gripen javítható. A gépet ezek szerint már „talpra is állították” Kecskeméten, azaz felemelték, és kinyitották beszorult futóművét, amely miatt a súlyos repülőeseményre és a katapultálásra sor került.
Közben működésképtelennek nevezte a Magyar Honvédség repülésbiztonsági rendszerét lapunk egyik forrása a rövid időn belül második, életveszélyt okozó, milliárdos anyagi veszteséget eredményező Gripen-baleset nyomán. Másik informátorunk pedig úgy fogalmazott, hogy a kormány által 2011-től bevezetett működési modell, struktúra és humánpolitika (benne az utánpótlásképzés) egyszerűen alkalmatlanná tette a honvédséget a repülőtechnika biztonságos üzemben tartására.
A rendszerben lévő tartalékok mostanra elkoptak, és azonnal súlyos repülőesemények sora következett be – mutatnak rá. A kérdésben járatos aktív és nyugállományú, valamint civil szakértők – a hazai katonai repülés korábban, illetve jelenleg meghatározó figurái – minden esetben azzal a feltétellel vállalták a beszélgetést, hogy kilétüket nem hozzuk nyilvánosságra.
Bár megfogalmazásuk eltérő, abban megegyezik a véleményük, hogy a repülőgépeket üzemeltetők – repülőműszakiak és pilóták – többször híján vannak a kompetens elöljáróknak, például olyan szárazföldi főtiszttől kapják a parancsokat, akinek semmilyen repülő- vagy repülőműszaki végzettsége nincs. – Nem kizárt, hogy egy alaposabb átvilágítás nemcsak szakmai, hanem jogi hiányosságokat is feltárna – fogalmazott egyik forrásunk.
