Nagy Márton elárulta a gazdaságpolitika rövid és hosszú távú céljait

A kormány anticiklikus gazdaságpolitikával védheti ki a háború és a német recesszió negatív hatásait – mutatott rá Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter éves meghallgatásán az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén, hétfőn.

2025. 12. 01. 15:54
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Fotó: Kocsis Zoltán Forrás: MTI Fotószerkesztõség
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A háború és a német recesszió gyengíti az ipart, az exportot és a beruházásokat, a szigorú monetáris politika negatív növekedési hatásokkal jár, ezért a kormány feladata, hogy a fiskális politikán keresztül ösztönözze a gazdaságot a fogyasztás élénkítésével – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter éves meghallgatásán hétfőn az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén az MTI tudósítása szerint. 

A piacok is jóval magasabb növekedéssel számoltak az idei évre

 – Ebben a helyzetben a kormány anticiklikus politikával tudja felpörgetni a gazdaságot a reálbérek növekedésén és a fogyasztás élénkítésén keresztül, hosszabb távon azonban továbbra is a beruházásvezérelt növekedés a cél – szögezte le. A belső kereslet növelése a hazai vállalkozók működésének is támaszt ad – tette hozzá. Nagy Márton szerint ennek a fiskális politikának az az ára, hogy a GDP-arányos költségvetési hiányt az idén és jövőre is 5 százalékra kellett emelni, ugyanakkor ez még az a szint, amelynél nem indul uniós túlzottdeficit-eljárás.

 – Ezzel az értékkel Magyarország az uniós mezőny hátsó harmadában helyezkedik el, ugyanakkor 2026-ra a magyar egyenleg az EU középmezőnyébe térhet vissza a növekedés felgyorsulásával, amely az idei 0,5 százalék után jövőre három százalékot érhet el – mondta a nemzetgazdasági miniszter. A hitelminősítés által vizsgált elsődleges egyenleg szempontjából Magyarország jobb helyzetben van, és közelíthet az uniós átlaghoz – tette hozzá.

Elmondta, hogy 

sikerült megtalálni azt a szűk mozgásteret, ahol a hiány növelése nem okozott piaci reakciókat, miközben élénkíti a gazdaságot.

– A kedvezőtlen környezetben átmenetileg fenn kell tartani a fogyasztásvezérelt politikát, ugyanakkor a következő időszakban K+F-alapú gazdaságpolitikára és új fókuszpontokra van szükség – hangsúlyozta. Ezek között említette az élelmiszer-, a védelmi és a gyógyszeripart, valamint a logisztikát, amelyek szerinte optimális gazdaságpolitikai mixet alkothatnak. Megjegyezte, hogy nemcsak a kormány, hanem a piacok is jóval magasabb növekedéssel számoltak az idei évre.

Tájékoztatása szerint a kiadási oldalon zárolták a tartalékokat, a bevételi oldalon pedig a kiemelkedő nyereséget elérő bankok extraprofit-adójának 180 milliárd forintos emelése biztosít többletforrást a kormányzati programok finanszírozására. Nagy Márton kiemelte: az államadósságnak is fenntartható pályán kell mozognia. Úgy vélte, az idei és jövő évi 73,5 százalékos adósságráta reális cél, amelynek elérését a gazdasági növekedés gyorsulása is segíti.

Nem szabad hozzányúlni a nyugdíjrendszerhez

Vajda Zoltán (Demokratikus Koalíció), a költségvetési bizottság elnöke szerint „őszinte szembenézésre” lett volna szükség, azonban ez elmaradt. Kiemelte: Magyarországon az egyik legalacsonyabb a gazdasági növekedés az EU-ban, miközben az infláció és az államadósság finanszírozása a legmagasabbak között van. Szerinte a magas inflációt részben az árstopok és a különadók átterhelése okozta, míg a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanná vált, az „EU-pénz elakadása” pedig számszerűsíthető károkat okozott.

Ander Balázs (Jobbik), a bizottság alelnöke szerint elfogadhatatlan, hogy a bankok a különadók terheit a lakosságra hárítsák át. Véleménye szerint a banki különadókból fedezni lehetne a szociális és kulturális szféra béremelési igényeit. Kérdésére, miszerint a férfiak számára is elérhető lesz-e 40 év jogosultsági idő után a nyugdíj, Nagy Márton azt mondta: nem szabad hozzányúlni a nyugdíjrendszerhez. Hangsúlyozta, hogy a nyugdíjak reálértékét az inflációkövető emelés, valamint a 13. és 14. havi juttatás biztosítja.

Az uniós források szerinte politikai okok miatt vannak befagyasztva

A miniszter szerint gazdasági növekedésre van szükség a költségvetés stabilizálásához: a fogyasztás bővülése 2 százalékponttal járulhat hozzá a növekedéshez, míg a külső környezet 2 százalékponttal húzta le azt. 

Az infláció az energiaválság és a háború miatt emelkedett, miközben a kormány megőrizte a rezsivédelmet

 – szögezte le.

Kifejtette, hogy csökkenteni kell a függőséget a német járműipartól, ami azonban nem megy egyik napról a másikra. Az akkumulátorszektorban történő beruházások szerinte a járműipari ökoszisztéma részét képezik.

Hozzátette: azt, hogy a bankok mennyire tudják áthárítani terheiket, a lakosság pénzügyi kultúrája is befolyásolja, például hogy mennyi pénzt tartanak folyószámláikon.

Az uniós források szerinte politikai okok miatt vannak befagyasztva, ugyanakkor úgy vélte, hogy hiányuk „egyáltalán nem jár együtt a növekedés visszaesésével”, mert a felhasználás még nem érte el a befagyasztási korlátot, és a források abszorpciója Magyarországon az unióban az egyik leggyorsabb.

A SAFE növeli az ország pénzügyi mozgásterét

A kamatkiadások a GDP négy százalékát teszik ki, amelyből két százalékot belföldi lakossági megtakarítók biztosítanak – ez Nagy Márton szerint pénzügyi transzferként vagy a megtakarítást, vagy a fogyasztást növeli. A miniszter arról is beszélt, hogy a tárca vezetői külön tárgyaltak az amerikai pénzügyminisztérium képviselőivel a „védőpajzsról”, amely akkor léphet életbe, ha támadás éri a költségvetést vagy a forintot.

Elmondta továbbá, hogy a világban exponenciálisan növekszik az ipari akkumulátoros tárolókapacitások kiépítése, ami csökkentheti a vállalati termelési költségeket, javíthatja a versenyképességet és mérsékelheti az elektromosáram-import kitettséget.

A repülőtér zajterhelésével kapcsolatban közölte: a kormány komolyan veszi a problémát, ezért van szükség egy külön cargo-repülőtérre.

Nagy Márton ismertette: Magyarország 16,2 milliárd eurót igényelt az EU által létrehozott SAFE hitelprogramból, amely növeli az ország pénzügyi mozgásterét. A forrás a lejáró devizaadósság kiváltására használható, és csökkenti a devizakibocsátást.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.